Megjött a barátposzáta! Tudod, hol járt eddig?
2024.03.16-án reggel az Angolkertben megszólalt Európa egyik legszebben éneklő madara, a barátposzáta vagy rövidebben barátka. Előző nap a csilpcsalpfüzike érkezett meg a telelésből. Ahogy azt korábban több fajnál is írtam, gyakran nehéz eldönteni – főként a kora tavaszi érkezőknél –, hogy amikor ismét látunk egy példányt vagy ismét hallunk egy vonuló fajt, akkor valóban visszatérő madárról van szó vagy esetleg egy környékbeli telelő került a szemünk elé.
A barátposzáta Magyarország és Európa leggyakoribb poszátája,
Magyarországon több mint 1 millió pár fészkel, Európában durván 50 millió,
klasszikus középtávú vonuló, mégis mindig akadnak áttelelő példányai is.
Azt várnánk, hogy az egyre enyhébb telek miatt telelő barátposzáták is egyre sűrűbben akadnak, de ez nem feltétlenül van így. Személyes tapasztalataim ennek ellentmondanak: évek óta nem találkoztam telelő barátkával, holott korábban még a madáretetőn is szinte minden télen felbukkant egy-egy példány a kilencvenes években épp úgy, mint a kétezres évek elején.
Országosan persze továbbra is rendszeresek a telelők, de egyelőre nem látom jelét annak és adatokat sem találok arra vonatkozóan, hogy a felmelegedés miatt egyre több lenne a telelő. Más kérdés, hogy az őszi elvonulás például jelentősen eltolódott. Az ócsai madárvárta több évtizedes adatai szerint legalább két héttel! (Magyar madárvonulási atlasza, 2009)
2023/24 tele ráadásul, ha nem is volt kemény, de a korábbi évekhez mérten még ha csak rövid ideig is, de viszonylag télies volt, rendszeres fagyokkal, néha hóval. Így nem csoda, ha ebben a téli szezonban sem találkoztam barátkával.
A telelő barátposzáta
viszonylag feltűnő jelenség, ritkán marad észrevétlen egy kertben, főként, ha rendszeres etetés is zajlik.
Így tehát nagy bizonysággal állíthatom, hogy a 17-én éneklő hím visszatérő példány már. Annál is inkább, mert ez az időpont egyáltalán nem számít szokatlanul korainak, bár az is igaz, hogy az első barátkák jellemzően március végén, április első napjaiban térnek vissza hozzánk.
Schmidt Egon Budapesten a Madártani Intézet parkjában a Szabadság-hegyen 1968 és 1973 között az első barátkákat március 25. és április 17. között figyelte meg (Magyarország fészkelő madarai).
A barátposzáta visszaérkezése
mindenkor erősen függött az időjárástól. Ráadásul a mezei pacsirtákhoz hasonlóan, rossz idő eseten a hímek sokáig hallgatnak, és csöndben bujkálnak a sűrűségekben.
Mindent összevetve és figyelembe véve, hogy minden idők legrövidebb tele után vagyunk, a tavasz pedig bő egy hónappal hamarabb köszöntött be, ez a barátka cseppet sem korai, sőt: vélhetően számos olyan hely lehet az országban, ahol már korábban is látták. Bár a birding.hu adatait nézve mindössze nyolc darab március megfigyelést találunk (2024.03.18-ig), a hó eleji megfigyelések pedig még bőven lehetnek telelők is. Szóval tömeges visszaérkezésről még nem beszélhetünk, de ha enyhe marad az idő, az első hímeket hamar követhetik nagy számban a többiek is.
A birtokon leggyakrabban április első hetétől válik gyakorivá. A tavaszi vonulás csúcsa pedig április közepére esik.
Merre járt a barátposzáta?
Vonuló énekesmadaraink alapvetően két vonulási mintázat szerint mennek a telelőhelyekre. Vannak, akik a déli-délnyugati irányt preferálják (énekes rigó, fekete rigó), Olaszország felé veszik az irányt vagy esetleg még nyugatabbra mennek, Szardínia és Korzika szigetére, esetleg a francia riviéra felé.
Mások a délkeleti irányt választják, ilyen a szintén nemrégiben (03.16.) visszaérkező csilpcsalpfüzike, és persze a barátposzáta is. A barátkák egy része Görögországban telel, de a legtöbben átmennek Ciprus szigetére. Szintén sok magyarországi barátka került meg Libanon-Izrael térségében.
2024-ben fontos feladat lesz
a birtokon a fészkelő barátposzáták pontos felmérése, költési eredményességük monitorozása. A barátposzáta az egyik legjobban alkalmazkodó énekesmadarunk, és egyelőre szerény mértékben, de még emelkedik is a létszáma Magyarországon (jó ilyet hallani). De érdemes egy fajra akkor is erősen figyelni, amikor még gyakori, mert sajnos láttuk – és egyre gyakrabban látjuk –, hogy egykor gyakori vagy egyenesen tömeges madárfajok állományai is érthetetlen gyorsasággal képesek összeomlani, ahogyan az a kerti poszátával, a kerti rozsdafarkúval és a cigánycsukkal történt, és ahogy – félő – a verebekkel épp most történik.
Aki pedig kifejezetten a barátkának szeretne kedvezni otthon (egyúttal más poszátafajoknak, sőt a fülemüléknek, rigóknak is), az tavasszal ültessen bodzabokrokat! A bodza nemcsak vonuláson fogja vonzani a poszátákat, de a barátka fészkelőhelynek is gyakran választja a bodzákat.
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.
még több “Kert és vadon”
