Országosan is fontos védett fajok a birtokon!

Paradigmaváltás és országosan is fontos védett fajok a birtokon!


Fantasztikus évet írunk, élünk az idén. Egy hónap ment el 2024 tavaszából, de máris annyi újdonsággal szolgáltunk és ami ennél fontosabb: szolgál számunkra a vadon, hogy a birtokról és élővilágáról váratlan gyorsasággal és határozottsággal kezd körvonalazódni egy olyan kép, aminek bizonyos elemei már korábban is felsejlettek – például az a gyanú, hogy a Nagypatakot határoló égerláp-erdő akár jégkorszaki eredetű is lehet –, de ezt ennyire karakteresen soha semmi nem támasztotta alá.

Lényeges változás

a korábbiakhoz mérten, hogy míg korábban a fő cél a 2000-ig agrárterületként kezelt és ökológiai szempontból tönkretett terület visszavadítása volt (ez tart immár 24 éve, és jelentős eredményeket értünk el több mint két évtized alatt), most viszont, 2024 áprilisában és a kutatások felpörgetése révén úgy tűnik, hogy a terület és a szűk környék önmagában is olyan természeti értékeket őriz még, melyek

  • egyrészt tudományos szempontból is érdekesek és újdonságok (hisz ez egy nem kutatott terület volt eddig),
  • másrészt melyek önmagukban is fontos értéket képviselnek.

Vannak olyan új fajaink, melyek ritkaságuk vagy veszélyeztetettségük miatt önmagukban is érdemesek a védelemre, akár a helyi vagy országos védelemre is.

Nem véletlenül lett védett Magyarországon például valamennyi láp: ebben az esetben egy élőhelytípus értékét fejezi ki a törvény. Ugyanígy minden olyan erdőrészlet, amiben parlagi sas fészkel, automatikusan védett a pufferzónával együtt.


Alkony a völgyben. Talán a hűvös völgy az egyik legjobb adottságunk! | Fotó: Centauri

Egy-egy terület védetté nyilvánítását

mindig a fajok egyfajta lajstroma előzi meg. Védettséget legtöbbször akkor kap egy terület, ha a védelemre, fokozott védelemre érdemes fajok olyan mennyiségben vannak jelen, ami már túlmutat, azon, hogy valahol védett fajok fordulnak elő. Védett fajok ugyanis mindenütt előfordulnak.

  • De nem mindegy, hogy mennyire veszélyeztetett fajok.
  • Nem mindegy, hogy milyen létszámban.
  • Végül nem mindegy, hogy az efféle fajok mennyire gazdag közösséget alkotnak együttesen.

2024 áprilisának első napjaiban határozottan az benyomásunk, mintha egy terület védetté nyilvánításán dolgozva egyre biztatóbb fordulatok kísérnék a munkánkat, egyre több és több olyan faj kerülne meg, melyek egyre inkább indokolttá teszik a terület védetté nyilvánítását.

Nem szeretnénk erre az útra lépni, egyelőre erre nincs szükség, csak érzékeltetni akarom, mekkora változás ez. Nem arról van szó, hogy egy ökológia szempontból értéktelen területet adunk vissza a vadonnak, hanem arról is, hogy olyan fajok kerülnek elő, melyek azt mutatják:

  • A terület „máris” (24 év után) jóval többet tud egy „visszaállított vadonnál”.
  • A birtok már nemcsak helyi, hanem országos fontosságú természeti értékekkel is dicsekedhet.

Bizonyosságot nyert,

hogy Magyarország legritkább békafaja, a gyepi béka is él itt. Megtaláltuk a szaporodóhelyét (talán kettőt is), először hangfelvételekkel, később fotóval is sikeresen igazoltuk a jelenlétét. Hamarosan mutatjuk a fotót is, de eddig is részletesen írtunk erről, amint a gyepi békáról hétmérföldes cikkben foglaltunk össze minden tudnivalót.


A nálunk megtalált kis populáció valószínűleg elszigetelt, kisebb, és erősen veszélyeztetett populáció. Épp ezért önmagánban is érdemes a fokozott kutatásra és védelemre. Ugyanakkor ugyanezeken az élőhelyeken joggal sejtjük két másik ritka kétéltű jelenlétét is, s rajta vagyunk, hogy bizonyítsuk az alpesi gőte és az alpesi tarajosgőte jelenlétét is.

A gyepi békát is vélelmeztük, többek között épp éghajlati és egyéb florisztikai és faunisztikai adatok figyelembevételével.

Tavaly is kerestük, de hiába.

Most végre igazolódott a sejtésünk. Remélhetjük, hogy talán már az idén, vagy a következő 1-2 évben ugyanígy járhatunk a két gőtefajjal is.


Mindhárom ritka kétéltű hegyvidéki, reliktum jellegű területet jelez, ahogyan számos madárfaj is, a berki tücsökmadár, az erdei szalonka (fészkelésen), a fenyvescinege, a búbos cinege, a tüzesfejű királyka, a keresztcsőrű (alkalmi) fészkelése is.

2023-ban több olyan rovarfajt is kimutattunk, melyek szintén hegyvidékre jellemzőek, nappali lepkék közül például a gyászlepkét több alkalommal is.

2024 áprilisának első hetében úgy tűnik, két újabb fészkelő madárfajunk lesz – ez 24 év után meglepő, ráadásul az egyik a Jászmaróti odútelepnek köszönhetően települ meg (ezekről önálló fejezetben írok szintén) –,

továbbá 2024.04.04-én és 04.05-én éjszakai lámpázáson összesen 6-8 apáca-púposszövő került elő, melyek megintcsak elsősorban hegyvidéki területekről ismertek, vagy hegyvidéki-alpesi éghajlatú területekről, mint amilyen például az Őrség.


Az első apáca-púposszövő 2024.04.04-én a Nagykarámon. Könnyen lehet, hogy ritkasága és élőhelyigénye miatt kiemelt fajunk lesz a jövőben: olyan faj, melynek kutatására és védelmére is fokozott hangsúlyt fektetünk! | Fotó: Centauri

Apáca-púposszövő oldaltról | Fotó: Centauri

Határozottan kezd körvonalazódni egy olyan „csomag”, rendszertanilag egymástól távol álló fajok olyan „csoportja”, melybe a futrinkafajoktól a tüzesfejű királykán át az apáca-púposszövőig sok kifejezetten vagy viszonylag ritka faj tartozik, de amelyeket összeköt az azonos élőhelyigény:

hűvös, hegyvidéki, nedves völgyek, szubalpin régiók fajai mindannyian.

Ez az élőhelytípus és a hozzátartozó fajok jelentős része Magyarországon veszélyeztetett. Különösen érzékeny ez az élőhelytípus és a hozzákapcsolódó fajok sokasága is a globális felmelegedésre. Ezért

a védelmük és a kutatásuk kétszeresen is fontos.

Magyarországon e fajok két legjelentősebb „hazája” két nemzeti parkunk,

  • az Őrségi
  • és a Bükki Nemzeti Park.

Mindkét helyen Európa nagy hegyvidékeinek peremterületeit találjuk, és mindkét helyen a hegyvidéki növény- és állatfajok perempopulációit.

A birtok, a mi kis szubalpin foltunk – mivel nem kapcsolódik közvetlenül egyik területhez sem – akár unikális is lehet.  


Dagonyából lett természetes tóka az égerlápon mindössze 20 méterre a birtokhatártól. Potenciális élőhely a ritka kétéltűeknek. | Fotó: Centauri

Újabb eredményeink

nemcsak azt jelentik, hogy határozottabb, tudományos szempontból megalapozottabb, igazolhatóbb, számszerűsíthetőbb képet alkothatunk a birtok élővilágáról és a szűk környék ökológiai potenciáljáról, hanem azt is jelenti mindez, hogy a lehető legpontosabban határozhatjuk meg a terület további átalakításának, visszavadításának irányát.

Más kérdés, hogy olyan tempóban kapunk adatokat, és találunk újabb és újabb fajokra (és kutatási témákra, feladatokra is), hogy nem győzünk megírni mindent, de továbbra is azt mondom: igyekszünk!

És kérünk titeket: figyelmetekkel és klubtagságotokkal támogassatok minket, a Cenwebet, és a természetvédelmi zónánkban élő valamennyi fajt is.         


Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   

még több “Kert és vadon”

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

Új fotókon Odett, a házi rozsdafarkú

Épp csak szerettem volna felpillantani az odúra, hogy lássam, Odett rendben kotlik (miután nemrégiben a frászt hozta ránk), de megint sikerült kikapnom azt a néhány…Tovább

3 hozzászólás

  1. Egyik ámulatból a másikba esem, amikor a kirakott fotóidat nézem, Cen’. Nem gondoltam volna, hogy az éjjeli lepkék ilyen szépek lehetnek! Köszi! 🙂

  2. Milyen remek dolog ez, hogy te találtál erre a nagyszerű birtokra, Cen’!
    Jókor, jó helyen, immár 24 éve.
    Teljen sok örömöd benne! 💚🐸🐦‍⬛🐦🕊

    1. Csodaszépek a fotók, a tóka, az alkony, a virágzó kökényes, a békák, a lepkék…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük