Az időszakos böjt hatásai
Az utóbbi időben egyre nagyobb népszerűségre tesz szert, és a húsvét előtti, tavaszi böjti időszakban különösen gyakran kerül a figyelem középpontjába az időszakos vagy szakaszos böjt (angolul intermittent fasting – IF). Ennek az a legelterjedtebb változata, amikor az ember napi nyolc órába szorítja bele az összes étkezését, a fennmaradó tizenhat órában pedig semmit nem eszik. Az ilyen időkorlátos étkezésnek számos pozitív egészségügyi hatását bizonyították már, a bélrendszerre gyakorolt kedvező hatásait nemrég a Semmelweis Egyetem is megvilágította. Az időszakos böjt emellett javíthat a vérnyomás- és vércukor- valamint a koleszterinproblémákon. A hosszú távú hatásairól azonban még mindig túl keveset tudunk.
Így zajlott a felmérés
Ezeket szerette volna jobban feltérképezni Wenze Zhong a sanghaji Jiao Tong Egyetem kutatója. Kollégáival körülbelül húszezer, 49 éves átlagéletkorú felnőttet vizsgáltak, akik részt vettek az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Felmérésében, és akik között nagyjából egyenlő arányban voltak férfiak és nők.
A felmérés résztvevői 2003 és 2018 között minden évben saját maguk számoltak be a táplálkozási szokásaikról. A kutatók az adatokat az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és -megelőzési Központjának 2003 és 2019 közötti halálozási adataival hasonlították össze.
Különös összefüggés, avagy a böjt veszélyei
Az átlagosan nyolc éves követési időszak alatt pedig a kutatók különös összefüggést találtak. Azok, akik napi 16 órán át böjtöltek, nem éltek tovább, mint azok, akik a hagyományosabb, 12-16 órás étkezési ütemtervet követték. Sőt. A böjtölők 91 százalékkal nagyobb valószínűséggel haltak meg szívbetegségben a követési időszakban, mint azok, akik hagyományos módon étkeztek.
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a tanulmány nem bizonyítja, hogy az időkorlátos étkezés okozta volna a halálesetek bármelyikét.
Ugyanakkor azoknál, akiknél szívbetegséget diagnosztizáltak a kutatás előtt, az időszakos böjt 66 százalékkal növelte a szívbetegség miatti halálozás kockázatát, míg a rákos betegséggel diagnosztizáltak körében szintén hasonló lett az eredmény. Az ő esetükben szintén áldásosabbnak bizonyult, és tovább éltek azok, akik (16 óránál is) hosszabb intervallumban étkeztek.
Írásukban a szerzők hangsúlyozzák, hogy az önbevalláson alapuló adatok pontatlanok lehetnek. A szekemberek ugyanakkor azt javasolják, hogy ha szeretnénk csökkenteni a korai halálozás kockázatát, inkább az egészséges ételekre helyezzék a hangsúlyt, és ne arra, hogy melyik napszakban esznek. Akik pedig szakaszos böjtbe kezdenének, előtte mindneképpen konzultáljanak a kezelőorvosukkal.
Forrás: New Scientist, kép: Unsplash
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.
még több egészség
Sosem követtem az ilyen minden élettani működésnek ellentmondó tuti tippeket.
Az emberi test úgy működik mint a természet- amikor kel a nap, fel kell kelni és délig meg kell enni amit szeretünk- az mind belekerül az anyagcsere tűzébe, délután, ahogy megy le a nap, úgy nyugszik a testben is az anyagcser, vagyis legkésőbb kora délutánra abba kell hagyni a nagy evéseket. A magyar ember is este eszik a legtöbbet, életmódból adódó rossz szokás- akkor van együtt mindenki. Ami abban az ételben van, az ottmarad a bélben ….salak lesz és lerakódások. Na bocs, az én szüleim du 5 után már nem ettek, csak folyadék volt, meleg üres leves, vagy tea. Igen magas életkort éltek meg súlyos betegségek nélkül. Nyilván mindenki maga tudja a saját órarendjét, meg azt is mit fog elfogyasztani. Én a max du 5.-igre szavazok és a hosszú sétákra, este pedig finom teára:-)), uram bocsá egy pohár(max!!!) kiváló minőségű borra annak aki szereti.
Erről a böjtről nemrég hallottam, és megállapítottam, hogy ezt én sosem fogom kipróbálni.
Ahogyan sosem próbáltam ki a legújabb fogyókúrás ötleteket sem. Én azt az elvet követem, hogy “reggelizz úgy, mint egy király, ebédelj úgy, mint egy polgár, és vacsorázz úgy, mint egy koldus!”. A reggeli számomra nagyon fontos, a vacsora már akár el is maradhat. Ha pedig fogyni akarok, akkor mindenből kevesebbet eszem, és többet mozgok. Az egészségesebb étkezésre odafigyelek, de szenvedni nem vagyok hajlandó!
Én néha spontán belecsúszok hosszabb nem evésekbe, mert dél előtt nem igazán tudok enni, dél körül viszont általában ennem kell valamit, aztán a többi meg ahogy esik, úgy puffan. 🫣
Estétől én sem szívesen eszek sokat, de van, hogy még későn is lecsúszik egy-két falat..