A böjt hatása
Egyre fiatalabb korosztálynál diagnosztizálják a végbéldaganatot, és a tendenciák szerint öt éven belül minden negyedik-ötödik beteg az ötven éven aluli korosztályból kerül majd ki. Ezért is fontos az egészséges étrend, a rendszeres mozgás és az elegendő alvás – figyelmeztet a Semmelweis Egyetem közleménye.
Mint írják, az emésztőrendszeri betegségek megelőzésében is fontos szerepet kap a bél mikrobiom, vagyis a bélrendszerben élő mikroorganizmusok összessége. A belek egészségét a megfelelő tápanyagbevitel mellett kellő mennyiségű alvással és sporttal is lehet javítani. Emellett akár az is segíthet, ha az ember csökkenti a kalóriabevitelt időszakosan, vagy átmeneti böjtöléssel.
Ez történik, ha hosszabb ideig nem eszünk
A böjtölés élettani hátterére az utóbbi évtizedek kutatásai mutattak rá még inkább. A böjtölési időszakban a sejtek a már nem jól működő sejtalkotórészeket lebontják, és ezeket újra felhasználják, vagy energiát termelnek belőlük.
A sejtmegújulás folyamatának élettani hátterére vonatkozóan a nagy áttörést egy japán sejtbiológus, Oszumi Josinori autofágiával kapcsolatos kutatásai hozták meg, aki 2016-ban orvosi-élettani Nobel-díjat is kapott.
A böjt során bizonyos hormonok, például a glükagon termelődése az autofágia folyamatát serkentheti, így elősegítve a sejtmegújulást.
A rövid böjtök fajtái
Manapság az egyik leggyakoribb az úgynevezett 16/8-as időszakos böjt. Ezekben a rövidebb ideig tartó böjtökben nem feltétlenül az a lényeg, hogy mit eszik valaki, hanem az, hogy mikor. A 16/8-as böjt esetén a nap 24 órájából 16 órán keresztül nem eszik az ember, és a fennmaradó 8 órában, késő délelőttől kora estig táplálkozhat. Így a 16 órában a hormonális változások következtében a sejtmegújulás, vagyis az autofágia előnyösebben működhet.
Ennek is léteznek különböző variációi. Például a 14/10-es, vagy a 18/6-os megosztás, de van olyan típusú böjt is, amikor valaki a hét öt napján a megszokott módon étkezik, két napon – lehetőség szerint nem két egymást követő napon – pedig csak minimális, 500-600 kilokalóriát fogyaszt.
Az időszakos böjtök hasznossága, betegségmegelőző szerepe a 21. századi kutatások tárgyát képezi, ahogyan az is, hogy hatékonyabbak-e, mint a hosszabb ideig tartó, csökkentett kalóriabevitellel járó tartós diéták.
A szakemberek eddig az említett böjttípusokról azt tudták meg, hogy hozzájárulhatnak a fogyáshoz, csökkenthetik bizonyos vérzsírok szintjét és a gyulladáskeltő anyagok termelését, és túlsúlyos betegek esetében javíthatják az inzulinérzékenységet.
Erre kell figyelni a böjtöléskor
A böjtöt viszont nem javasolják várandós és szoptató édesanyáknak, gyerekeknek, valamint számos alapbetegség, például szív- és érrendszeri, anyagcsere-, daganatos- és nőgyógyászati betegségek, meddőség, alultápláltság és étkezési zavarok esetén. Ha mégis böjtölnénk ezekben az esetekben is, a böjt megkezdése előtt szükséges kezelőorvossal konzultálni.
A böjti időszak alatt a fokozódó éhségérzet miatt az érintettek feszültebbek lehetnek, és átmenetileg csökkenhet a fizikai vagy szellemi teljesítőképességük, ezért érdemes a böjti napokat a kevésbé aktív napokra időzíteni.
Így is megőrizhetjük az egészségünket
A megfelelő mennyiségű és minőségű zöldség és gyümölcs fogyasztása, a rostbevitel, valamint főként a tiszta víz javíthatja a bélnyálkahártya állapotát, a bél mikrobiom összetételét, és gyorsíthatja az emésztést. Ezek együttesen csökkenthetik a daganatos betegségek, köztük a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.
Ha rövidebb ideig tartózkodnak a bélben az esetlegesen rákkeltő anyagok, akkor kevésbé károsítják a bélnyálkahártyát, továbbá a megfelelő rostbevitel mellett olyan rövid szénláncú zsírsavak is keletkeznek, amelyek szintén hozzájárulhatnak a bélnyálkahártya épségéhez.
Ez azért kiemelten fontos, mert előrejelzések szerint 2030-ra minden negyedik-ötödik végbéldaganatos beteg az 50 éven aluli korosztályból kerül majd ki. A daganatos betegségek bizonyos rizikófaktorai, például a genetikai tényezők vagy a családi halmozódás a jelenlegi kutatások szerint nem befolyásolhatók, ugyanakkor számos rizikótényező csökkentése érdekében mindenki sokat tehet a saját egészségéért.
A túlsúly vagy az elhízás nemcsak a vastagbélrák, hanem számos más daganat kialakulásának kockázatát is növeli csakúgy, mint a dohányzás, a mozgásszegény életmód, és az egészségtelen ételek. Az már bizonyított, hogy a nyugati típusú étrend, vagyis a magas zsírtartalmú, ultrafeldolgozott, rostszegény élelmiszerek, a jelentősebb mennyiségű vöröshús fogyasztása, valamint a csökkent folyadékbevitel is hozzájárulhat a vastagbélrák kialakulásához.
Forrás: MTI, kép: Unsplash
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.
még több egészség
