Fake news és rémhírterjesztés a madárvilágban | Madárvilág és etológia
Madárvilág és etológia
Kicsit messziről indítok, de lényegretörő leszek. A téli madáretetőnél alapvetően három dolgot kell megoldania egy madárnak:
1. Hogyan jusson elegendő táplálékhoz
2. Hol éjszakázzon biztonságban
3. Hogyan ússza meg a ragadozók támadásait
Mindhárom probléma
megoldására más és más stratégiát használnak a különböző fajok. Vegyük például a ragadozókkal szembeni védekezést, elsősorban a karvalyra gondolva, mely előbb-utóbb minden etetőn felbukkan. Vérmes kis ragadozó, tehát vele mindenképp számolni kell. Kissé leegyszerűsítve a dolgokat, legalább három, fő stratégiát különböztethetünk meg.
Támadás esetén:
- A cinegék szétszóródnak
- A verebek elbújnak egy sűrű tujában vagy bokorban
- A pintyfélék felhúznak a magasba, mivel ott a karvaly nem olyan ügyes
Történt egyszer,
hogy az etető madaraiban gyönyörködtem. Rengetegen voltak már, közel hatszázan, és a karvaly is sűrűn támadta őket. Egy ilyen támadás alkalmával azt láttam, hogy cinegék, verebek, zöldikék és tengelicék együtt húztak be a közeli bokorba. Vagyis úgy tűnt, mintha a pintyfélék és a cinegék feladták volna a rájuk jellemző stratégiát, mintha közös stratégiára váltott volna a csapat.
Ez annyira felkeltette az érdeklődésemet, hogy kisebb megszakításokkal több mint 10 évig kutattam az etetők madarait. Az volt a fő kérdés, hogy miként alakulnak a telelő madarak szociális viszonyai,
mikor és miért adják fel a nagyobb biztonság érdekében a fajspecifikus stratégiákat. Igen bonyolult kérdés-komplexumba keveredtem pár hét alatt, s a következő évben többek között hetente háromszor már kamera vette egész nap az etető madarait. Az úgynevezett interakciókat, vagyis az egyes madarak közötti agresszivitást, érintkezést vizsgáltam. Az anyagot november és március között vettem fel, ám az elemzése közel 3 évet vett igénybe. Az eredményekről hosszan írhatnék, de most maradjunk csak azon az úton, ami a titokzatos és alig ismert erdei szürkebegy felé vezet.
Fontos tudni,
hogy az etetők életében a széncinegének egészen kitüntetett szerep jut. Nemcsak azért, mert szinte mindig ő fedezi fel elsőként az etetőt, mert az is ő, aki a hírét viszi, hanem mert a széncinege a csapat egészének védelméért is „felelős”. Veszély esetén a széncinege riaszt, s mint a felvételekből kiderült, külön hangjelzést használ a karvalyra és például a macskára.
Ez amolyan egyezményes jel, madáreszperantó, amit minden más faj tökéletesen ért, a mezei verébtől a csízig mindenki.
Ha ez rendkívül éles „ci-ci-ci” felhangzik,
fejvesztve menekül mindenki,
s a pillanat tört része alatt kiürül az etető, s néma csönd lesz. Ezt valószínűleg sokan tapasztalták már.
Amikor azt vizsgáltam, hogy melyik madárfaj a legérzékenyebb más fajok közelségére – úgy is fordíthatnám: ki a legkevésbé toleráns?, ki a leginkább antiszociális? –, akkor két madárfaj nagyon kilógott a sorból.
Az egyik – ez igazán megdöbbentő volt, és erről írok is majd külön posztban – a házi veréb volt. Ő egyáltalán nem szerette a nagy nyüzsgést. De még nála is kevésbé az erdei szürkebegy, aki gyakorlatilag csak akkor jött ki a placcra, ha a többi madár épp nem volt ott. Igen ám, csak épp amikor keményre fordult az időjárás, a hatalmas csapat szüntelenül az etetőn bandázott. A szürkebegy – ha nem akart éhen halni – kénytelen volt a többiek közé ugrálni. Aztán történt valami.
Egymást érték a riasztások:
„ci-ci-ci”, „ci-ci-ci”, „ci-ci-ci”. A csapat minden tagja menekült, kiürült az etető, csak egy madár maradt ott: a szürkebegy. Amikor a többiek is visszaszállingóztak, újabb riasztás következett, szétspriccelt mindenki, ismét csak a szürkebegy maradt az etetőn, de ami a legfurcsább volt: tíz és húsz riasztás után sem jött a karvaly. A videófelvételeken azonban egyértelműen látszott, hogy mi történt valójában.
A szürkebegy megelégelte a tömeget, és ő adta le a széncinege vészjelzését, újra és újra. Ha a szürkebegyről ITT korábban írottakat is figyelembe vesszük, a napnál világosabb, hogy a szürkebegy nem semmi jószág. Amit pedig esetenként a többiek megtévesztésével művel kimeríti az álhír, sőt a rémhírterjesztés fogalmát is. Hiszen ez a jel karvalyt jelent, a karvaly pedig minden énekesmadár számára halálos veszély.
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.
még több madáretető
még több etológia
Amikor csak verebek vannak az etetőn, elhúznak gyorsan, ha jön a karvaly, de akkor ki riasztott? Valahol a bokrokban figyelt a cinke? Nálam naponta sokszor van riasztás, és általában meg is jön a karvaly, sőt volt már héja is. Az biztos, ha cinegék is vannak épp, akkor ők gyorsabban elhúznak, mint a verebek. Szürkebegy itt még sosem volt, vagy nem ismertem fel. Viszont novembertől jár egy olyan széncinke, aminek sárga csík van a tarkóján, azt hittem rosszul látok, de naponta jön, így már megszoktam, viszont fotózni sosem sikerül.