Tényleg megérkezett kora tavasszal a sárgarigó?

Tényleg megérkezett kora tavasszal a sárgarigó?


Sokan esnek áldozatul a sárgarigó jól ismert flótájának márciusban, az enyhe telek miatt, akár már februárban is. Ilyenkor sokan hallani vélik a sárgarigó „lopják a diót fiú, lopják a diót fiú” strófáját. Ez a strófa annyira jellegzetes, és a márciusban felhangzó sárgarigófutamok is annyira élethűek, hogy sokakban azt a szent meggyőződést alakítja ki, még ha nem is látták a sárgarigó pompás kénsárga színét felvillanni az ágak között, hogy sárgarigót hallottak.


Ezzel szemben az igazság az, hogy a sárgarigó – hasonlóan a fecskéinkhez – Afrikában tölti a telet, méghozzá azon belül is Közép- és Dél-Afrikában, ennek megfelelően viszonylag későn ér haza. Április 20 előtt nemigen fordulhat elő.

De akkor ki a felelős a februári, márciusi sárgarigó-flótázásért?

Nyilván sokan már tudják a választ. Remélem sokan már a cikk címéből is tudták. Igen, a korai sárgarigókért a gyakori seregély a felelős, aki február végén, március elején érkezik vissza, és valami okból kiváltképp kedveli a sárgarigó énekét. A seregély kimagaslóan jó hangutánzó, ezt is sokan tudják, de kevesen vannak tisztában azzal, hogy a seregély hangutánzó képessége esetenként nem egyszerűen meglepő, hanem zseniális.

Magyarországon vannak a seregélyen kívül is hangutánzó madarak.A legismertebb

a szajkó,

de ő kevésbé ügyes, és bár sokféle hangot utánoz, a macskanyávogást, az ölyv vijjogását, a csecsemősírást, a mechanikus zajokat, a tolatóradart vagy a jégkrémes kocsi hangját is remekül utánozza, de madárénekek utánzásában messze elmarad a seregély mögött.


Ugyanakkor alig tudják páran, hogy akadnak dallamokat lopkodó énekesmadarak is. Így például az énekes nádiposzáta gyakran használja fel más énekesmadarak fordulatait, a füsti fecskétől a cigánycsuk énekéig.

A kora tavasszal visszaérkező seregély „éneke” eleinte alapvetően háromféle strófára korlátozódik.

  1. Leggyakrabban a kora reggel a fák csúcsán gyakran még magányosan pihenő madarak kissé panaszos füttyögését hallani.
  2. Ha jobb az idő, akkor belekezd egyfajta zavaros csacsogásba, csobogásba, ami azt az illúziót kelti, mintha egy egész csapat seregély zsibongana halkan, holott csak egy madár zsivalyozik.
  3. A harmadik hang pedig igen gyakran a sárgarigó flótázása.

Miért kedveli ezt a seregély annyira?

Erre valójában nincs válasz. Miért ezt a hangot teszi magaspolcra, és nem egy másikat a sok ezer dallam közül? Ha egymás között volnánk, azt mondanánk: mert jó az ízlése. Hisz a sárgarigó éneke szép és visszafogott, öblös és tetszetős, a legkifinomultabb igényeknek is megfelel, ugyanakkor számos más madárénekről hasonlóképp vélekedhetnénk. Az is szembeszökő, hogy a seregélyek jobbára csak tavasszal használják a sárgarigók énekét.

Azt gondolhatnánk emiatt, hogy Afrikában töltik együtt az időt a sárgarigókkal, és onnan hozzák az éneket is. Csakhogy két tényező miatt ez aligha valószínű:

  • A seregélyek Észak-Afrikánál délebbre nemigen mennek.
  • A sárgarigók télen még Afrikában se igen énekelnek.

Ha vetünk egy pillantást a sárgarigó (Oriolus oriolus) elterjedési térképére, látjuk, hogy a telet olyan területeken tölti, ahol a seregélyekkel nemigen találkozhat. | Forrás: Wikipédia
Seregélyeink legfeljebb Észak-Afrikáig jutnak el a tél folyamán, így tehát a telelő területen viszonylag kevés időt tölthetnek együtt a sárgarigókkal. Sokkal többet a fészkelőterületeken, például nálunk. | Forrás: Wikipédia

Muszáj tehát arra gondolni, hogy a seregélyek az előző évben hallják a sárgarigókat, és akkor jegyzik meg, esetleg hallhatják egymástól is. Tény, hogy a seregély nemcsak hangutánzásban remekel, hanem rendkívül okos jószág és az emlékezőtehetsége is kiemelkedő. Máskülönben hogyan is tanulna meg annyi hangot?

Életem egyik legszebb emléke,

az a páratlanul tehetséges seregély, aki egy szép napon az Angolkert diófáján ücsörögve eldalolta az egész „gyermekkorát”. Erről részletesen írtam ITT. Voltaképp azt hallhattam, hogy az a madár megjegyzett minden hangot, amit fiókaként hallhatott, de nemcsak a hangokat, hanem a táj egész akusztikáját, ha tetszik, azt a hangszerelést, ami a szülőotthona természeti hangjait egyetlen szimfóniába fogta. Ma is lúdbőrős leszek, ha visszarévedek arra a madárra.


Nem tudjuk tehát biztosan, hogy hol szedik magukra a sárgarigó-ének tudományát, és azt sem tudjuk, miért épp tavasszal fújják a leginkább, két dolog viszont biztos:

  • A február-márciusi sárgarigóének minden esetben seregélynek köszönhető.
  • Ez a strófa a madárvilág egyik legszívhezszólóbb futama, fújja azt seregély vagy sárgarigó.

Légy oly kedves oszd meg másokkal is!

Borítókép: Wikipédia


Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.   

még több madár

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

Rekordszámú kék vércse költött a Baksi-pusztán

Az elmúlt években egyre több kék vércse (Falco vespertinus) költ a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben található Baksi-pusztán. Idén ötven pár nevelte fiókáit a kihelyezett mesterséges fészekládákban…Tovább

Miért költenek olykor hím madarak is?

Ezek az eredmények új kutatási irányt nyitnak arra, hogy a hímek és nőstények eltérő párzási lehetőségei hogyan befolyásolják az ivari szerepeket, a párzási rendszereket és…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük