Egyre több időt vesz igénybe a tengeri halászat
A Greenpeace új tanulmányt adott ki az óceánokat fenyegető veszélyekről, amely friss adatokat tartalmaz a túlhalászatról, a halászattal töltött időről, a szennyeződésekről és a mélytengeri bányászat várható hatásairól. Emellett felvázol egy politikai ütemtervet is arról, hogyan lehet 2030-ig az óceánok harminc százalékát védetté nyilvánítani az óceánvédelmi egyezmény alapján, amelyről márciusban állapodtak meg a világ vezetői.
A jelentés szerint 2018 és 2022 között 8,5 százalékkal, csaknem 8,5 millió órára nőtt az óceánok nyílt vizein a halászattal töltött idő. Ráadásul ez a szám a megóvandó területeken is 22,5 százalékkal nagyobb, mint korábban.
“A tendenciák tehát azt mutatják, hogy a valóságban pont az ellenkezője történik annak, amit az óceánvédelmi egyezményben meghatároztak”
– figyelmeztetnek a jelentésben.
Sürgősen át kell ültetni a gyakorlatba az egyezményt
Részletesen ismertetik azt is, hogy az óceánok felmelegedése, elsavasodása, szennyezése egyre nagyobb terhet ró a tenger élővilágára. Mint írják, jelenleg a nyílt tengerek kevesebb mint egy százalékát védik megfelelően, és ahhoz, hogy 2030-ra a világ óceánjainak harminc százaléka védett legyen, évente körülbelül tizenegymillió négyzetkilométernyi tengeri területet kell megóvni a pusztítástól.
Az egyezmény hatékony eszköz lehetne az óceánok védelmére, de csak akkor, ha a kormányok sürgősen ratifikálnák és ezzel működőképessé tennék. Ki kell jelölni a védett területeket, ahol helyreállhat és gyarapodhat a tengeri élővilág. Mindezt a zöldszervezet nemzetközi petícióban követeli, és egy animációs kisfilmet is készített. A Jane Fonda színésznő, Camila Cabello énekesnő és Simon Pegg színész közreműködésével készült alkotás a tengeri élővilág pusztítását mutatja be.
Első körben ökológiai jelentősége alapján három nyílt tengeri területet javasolnak védetté nyilvánítani: a Csendes-óceán északnyugati részén található Emperor-fenékhegyvidéket, a Sargasso-tengert és az Ausztrália és Új-Zéland közötti Lord Howe-hátságot.
“Talán vannak, akik úgy gondolják, hogy Magyarországnak nincs tengere, így nincs oka beleszólni a tengerekkel kapcsolatos politikai döntésekbe. Csakhogy ez egyáltalán nem így van. Minden második lélegzetünket az óceánoknak köszönhetjük, mert az oxigén felét a tengerek apró növényei, az úgynevezett fitoplanktonok termelik. A tengerek szennyezése sem független tőlünk. A műanyag hulladék nyolcvan százaléka a szárazföldek belsejéből kerül a tengerekbe a folyók és a szél útján. A Duna például naponta 4,2 tonna műanyag hulladékot szállít a Fekete-tengerbe” – mondta Rodics Katalin, a Greenpeace szakértője.
Forrás: MTI, képek: Unsplash, Unsplash
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó, ha nem vagy még támogató, lépj be a Patreon-tagok körébe ITT. Csupán havi két-három kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért cserébe elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség ITT. Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress meg mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, abban a reményben, hogy szövetségesek lehetünk. A legjobbakat, üdv, Cen’
még több tenger és óceán
még több víz
“2018 és 2022 között 8,5 százalékkal, csaknem 8,5 millió órára nőtt az óceánok nyílt vizein a halászattal töltött idő”
Ez vajon azt jelenti, hogy mára annyira lecsökkent az óceánok halállománya, hogy ugyanazt a mennyiséget csak több idő alatt tudják kihalászni? Vagy azért növelik a halászat idejét, mert még több halhoz szeretnének jutni a profit érdekében?
Szerintem több halhoz szeretnének jutni..
Az emberi mohóság…☹
Szokás szerint. 🙁