Mi a különbség a házi és a mezei veréb között?
Egyre gyakrabban beszélünk a verebekről, főként amióta az állományuk egész Európában jelentősen csökken. Magyarországon még nem vészes a helyzet, bár regionálisan már itt is érezhető a baj. Budapest olyan kerületeiből például már eltűnt a házi veréb, ahol korábban gyakori volt, de a mi természetvédelmi területünktől is megvált 2018-ban, és azóta küzdünk azért, hogy visszacsábítsuk valahogy. De bármikor esik szó a verebekről – mondjuk, ha az a kérdés, hogyan tartsuk őket távol a madáretetőtől vagy hogyan csökkentsük a fogyasztásukat –, mindig tisztázni kell, most épp melyik verébfajról beszélünk.
Laikusok számára ez nem mindig egyértelmű, sőt: sokaknak gondot okoz annak megállapítása is, hogy melyik faj jár a háznál. Ebben segítünk most. Ha a cikk végére érsz, többet nem lesz gond, hogy eligazodj a verebek között.
Hány verébfaj él Magyarországon és Európában?
A világon körülbelül 42 verébfaj él. Azért fogalmazunk így, mert a taxonómia tudománya – az a tudomány, amely elhelyezi a fajokat a rendszertanban, s esetenként meghatározza, mi tekinthető fajnak és mi nem – a genetikai vizsgálatoknak hála gyorsan fejlődik, és gyakran változtat a rendszertani besorolásokon. De durván 40 verébfaj él a világon, amiből mindössze 5 fajjal találkozhatunk Európában.
Gyakoriságuk sorrendjében:
- Házi veréb (Passer domesticus)
- Mezei veréb (Passer montanus)
- Berki veréb (Passer hispaniolensis)
- Kövi veréb (Petronia petronia)
- Havasipinty (Montifringilla nivalis)
Ebből az öt fajból ténylegesen csak kettővel kell számolnunk,
- a házi verébbel
- és a mezei verébbel.
Az ne tévesszen meg senkit, hogy a havasipinty neve nem veréb. A sarlósfecske sem fecske valójában, és a sárgarigó legközelebbi rokonai sem a rigók. A nevezéktan már csak ilyen furcsa, de vissza a verebekhez.
Az 5 európai verébből 4 faj fordult elő nálunk, de csak kettő fészkel nálunk.
Berki veréb mindössze egyetlen évben költött Magyarországon, majd eltűnt, így tehát a legtöbb helyen az ő felbukkanásával nem kell számolnunk. Erről a különös megjelenésről korábban írtunk abban a cikkünkben, ahol az éghajlatváltozás miatt újonnan megtelepedő madárfajainkat tekintettük át.
A havasipinty is roppant ritka faj nálunk. Bár nem messze a határainktól, Ausztria és Szlovákia magashegységeiben már találkozhatunk vele, Magyarországon ez idáig mindössze egyetlen hiteles esetben, 2009-ben látták Salgótarjánban.
Az első, amit tehát tudnunk kell a házi és a mezei verébről: mindkettő gyakori, olykor tömeges verébfajunk.
Melyik a gyakoribb?
Sokan azonnal rávágnák: a házi. Mivel településeken, a kertek és udvarok többségében a házi veréb gyakoribb. Ráadásul a házi veréb világszinten is a négy leggyakoribb faj közé tartozik! Csakhogy Magyarország élőhely- és település-szerkezete olyan, hogy inkább kedvez a mezei verébnek. Ha ezt a konkrét számok tükrében nézzük, a legutóbb hazai becslések szerint:
- körülbelül 870.000 pár házi veréb él nálunk,
- és ugyanakkor durván másfél millió pár mezei veréb!
A mezei verebeket ezek szerint nem sok választja el attól, hogy kétszer annyian legyenek, mint a házi verebek.
Mi a különbség az élőhelyben?
A házi veréb – amint a neve is mondja – tökéletesen urbanizálódott, vagyis a városi, sőt nagyvárosi környezethez is abszolút jól alkalmazkodó faj, így állományának zöme is a településeken, azoknak is a belső részein vannak. A települések szélein általában már felváltja őt a mezei veréb. A legnépesebb házi veréb kolóniákat is nagyvárosokban találjuk.
Ezzel szemben a mezei veréb egyrészt ott van sokszor a településeken is, főként a falvakban vagy azok szegélyén, de nem ragaszkodik annyira a lakott területekhez. Fészkel fasorokon, bokorsorok mentén, mezőgazdasági területeken, gyurgyalagtelepeken.
Miben fészkel a házi és a mezei veréb?
A házi veréb szinte mindig épületekben, tetőszerkezetekben épít fészket, gyakran kisebb telepekben is akár, míg a mezei veréb szinte kivétel nélkül odúkban. Ha mesterséges odúkról van szó, akkor a széncinegének való B-típusú odúban.
Mit eszik a házi és a mezei veréb?
Mindketten magevők, de költési időszakban mindkettő sok rovart fogyaszt és etet a fiókáival. A mezei veréb rovarfogyasztása élőhelyéből adódóan is magasabb, magfogyasztásában pedig nagyobb a jelentősége a kisméretű aprómagoknak, gyommagvaknak. Ezzel szemben a házi veréb magfogyasztása jelentősebb és a nagyobb szemmértet is jobban kedveli, így például míg a mezei veréb a takarmányszemesek közül inkább a kölest fogyasztja szívesen, addig a házi veréb inkább a búzát.
A házi veréb megfogyatkozásában az is jelentős szerepet játszik, hogy radikálisan megfogyatkoztak azok a baromfiudvarok, amelyekben évszázadokon át minden nap megtalálta a szemestakarmányt, elsősorban a tyúkoknak kiszórt búzát. Többek között ezért is téves az az állítás (szakmai szervezetektől is), hogy a madarak etetése felesleges. A házi verebek vészes megfogyatkozásának hátterében jelentős mértékben a baromfiudvarok „etetésének” megszűnése áll. Ezek szerint a házi veréb számára még a nyári etetés sem okozott károkat, épp ellenkezőleg.
Mi a különbség a házi és a mezei veréb között?
Jó hírünk van laikus madármegfigyelőknek is. A két verebet megkülönböztetni rendkívül egyszerű. A mezei veréb kisebb termetű, de ez alapján még nem fogjuk megkülönböztetni őket. Az első, amit tudnunk kell, hogy
- a házi verébél a tojó és a hím különbözik,
- a mezei verébnél viszont a nemek tökéletesen egyformák!
A mezei veréb leginkább arról ismerszik meg,
- hogy a fejtetője csokoládébarna,
- fehér pofáján pedig fekete pofafoltot hord.
E két jegy alapján önmagában is könnyen felismerhetjük.
- A hím házi veréb fejtetője szürke,
- és nincs pofafoltja.
A tojó házi veréb pedig egész testében szürke, lehetetlen összekeverni a mezei verébbel.
Sok etetőn, sok udvarban mindkét faj megél. Gyakran alkotnak közös csapatokat is. Külterületen nem egyszer csatlakoznak hozzájuk sármányok, elsősorban citromsármányok, ritkábban – vizes élőhelyek közelében – nádisármányok is.
A verebek védelme újabban nagyon fontos!
Látjuk, hogy egykor gyakori fajokat is elveszthetünk, s nem volna jó, ha egyszer a verebekkel is így járnánk. Óvjuk, védjük őket, amennyire lehet, és ha nálunk még sok van egyikből vagy másikból, legyünk büszkék rájuk! Mi is igyekszünk privát természetvédelmi területünkön megtenni mindent, s nálunk prioritást élvez a verebek védelme, olyannyira, hogy miután a mezei veréb is eltűnt tőlünk fészkelőként, aprómagos parcellákkal és etetéssel, továbbá egy nagy odútelepítéssel próbáltuk meg őket visszahozni, szerencsére sikerrel, s 2024-ben újra fészkelő párokat láthattunk a birtokunkon. Segítsétek ti is a verebeket, nemcsak etetéssel, hanem odútelepek létrehozásával is!
Előre is köszönjük, ha megosztod ezt a cikket másokkal is!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több madár
Kíváncsi voltam, hogy miért nincs nálunk berki veréb, hiszen berek azért akadna. 🙂 Látom, hogy tőlünk délebbre fordul elő.
Lehet, hogy a klímaváltozás majd hoz nekünk berki verebet is? 🤔
Tüneményesek a fotóid, Cen’, az a madárbalkonos mindent visz.
Nos ez igen kedves cikk- a veréb is madár, emlékeztek a Kabos filmre? Csúcs jó volt anno. Ezután remélem felismerem a verebeket is:-)). Milyen érdekes az is, hogy a gyámoltalan balfék embert is verébnek mondják- pedig a verebek nem tűnnek annak. Micsoda megfigyelés, hogy melyik eszik kisebb és melyik nagyobb magot. Azt sem gondoltam volna soha, hogy a tyúkudvar vonzó a verebeknek a kiszórt magok miatt.
Én is etetek , 7 órakor már idegesen futkoznak a rigók az ajtóm előtt. Vegyes tálakat készítek, és a földre is szórok napraforgót , mert abból bőség van, a polgármesteri hivatal ez évben is küldött 50 kilót😀 Hántoltat vásárolok, mert a kis pintyek imádják a földről összeszedni. Sok vereben van, ők csapatokban jönnek, nagyon vagányak, de hamar felreppennek, ha megijednek. Mindíg van bátrabb, amelyik marad. A rigók irigyek, legszívesebben elzavarnák őket. A szajkó kissé domináns, kicsit hagyom, később gyorsan elrepül, mert ijedős. A cinkék inteligensek! Ha kissé változtatok, ők az elsök kik megtalálják az új helyet. Ők elcsípik amit a fárol kinéztek, és azonnal repülnek vissza a tujafába. 2017-18 hideg telén sokkal több fajta madár volt nálunk. Úgy látszik, északon sincsenek még kemény mínuszok. Az az egy szem vörös begy is meg van!
Ő óvatos, és nem szereti a nyüzsgést. Kukacos keverék a kedvence😀 Üdvözlettel a gyenesdiási Szeretetotthonból.
Hálásan köszönjük a beszámolót – én személy szerint is nagyon örülnék, ha gyakrabban olvashatnánk tőled hozzászólást! 🙂 Legyen nagyon szép hétvégéd! 🙂