A szarvasmarha, a bölény és a metán
Nemrég készült egy kutatás, amely megállapította, hogy a bölények jócskán hozzájárulnak ahhoz, hogy kevesebb széndioxid kerüljön a légkörbe, ugyanakkor több vonódjon ki belőle. Rögtön itt viszont felmerül a kérdés, hogy hogyan is áll az üvegház-háztartás, ha cserébe hozzájárulnak a metánkibocsátáshoz, ami manapság oly gyakran felmerülő vád a legelő állatokkal szemben. Elsősorban persze a szarvasmarhákat, ezen belül is a nagyipari marhatartást érinti, de nem én vagyok az első, aki párhuzamot von a két, egymással rokonságban álló faj között ebben a tekintetben.
Nemrég a francia AFP hírügynökség tényellenőrző oldala annak kapcsán igyekezett rendbe tenni a kérdést, hogy a klímakonferencia idején keringeni kezdett a közösségi médiában egy poszt, miszerint:
“1820: 30 millió bölény bolyong Észak-Amerikában. Az éghajlat normális.
2020: 30 millió szarvasmarha legel Észak-Amerikában, SZÜKSÉGÁLLAPOT, KLÍMAVÉSZHELYZET! Legyél vegán!”
Vajon mi igaz mindebből?
A szakértők szerint először is az említett állományadatok nem helytállóak. Emellett pedig a vadon élő bölények és a tenyésztettt marhák nagyon különözően táplálkoznak, így az éghajlati hatásuk is eltérő.
Mint Ermias Kebreab, a Californiai Egyetem Világélelmezési Központjának igazgatója elmondta, a legtöbb becslés 60 millió körülire teszi az egykori amerikai bölénypopulációk méretét. Ezzel szemben ma az Egyesült Államokban mintegy 90 millió szarvasmarha él. (Jelenleg Amerikában körülbelül ötszázezer bölény él vadon és farmokon, európai bölényből világszerte hétezer van. Az Egyesült Államok egyik legnagyobb farmja, a King Ranch 35 ezer szarvasmarhát tart, részben feltehetően előregyártott takarmányon).
A metán
a földgáz elsődleges összetevője, és a globális felmelegedés körülbelül egyharmadáért felelős. Üvegházhatása huszonnyolcszor erősebb, mint a szén-dioxidé.
Az Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) adatai szerint a metán koncentrációja a légkörben több mint kétszeresére nőtt az elmúlt két évszázad során, nagyrészt az emberi tevékenységnek köszönhetően. 2021-ben az Egyesült Államokban az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok kibocsátásának tizenkét százalékát tette ki a metán. Az iparosodás előtti szinthez képest megfigyelt 1,1 fokos globális hőmérséklet-emelkedésből körülbelül fél fokot a metánkibocsátásnak tulajdonítanak, mivel a gáz erős hőmegkötő képességgel rendelkezik.
Eltérő táplálkozási szokások
A szarvasmarhák az emésztési folyamataik során metánt termelnek, így a mezőgazdaság az üvegházhatású gázok egyik legfőbb termelője. Az EPAszerint az ágazat kibocsátása 15 százalékkal nőtt 1990 és 2021 között.
Az állomány méretén kívül a metánkibocsátás ugyanakkor azzal is összefügg, hogy mit és mennyit esznek a különböző állatok. Ha hasonló takarmányt kapnának, a bölények és a szarvasmarhák kibocsátása valószínűleg hasonló lenne, mint Paul Stoy, a Wisconsin-Madisoni Egyetem docense mondja.
Azt nem tudjuk,
hogy a bölények kevesebb metánt bocsátanak-e ki, ha táplálóbb fűféléket legelnek, amelyek könnyebben lebomlanak. De azt igen, hogy ma a szarvasmarhák lényegesen többet esznek, mint a bölények.
A bölények a testtömegük 1,6 százalékát eszik meg naponta, ami egy 1500 fontos bölény esetében körülbelül 24 fontot jelent. Egy tejelő tehén eközben akár 100 fontot is megehet naponta.
A hiba tehát természetesen nem a szarvasmarhában van, hanem a tartási körülményeiben és a tömegtermelésben. Az állattenyésztés ráadásul az Egyesült Államokban és világszerte terjeszkedik, hogy kielégítse a növekvő húsigényt.
Ugyanakkor a bölények példájából kiindulva látható, hogy a természetes és fenntartható körülmények között élő állatoknak inkább haszna van, mint kára, aminek a szarvasmarhatenyésztésre nézve is lehetnek tanulságai. Nem véletlen, hogy a nemzeti parkokban is gyakran látunk legelő gulyákat.
Kép forrása: Unsplash
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még többet a klímaváltozásról
