Tényleg megérkezett kora tavasszal a sárgarigó?
![](https://centauriweb.hu/wp-content/uploads/2023/01/cropped-cropped-cen_logo_circle.png)
Sokan esnek áldozatul a sárgarigó jól ismert flótájának márciusban, az enyhe telek miatt, akár már februárban is. Ilyenkor sokan hallani vélik a sárgarigó „lopják a diót fiú, lopják a diót fiú” strófáját. Ez a strófa annyira jellegzetes, és a márciusban felhangzó sárgarigófutamok is annyira élethűek, hogy sokakban azt a szent meggyőződést alakítja ki, még ha nem is látták a sárgarigó pompás kénsárga színét felvillanni az ágak között, hogy sárgarigót hallottak.
Ezzel szemben az igazság az, hogy a sárgarigó – hasonlóan a fecskéinkhez – Afrikában tölti a telet, méghozzá azon belül is Közép- és Dél-Afrikában, ennek megfelelően viszonylag későn ér haza. Április 20 előtt nemigen fordulhat elő.
De akkor ki a felelős a februári, márciusi sárgarigó-flótázásért?
Nyilván sokan már tudják a választ. Remélem sokan már a cikk címéből is tudták. Igen, a korai sárgarigókért a gyakori seregély a felelős, aki február végén, március elején érkezik vissza, és valami okból kiváltképp kedveli a sárgarigó énekét. A seregély kimagaslóan jó hangutánzó, ezt is sokan tudják, de kevesen vannak tisztában azzal, hogy a seregély hangutánzó képessége esetenként nem egyszerűen meglepő, hanem zseniális.
Magyarországon vannak a seregélyen kívül is hangutánzó madarak.A legismertebb
a szajkó,
de ő kevésbé ügyes, és bár sokféle hangot utánoz, a macskanyávogást, az ölyv vijjogását, a csecsemősírást, a mechanikus zajokat, a tolatóradart vagy a jégkrémes kocsi hangját is remekül utánozza, de madárénekek utánzásában messze elmarad a seregély mögött.
Ugyanakkor alig tudják páran, hogy akadnak dallamokat lopkodó énekesmadarak is. Így például az énekes nádiposzáta gyakran használja fel más énekesmadarak fordulatait, a füsti fecskétől a cigánycsuk énekéig.
A kora tavasszal visszaérkező seregély „éneke” eleinte alapvetően háromféle strófára korlátozódik.
- Leggyakrabban a kora reggel a fák csúcsán gyakran még magányosan pihenő madarak kissé panaszos füttyögését hallani.
- Ha jobb az idő, akkor belekezd egyfajta zavaros csacsogásba, csobogásba, ami azt az illúziót kelti, mintha egy egész csapat seregély zsibongana halkan, holott csak egy madár zsivalyozik.
- A harmadik hang pedig igen gyakran a sárgarigó flótázása.
Miért kedveli ezt a seregély annyira?
Erre valójában nincs válasz. Miért ezt a hangot teszi magaspolcra, és nem egy másikat a sok ezer dallam közül? Ha egymás között volnánk, azt mondanánk: mert jó az ízlése. Hisz a sárgarigó éneke szép és visszafogott, öblös és tetszetős, a legkifinomultabb igényeknek is megfelel, ugyanakkor számos más madárénekről hasonlóképp vélekedhetnénk. Az is szembeszökő, hogy a seregélyek jobbára csak tavasszal használják a sárgarigók énekét.
Azt gondolhatnánk emiatt, hogy Afrikában töltik együtt az időt a sárgarigókkal, és onnan hozzák az éneket is. Csakhogy két tényező miatt ez aligha valószínű:
- A seregélyek Észak-Afrikánál délebbre nemigen mennek.
- A sárgarigók télen még Afrikában se igen énekelnek.
![](https://centauriweb.hu/wp-content/uploads/2024/03/sargarigo-elterjedes-terkep.png)
![](https://centauriweb.hu/wp-content/uploads/2024/03/seregely-elterjedes-terkep-1024x724.png)
Muszáj tehát arra gondolni, hogy a seregélyek az előző évben hallják a sárgarigókat, és akkor jegyzik meg, esetleg hallhatják egymástól is. Tény, hogy a seregély nemcsak hangutánzásban remekel, hanem rendkívül okos jószág és az emlékezőtehetsége is kiemelkedő. Máskülönben hogyan is tanulna meg annyi hangot?
Életem egyik legszebb emléke,
az a páratlanul tehetséges seregély, aki egy szép napon az Angolkert diófáján ücsörögve eldalolta az egész „gyermekkorát”. Erről részletesen írtam ITT. Voltaképp azt hallhattam, hogy az a madár megjegyzett minden hangot, amit fiókaként hallhatott, de nemcsak a hangokat, hanem a táj egész akusztikáját, ha tetszik, azt a hangszerelést, ami a szülőotthona természeti hangjait egyetlen szimfóniába fogta. Ma is lúdbőrős leszek, ha visszarévedek arra a madárra.
Nem tudjuk tehát biztosan, hogy hol szedik magukra a sárgarigó-ének tudományát, és azt sem tudjuk, miért épp tavasszal fújják a leginkább, két dolog viszont biztos:
- A február-márciusi sárgarigóének minden esetben seregélynek köszönhető.
- Ez a strófa a madárvilág egyik legszívhezszólóbb futama, fújja azt seregély vagy sárgarigó.
Légy oly kedves oszd meg másokkal is!
Borítókép: Wikipédia
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
![](https://centauriweb.hu/wp-content/uploads/2023/10/adomany-8-683x1024.jpg)
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.
még több madár