A birtok új madárfaja a kis kárókatona

 A birtok új madárfaja a kis kárókatona


2023-ban kétséges volt sokáig, hogy a birtok szokásos munkálatai közül mit tudok elvégezni. Végül is időben végeztük el az első kaszálást is. Korábban, mint az utóbbi években, mivel elhatároztam, hogy 1-2 évig prioritásként kezelem a kanadai aranyvessző visszaszorítását.

Júliusban még erősen lábadoztam a tavaszi infarktust követően, így baromi necces volt a kaszálás, és szokásommal ellentétben, a kritikus területeken nem tudtam mindig a traktor előtt menni, hogy mutassam, mit kell kikerülni. Hozzátartozik az idei évhez az is, hogy soha ennyire nem vettem mozaikosra a területet. Épp a relatív korai kaszálások miatt itt is, ott is kihagytam mézelő zónákat, hogy maradjon a rovarvilágnak változatos virágmező és az olyan fajok, mint amilyen a kis ezerjófű (ami rekordot döntött az idén) eldobhassa a magjait.


2023. július, Hosszúrét | Ezt a sávot kaszáltuk, amikor szemből felbukkan a négy kis kárókatona.

Minthogy nem tudtam minden esetben a traktor előtt menni, esetenként futni, előállt az a helyzet, hogy a traktor néha sajnos elcsatangolt, és nem a kívánt határok mentén kaszált, és ha ez nem így esik, egy madárfajjal kevesebb lenne most a birtok fajlistáján. Nem mintha a traktor találta volna vagy a traktor verte volna fel, de infarktus ide vagy oda, amikor láttam, hogy a traktor belehajt a tilos területekbe, ahogy a torkomból kifért, úgy ordítottam.

Soha korábban nem üvöltöttem így.


A birtok élőhelytérképe

A Déli-égeres, a Nagysásrét és a Nagyvadföld találkozásánál próbáltam irányítgatni a traktort, lehetőleg a Kisberek felé, amikor ismét ordítani kezdtem. Szégyen, de ez van. Ám szerencsére. Annyira ordítottam, hogy a szomszéd birtok kis tavacskájáról ijedten repült fel négy madár, alacsonyan, szinte a lombkoronákat súrolva tettek egy kört az égeresek fölött, aztán felhúztak egészen a házig, onnan pedig vissza, a Nagykarám, majd a Nagyvadföld fölött körülbelül 30 méter magasan elhúztak déli irányba.

Méghozzá 4 kis kárókatona!


Kis kárókatonák Fonyódnál | Fotó: Centauri

Ez a faj valaha pokoli ritka volt. Ma is emlékszem, hogy amikor a Kis-Balatonnál 1985-ben elárasztották az egykor víz alatt lévő területeket és hatalmas madártömeg vette birtokba a vizet, mi pedig egy jó barátommal a „kazetta” nevezetű rész mellett összetalálkoztunk két kis kárókatonával, fénykép híján senki sem hitt nekünk.

A kipusztulás széléről visszatántorgó holló kapcsán már  írtam (és videóban is említettem), mennyit sóvárogtam utána, és hogy annak idején Bulgáriáig kellett mennem, pontosan a Lirai kolostorig, hogy találkozhasssak életem első hollóival. Ma már itthon is százával láthatom és etethetem őket.


Ami pedig a kis kárókatonát illeti: nem egyszerűen ritka volt Magyarországon, hanem gyakorlatilag nem volt. Ő érte pedig egészen Indiáig kellett mennem, hogy életemben először lássam.

Aztán fordult a kocka.

1988-ban a Tisza-tavon bizonyították a fészkelését, majd a Hortobágyon telepedett meg, ezzel megalapozva, hogy a későbbiekben is a hortobágyi halastavak adják a magyarországi fészkelőállomány egyik legnépesebb kolóniáját (2010-es években 300-450 pár).


Kis kárókatonák szintén Fonyódnál 2022. január elsején. | Fotó: Centauri

A feledésbe merült 1985-ös kisbalatoni megfigyelés (és India) után legközelebb én is a kilencvenes években a Hortobágyon láthattam újra hazai kis kárókatonákat; és először figyelhettem meg őket jelentős számban. Egészen szürreális látvány akkortájt a halastavakat elválasztó gátak bokrosaiban ücsörgő, onnan kirepülő, és állandóan a légtérben sürgő-forgó kis kárókatonák látványa. Olyan volt az akkor, mintha jövőre ugyanezt látnánk, csak épp flamingókkal. Ráadásul akkortájt a batla is szépen hasított a Hortobágyon, és percenként láttunk kiskorikat vagy batlákat.

Miután megtelepedtek, megdöbbentően gyorsan növekedett az állományuk, és mára belakták szinte az egész Kárpát-medencét.

Magyarországi állományuk így alakult:

  • 1996:                   10-15 pár
  • 2003-2007:         250-450 pár
  • 2010-es évek     600-800 pár
  • 2015-2017:         1100-1250 pár

Legnagyobb tömegben a Hortobágy és a Kis-Balaton térségében látni. A Balatonnál ősztől szintén gyakori, sokszor húznak ki több százas csapatai a Kis-Balatonról a Balatonra. Behúzódnak a kikötőkbe is. Sokszor jóval több kis kárókatonát látni a Balatonon, mint kárókatonát. Ez egy kicsit ma is hihetetlen. Sokat fotóztam és videóztam én is őket, főként Fonyódnál.

Ebben a videóban is feltűnnek:


Mindezzel együtt is mellbe vágott a felbukkanásuk itt. Kóborlók és vonulók számos helyen megjelenhetnek ma már, ez igaz. Remek megfigyelés volt, és bár a madarak nem tértek vissza, megerősítették azt az elképzelést, hogy amennyiben a völgy csak egy kicsi vizet is kaphatna, akár egészen értékes és ritka madárfajok is megjelenhetnének rajta, még ha csak időlegesen is.         


A kis kárókatona elterjedése a Wikipédia szerint. Egy pontosítás már bőven ráférne erre a térképre. Az viszont így is egyértelmű, hogy egy mediterrán-délázsiai fajjal van dolgunk, melynek Magyarország körülbelül az elterjedésének nyugati széle.

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kérj tőlünk hírlevelet!

    Név*

    Email cím*


    Támogasd a Cenwebet extrákért, és hogy sokáig tartson ez a közös kaland!

    Támogass egy 15 éve ingyenes nonprofit portált és egy természetvédelmi rezervátumot!

    még több “Kert és vadon”

    Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

    még több madár

    Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

    Egyre nagyobb a madarak agya

    A madarak agya a testméretükhöz képest nagyobb lett az utóbbi hetven millió évben végbement evolúciós változások eredményeként. A nemzetközi kutatásban…Tovább

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük