A kozmikus por eredetét kutatják magyar csillagászok
A csillagközi tér telis-tele van kisebb-nagyobb porszemcsékkel, amelyek kulcsfontosságú szerepet töltenek be a kozmikus körforgásban.
Jelenlegi ismereteink alapján magát a Földet is ilyen, kezdetben apró porszemcsék összeállása indította el a bolygóvá válás útján.
Jelentősége és nagy mennyisége ellenére ugyanakkor a kozmikus por eredete a mai napig nem teljesen tisztázott. Forrásai lehetnek az aszteroidák és üstökösök ütközései valamint a nagytömegű csillagok fejlődését lezáró magösszeomlásos szupernóva-robbanások is. Ez utóbbit a robbanást követő években-évtizedekben észlelhető, intenzív infravörös sugárzás detektálása bizonyíthatja.
Az elmúlt évtizedben a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézetének asztrofizikusai Szalai Tamás vezetésével aktívan részt vettek a szupernóvák infravörös jellemzőinek vizsgálatában. A kutatót és korábbi doktoranduszát, Zsíros Szannát meghívták egy nemzetközi kutatócsoportba, amely a James Webb-űrtávcső első tudományos ciklusának méréseit vizsgálja.
A Supernova 2004et (SN2004 et) balra, a Supernova 2017eaw (SN 2017eaw) jobbra látható.
A kékes színek a forróbb, a pirosas áranyalatok a hűvösebb hőmérsékletű port jelölik.
A felfedezés az első áttörés a szupernóvák portermelésének vizsgálatában a 170 ezer fényévre található 1987A-ban újonnan keletkezett por észlelése után
Szupernóva robbanások az NGC 6946 spirálgalaxisban
A közelmúltban megszülettek a szupernóva-robbanások kozmikus porképződésben betöltött szerepével kapcsolatos első, a Webb-űrtávcsőhöz köthető eredmények is.
A vizsgálat fókuszában a Földtől 25,2 millió fényévnyire, a Cepheus csillagképben, a Cygnus (Hattyú) csillagképhez közel található NGC 6946 spirálgalaxis áll.
Ezt tűzijáték-galaxisnak is nevezik, mert rendkívül sok szupernóvát lehet megfigyelni benne. Az elmúlt évszázadban tíz ilyen esemény történt itt, miközben a Tejútrendszerben százévenként mindössze egy-két szupernóva-robbanás következik be.
Az NGC 6946 két szupernóváját vizsgálva a kutatók arra jutottak, hogy a kimutatott por a robbanás során ledobott anyagban keletkezett. Egy másik, SN 1980K-ként jelölt szupernóva pedig ígéretes jelöltként szolgál a fiatal szupernóvák és az idős maradványok közötti átmeneti szakasz vizsgálatára. Nagyszerű lehetőséget kínál emellett a robbanás közvetlen környezetének beható megfigyelésére is.
A kutatócsoport eddigi eredményei több ponton egyértelműen megerősítették a magösszeomlásos szupernóvák elengedhetetlen szerepét a kozmikus portermelésben.
A kutatásból számos további adat várható még a következő hónapokban, emellett vannak további, (főleg közeli galaxisokat felmérő) programok során született, szabadon elérhető mérések is. A szegedi kutatók közreműködésével ráadásul újabb két program kapott támogatást a Webb-űrtávcső következő, második mérési ciklusában. Ez szintén segíthet majd közelebb kerülni a magösszeomlásos szupernóvák körüli porképződést övező kérdések megválaszolásához.
Forrás: MTI, képek: ESA/Hubble & NASA, A. Leroy, K. S. Long, Webb Space Telescope, Webb Space Telescope
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó, ha nem vagy még támogató, lépj be a Patreon-tagok körébe ITT. Csupán havi két-három kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért cserébe elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség ITT. Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress meg mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, abban a reményben, hogy szövetségesek lehetünk. A legjobbakat, üdv, Cen’
még több kozmosz
még több felfedezés
