Egy titkos magyar zöldség: a nagydobosi sütőtök
Bármennyire is az ősz egyik ikonja, tapasztalataim szerint a sütőtök a világ egyik legmegosztóbb étele, amely szélsőséges érzelmeket generál. Vagy imádja valaki, vagy utálja, az arany középút ritka. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, én a rajongók táborát gyarapítom. Korábban elsősorban sütve, az utóbbi időben főleg levesként szeretem.
Meggyőződésem, hogy a sütőtöknek démonűző hatása van, talán már eleve varázsnövényként kellene tekintenünk rá, mint a bodzára, amely a néphit szerint megvéd a gonosz szellemektől. Talán nem is csak praktikus alakja miatt készülnek tökből a halloweeni lámpások.
De térjünk a tárgyra. A sütőtök iránti rajongásom miatt megörültem a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hírének, mely szerint összességében idén kedvezően alakult az időjárás a sütőtök termesztéséhez még akkor is, ha a nyári viharok több helyen komoly károkat okoztak. Tökből, ráadásul magyar tökből tehát nem lesz hiány a boltok polcain, ha valaki ettől tartott volna. De mégis milyen az a magyar tök? Ugyanebből a közelményből derül ki, hogy a legelterjedtebb sütőtökfajta Magyarországon a nagydobosi. Nem vagyok benne biztos, hogy valaha is hallottam róla.
Mint a neve is mutatja, a tököt a Szabolcs vármegyei Nagydoboson fejlesztették ki, és már a helyi identitásnak is teljességgel része lett.
Én viszont egyáltalán nem emlékszem rá, hogy bármelyik szupermarketben valaha is láttam volna az ezüstös-szürkés héjú nagydobosit. Most viszont a Google alapján úgy tűnik, több boltláncban is lehet kapni. Öt kilósan, egészben és szeletelve is. Én viszont eddig csak a jól ismert, kicsi sonkatököket tettem a kosárba.
A kettő között nem csak a méret és a megjelenés a különbség, hanem az ízük is más: míg a sonkatöknek inkább édes, a nagydobosinak inkább gesztenyére, dióra emlékeztető íze van. Amikor az európai konyhába bevezették a sütőtököt, épp azért örültek annyira az újdonságnak, mert valamennyire rekonstruálni lehetett vele a gesztenyés, mogyorós ételek ízét.
Ismert és kevésbé ismert tökfajták
Sütőtökből alapvetően két fajjal találkozhatunk. Az egyik a hosszú tenyészidejű óriás- vagy téli tök. Ennek a színe éppen olyan változatos lehet, mint az alakja: lehet hosszúkás henger, ovális, lapított, gömbölyded, de még szív alakú is. A hús színe és vastagsága is változó. Ebbe a fajba tartozik a nagydobosi vagy a Muscade de Provance (muskotályos sütőtök), amiről bizton állíthatom, hogy még soha nem hallottam róla. Az óriástökök egyik változata a hokkaidó tök is.
A másik fajt a pézsmatökök képviselik a jól ismert, hosszúkás formájú, narancssárga színű kanadai sütőtökkel. Bár ennek édesebb a húsa, mint a nagydobosié, rövidebb ideig eltartható.
A nagydobosi sütőtök
A nagydobosiak a tizenkilencedik század végén kezdtek sütőtököt termeszteni, a nagydobosi tök pedig mára sajátos helyi márkanévvé, az ott élők jelképévé forrta ki magát. Nem csupán a gazdasági jelentősége számottevő, de a település lakóinak helyi kötődését, identitástudatát is befolyásolja. A nagydobosi fajta termelése nagy körültekintést igényel, kezdve a palántaneveléstől, a megfelelő nitrogén ellátás biztosításán, a növényvédőszer-mentes gondozáson, a betakarítás idejének meghatározásán és a megvalósítási módján át, egészen a családok asztalára kerülő termék leválogatásáig.
Egy amerikai Európában
Miután ennyire összeforrt a sütőtök a helyi identitással, furcsa belegondolni, hogy sokáig egyáltalán nem volt része a kontinens növényvilágának. A Dél-Amerikában őshonos növény persze már Kolumbusz Kristóf fantáziáját is megmozgatta, valójában mégsem ő, hanem a portugálok terjesztették el a sütőtököt az egész világon. Kereskedelmi céllal termesztették Afrikában, Kínában és Japánban. Az európaiak viszont több száz évig csak távolról csodálták a tököket: lenyűgözte őket a formája, a színe, de nem jutott eszükbe, hogy termesztették, ne adj’ Isten, megfőzzék. Erre csak a tizekilencedik században került sor, viszont ahogy megízlelték, gyorsan el is terjedt Európa-szerte és az Egyesült Államokban is.
Mire jó a sütőtök?
A sütőtök nemcsak finom, hanem elképesztően egészséges is. Egy csésze sütőtök 137 kalóriát tartalmaz, és tele van fiatalító A-vitaminnal, melyből a napi ajánlott bevitel akár kétszeresét is fedezheti. K-vitaminból a harminchat, rostokból huszonöt, E-vitaminból az előírtnak huszonkét százalékát biztosítja, emellett remek B6- és C-vitamin-, magnézium-, riboflavin-, vas- és káliumforrás. Magas karotinoidtartalma miatt a kozmetikaiparban is használják.
Mindez persze nem vonatkozik a dekorációként árult dísz- illetve Halloween-tökökre, amelyek étkezési felhasználásra nem alkalmasak, és mérgezőek is lehetnek.
A sütőtök hódító útja mindenesetre nem állt még meg, a körkép szerint a hazai sütőtökfogyasztás évek óta folyamatosan emelkedik. A termelés éves szinten harmincöt-negyvenezer tonna között mozog, ami fedezi a belső fogyasztást. Így az import mennyisége elenyésző, az elmúlt években ezer tonna alatt volt a külföldről beérkezett sütőtök mennyisége.
Forrás: MTI, NAK, Alimentarium, NY Times, képek: Unsplash, Pixabay, Unsplash, Unsplash
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Patreon-tagok körébe ITT. Csupán havi két-három kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért cserébe elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség ITT. Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress meg mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, abban a reményben, hogy szövetségesek lehetünk. A legjobbakat, üdv, Cen’
még több gasztro
még több mezőgazdaság
Imádom a sütőtököt, abból is a fehér héjút, aminek vastag húsa van és olyan jó fojtósra sül. Az amerikai típust nem nagyon kedvelem, sütéskor lédús lesz és nem porhanyós száraz. Sosem hallottam ezekről a fajtákról amikről írtál, amit ismertem az, amelyet falun a nagyszüleim és a szüleim termesztettek és késő ősszel került a pincébe. Az Őrségben amúgy is nagy hagyománya van a száraz tökmag köpesztésnek a majdani olaj préseléshez:-) az Őrség aranya. Amúgy a közönséges disznótök magját szedték ki és szárították meg a falusiak. Aztán elmentek az Újévben olajat ütni- a nagyszüleim is mindig. A tökmag maradékot pogácsa formában haza hozták, dió helyett belekerült a kalácsba, gyönyörű zöld színe volt. Amikor a rendszer váltást követően lehetősége volt külföldieknek Magyarországon is földet vásárolni, a mi falunkban és a környékén egy osztrák férfi “biotököt”(gondolom ez a héj nélküli magos variáns lehetett) termesztett, az asszonyok mind ott kapáltak neki. Ahogy egész nyáron el bírok lenni paradicsomon, úgy egész télen sütőtökön annyira szeretetem. Még egy történetet juttatott eszembe ez a nagyszerű írás, az pedig a kaposvári piachoz kötődik. Volt ott egy férfi aki kinemesített magának egy olyan fajtát, hogy ősszel mindenki a “tökös embert” kereste a piacon,. Én még olyan vastag húsú , ízletes tököt nem ettem mint az övé. Annyira vigyázott a titkára, hogy megtisztítva, felszeletelve árulta mindenkinek, mag még mutatóban sem volt. Sajnos már nem él, sírba vitte a titkot is.
Nem lehet, hogy az a fehér héjú, amit ismersz, az pont a nagydobosi? Vagy lehet, hogy az őrségben kinemesítettek egy újabb fajtát? Hú, a tökmagot is nagyon szeretem! Ez a tökmagos kalács…nyami!!! Nem jó az ilyen titkokat sírba vinni. 🙁 🙁
Kedves Mara, lehet- fogalmam sincs , sosem gondoltam utána.
Ma az egyik földim azt mondta, az is”dobosi tök” volt ami nálunk termett, de úgy hívták a helybéliek “patyolatök”-én is így ismertem. A magot mindig elraktuk a következő évre. Őriásira nőtt, bordázott volt és vastag héjú. Simán elállt a pincében egész télen.
🩵👍🍈 Köszi az infót! Szál nem marad elvarratlanul! 🙂
Mi a nagydobosit szeretjük jobban. Az ugyanolyan édes lesz, és még parázs is, persze ha tökéletesen beérik, és még picit a fagy is megcsípi. A kanadai szottyos marad, sosem lesz parázs, az finomabb levesnek, vagy sütiben, szerintem. Van olyan árúházlánc, ahol évek óta lehet kapni, a nagydobosit, de a nagyobb piacokon is.
Ezek szerint ti ismeritek ezt a fajtát. Mostmár nekem is ki kell próbálnom, nagyon kíváncsi vagyok! Érdekes, hogy régen a sütőtökleves egyáltalán nem volt elterjedt, csak a sült tök ment. Aztán megfordult a tendencia. Lehet, hogy épp a kanadai tök terjedése miatt?
Persze, ismerjük, a nagyszüleim termesztették is. Sőt egyszer én is próbáltam, az egyik szomszéd még idén is vetett. Anno volt ez a sütőtök, volt a lopótök, a káposztatök, amiből a főzelék készült, és volt a nagy zöld takarmánytök, amit a kukorica közé vetettek. Azt főzték meg télen az állatoknak. Bevallom, gyerekként megkóstoltam. 😀 Nem volt nagyon jó íze, de a beltartalmi értéke miatt jó kiegészíjtője lehetett az állatok számára a szemes takarmánynak.
Wow, most többet tanultam a hozzászólásodból a tökökről, mint eddig valaha. 🙂 Köszi, nagyon informatív!
Én meg a tökmagolajért vagyok oda! Salátára brutális.
Finom az pirítósra is, és héjában sült krumplit tunkolni bele. 😀
Nyamm! 😋
No jó, nem reklámozom a Tescot, de a szürke héjú nagydobosi sütőtök ott kapható és isteni!
Már háromszor sütöttem, olyan finom, gyerekkoroban ettem ilyet utoljára. Holnap megint sütök.😊
Köszi a tippet! 🙂 És persze jó étvágyat!
Ma vettem az Aldiban nagydobosi sütőtököt:-))
Dejó! Mesélj majd, milyen volt! És hogy milyen volt az őrségihez képest!
Nehezen találtam vissza ide, nos, megsütöttem a hírös tököt:-) Nincs kérge, ami alatt ott lenne a jó kis fojtós száraz édes megsült tök. A nedvesség tartalma magas, az állaga olyan amikor kész mint egy kissé lazább krumplipüréé, nem annyira szottyos és szálas mint az amerikai tök de, hasonlít is kissé hozzá. Sima, nedves és közepesen édes, azonnal mehet homogenizálás nélkül süteménybe, levesbe vagy csak evésre. Nálam egy óra alatt sült meg, felszeletelve, kimagozva, az elején óriási gőz csapott ki a légkeverős sütőből 250 fokon, szóval a nedvesség tartalma magas. Az őrségi tök, amit anno ettünk, nem ilyen. A külseje hasonlít fehér a héja, de vékonyabb, a hús vastagsága fele akkora, nincs felette kéreg, az íze nem olyan édes, de sokkal jobb mint mint az amerikai sütőtök. A magokat elmentettem, tavasszal a magas ágyásomban landolnak:-) Az FB-n(az enyémen) vannak képek a tök metamorfózisáról, ide nem tudom berakni.
Ó, de jó! Nagyon köszi a részletes leírást és beszámolót!
🎃🎃🎃🎃🎃🎃🎃🎃🎃🎃
ez jó kedves Cen, köszi – tökröhej:-))))
Még csak annyit a tök téma ürügyén, merthogy sokat lapozgattam mire vissza találtam- kereső funkció ezen a weboldalon van? Vagy én nem látom?
ezer bocs, közben megtaláltam.
Szuper, most akartalak eligazítani, de akkor megoldódott. 🙂