Hamvas rétihéja a birtok legújabb ragadozómadara!

Hamvas rétihéja a birtok legújabb ragadozómadara!


Kert és vadon


A hamvas rétihéja felbukkanásával

  • meglett a birtok 149. madárfaja,
  • és Európa négy rétihéja-faja közül is megvan három.

Vannak olyan ritka (országosan szórványos) fajok, melyekről akkor is kötelező megírni a részletes beszámolót, ha azzal – mint jelen esetben – körülbelül két hónapot csúszik az ember.                     

Míg számos madárritkaság boldogított a birtokon az utóbbi két évben, a havasi sarlósfecskétől a kis kárókatonán át a halászsasig, viszonylag sokat panaszkodtam arra – főként az olyan erős ragadozómadár-vonulás idején, mint amilyet 2023 ősze hozott –, hogy az egyik leggyakoribb téli madárvendégünk, a kékes rétihéja sehogy sem akar megkerülni, bármennyit is lesem az eget.


…hogy legalább egy árva átvonulót megpillanthassak.

Holott a kékes rétihéja előfordulása úgy is reális lehetne, ha egy kóborló példány átmenetileg itt vagy a környéken vadászna.

Miután az utóbbi évek legerősebb őszi ragadozóvonulását láttuk 2023 őszén, arra számítottam, hogy tavasszal is erős lesz a vonulás. Úgy hittem, hogy az a temérdek ragadozó visszafelé is errefelé vonul. De nem így alakult. A tavaszi vonulás jóval szegényesebb és rövidebb volt. Utóbbi nem szokatlan. Tavasszal szinte minden madárfaj viharosabban vonul. Érthető, hisz sietnek a fészkelőhelyekre, míg ősszel csak a kedvezőtlen időjárás vagy a táplálékhiány sürgetheti őket.

Volt még egy szép gatyás ölyv észlelés, és végre – amikor már nem számítottam rá – végre megkerült a kékes rétihéja, amiről írtam is ITT.


Ekkor megnyugodtam.

A soványka tavaszi vonulás is hozott azért valamit, ha nem is valami ritkaságot, de egy régi és fájó hiányosságot pótoltunk.

Így a két leggyakoribb rétihéja-faj felkerült a fajlistára.

  • Magyarország gyakori költő faja, a barna rétihéja rendszeres vagy szórványos átvonuló, főként ősszel,
  • a kékes rétihéja pedig ritka átvonuló a birtok légterében.

Van még két rétihéja-faj Európában, de azok jóval ritkábbak. A hamvas rétihéja fészkel is Magyarországon, de csak kis számban, a másik ritkaság pedig a fakó rétihéja ritka átvonuló, elsősorban az Alföldön (bár találtam régi, irodalmi adatokat kisbalatoni megfigyeléseiről is). Mindkettő olyan faj, amire erősen számítani itt kissé meredek.

Ezzel együtt is, miután már a tavaszi vonuláshoz fűzött reményeimet eltemettem, és már minden idegszálammal a vadiúj odútelep, a kétéltűek és lepkék kutatására koncentráltam, 2024.04.20-án váratlan meglepetésben volt részem.

Már az alaphelyzet is érdekes volt,

hiszen aznap láttam először fiókákat a Jászmaróti odútelep egyik odújában, a B9-ben. Erről részletesen olvashattok ITT és ITT. Fotókat és videókat is készítettem, hisz a birtok léptékével mérve történelmi pillanatok voltak azok, amikor először készülnek mesterséges odúban ülő fiókákról és kotló madárról felvételek.


Korábban is volt pár odú a birtokon,

korábban is fészkelt pár madárfaj és madárpár az odúinkban, 2021-től már több is, de 2024 tavaszán telepítettünk először magas minőségű odúkat „ipari mennyiségben” (közel 100 odút). Így joggal várjuk, hogy a következő években az odútelep sok érdekességgel és tudományos adattal szolgálhat majd, és 2-3 év alatt érezhetően megemeli a madárállományt is.

Ezért gondoltam történelmi pillanatnak az első fotók és videók elkészítését a B9-es odú lakóiról, Pannáról, a frissen kelt fiókákat melengető széncinegéről, és a néha ki-kivillanó rózsaszín fiókákról. Mindezt természetesen a lehető legkíméletesebben, legóvatosabban, és leggyorsabban.

Mielőtt bárki felháborodna túlbuzgalmában

– hamar közbe vetem: nem pártoljuk mi sem a mesterséges odúk háborgatását, de egyrészt negyven éve vagyok terepen, sosem tettem kárt egyetlen fészekaljban sem, szóval nem minden tapasztalat nélkül nyúlok az odúkhoz. Vizsgázott gyűrűzött lévén sem. Másfelől az odútelep célja nemcsak fészkelőhelyek biztosítása, hanem kutatás is. Tehát megfelelő körültekintés mellett muszáj ellenőrizni az odúkat, hogy legalább hozzávetőleges képet kaphassunk

  • a foglalási arányokról,
  • a fajösszetételről,
  • esetleg a költési sikerességről.

Ezzel együtt is – rutin ide, rutin oda – csak izgatott vagyok, ha leakasztok egy odút, és bármennyire is tudom, mit lehet, mit nem, mégis féltem a madarakat. Akár magamtól is. Ha nincs miért, akkor is.


Ezért aztán, amikor épp Panna és fiókáinak fotózása közben egy ragadozómadár bukkant fel a Nagyfenyősor fölött, körülbelül 150 méter magasan északnyugati irányba tartva, csak nagy késéssel jutott eszembe, hogy fényképezzem. A B9-es odú a lábaimnál volt a földön, a teteje kinyitva, a mélyéből Panna nézett fel rám, a fenyősoron már hallottam a közeledő hím széncinege hangját is, a kamera az állványon.

Ezért, amikor megpillantottam a birtok történetének első – s valószínűleg jó időre utolsó – hím hamvas rétihéjáját, amint tempósan vonul északnyugatra, csak késve lőttem rá egy távoli fotót;

csak akkor, amikor az épp lebukott a birtoktól északra található lucernaföld fölé.


Hím hamvas rétihéja | Fotó: Wikipédia

Később aztán Pannáékról írtam, hisz mindenkit az érdekelt, mi van az odútelepen, a hamvas rétihéja megfigyeléséről a beszámoló pedig elmaradt. De ezt az elmaradást is muszáj pótolni, mert amíg róla nem esik szó, addig nem érezhetem úgy, hogy most végre teljesen 1/1-ben, jelenidőben vagyunk (ez lenne a célom jó ideje, hogy elmaradások nélkül dolgozzunk).

A hamvas rétihéja felbukkanásával

  • meglett a birtok 149. madárfaja,
  • és Európa négy rétihéja-faja közül is megvan három.

Fiatal hamvas rétihéja | Fotó: Wikipédia

A hamvas rétihéja

felbukkanásának ökológia jelentősége ezen a helyen csekély. Ilyen átvonuló madár bárhol felbukkanhat. A birtokon kívül én is sokfelé és sokszor láttam már. Nálunk, a birtokon vagy a közelben sosem fog fészkelni. Bár, ha azzal is számolunk, hogy bármelyik faj állománya összeomolhat, és akkor bizony az átvonulók adatait is visszasírhatjuk még, kicsit más a megítélése egy ilyen adatnak is.

Magyarországon a hamvas rétihéja kis számban fészkel, a legutóbbi becslések szerint (Magyarország madáratlasza, 2021) mindössze 45-60 pár, zömmel alföldi területeken, ahol fészekhelyül leggyakrabban nagy kiterjedésű vizenyős réteket választ. Vonuláson azonban viszonylag sokfelé látni, főként mezőgazdasági területeken. Mégis meglepne, ha pár éven belül ismét a légterünkben üdvözölhetnénk.                   


A hamvas rétihéja elterjedése (kékkel a telelő terület) | Forrás: Wikipédia

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   

még több “Kert és vadon”

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük