Minden, amit tudni kell róla! | A gyepi béka

Minden, amit tudni kell róla! | A gyepi béka

Először is: a gyepi béka (Rana temporaria) Magyarország legritkább békafaja. Nem azért emelem ezt ki elsőként, mert a legek vonzerejére hajtok, hanem mert ennek jelentősége lesz később, amikor már a birtokról lesz szó. Azoknak írom, akik először járnak az oldalon: van egy 11 hektáros privát rezervátumunk, amire sokszor hivatkozunk. Erről a területről rendszeresen hozunk híreket a „Kert & vadon” rovatban ITT, és ezen a területen 2024-ben megtaláltuk a gyepi békát és a telekhatáron egy szaporodóhelyet.


Ennek nem egyszerűen annyi a jelentősége, hogy ismét új faj kerül fel a birtok fajlistájára. Egy ennyire ritka faj megváltoztatja a területkezelési terveinket is.

A gyepi béka jellemzői

Nem meglepő, ha sokan nem is hallottak erről a békafajról. Magyarországon perifériális az előfordulása. Miről ismerszik meg a gyepi béka? Alapvetően olyan, mint egy termetes erdei béka, de azért a helyzet ennél kicsit bonyolultabb. Akit érdekel, íme a pontos leírás:


Nagy, robusztus béka. Hosszúsága a 10 cm-t is meghaladhatja, sokszor a hímek is igen tekintélyes méretűek. Hátsó lábai az erdei békáénál szemmel láthatóan rövidebbek, térdben előrehajtva a bokaízület szemmagasságig ér. Mellső lábai – különösen a hímeké – rendkívül erőteljesek, a hátsó lábakhoz hasonló vastagságúak.

Orra két hazai rokonánál lekerekítettebb. Színezete változatosabb, mint az erdei békáé. Alapszíne barna, de ez szürkés, sárgás vagy vöröses árnyalatú is lehet. Hátán feketés foltok, vagy az alapszínnél sötétebb márványozottság is megfigyelhető. Halántéksávja nem mindig olyan kontrasztos, mint rokonaié, benne a szemhez hasonló méretű dobhártya a szemtől távolabb látható. Hátsó lába az erdei békáéhoz hasonlóan keresztsávozott.

Hasoldalán sötét márványozottság figyelhető meg, oldalán szabálytalan alakú sötét foltok választják el a hát és a has színét. E foltok környezete téglavörös vagy citromsárga lehet, színpompás külsőt kölcsönözve az állatnak.

A hímek bőre a párzási időszakban megduzzad, acélszürkés színt ölt, mellső lábaikon porcos-kemény, környezetétől elütően feketés színű hüvelykvánkos fejlődik. A nőstények bőre ekkor szemölcsössé válik, különösen oldalukon. Bőrük igen bőségesen termel nyálkát, ezért tapintása még más békákhoz képest is sikamlós. Az ebihalak az erdei békákénál valamivel karcsúbbak, farokzászlójuk nem foltos. Hasuk többnyire már ekkor sötétebb, mint rokonaiké.

Az erdei békától márványos hasa, fekete foltos, kontrasztos színezetű oldala, nagyobb termete, erősebb mellső és rövidebb hátsó lába, tompa orra különíti el. A mocsári békával nálunk nem osztozik közös élőhelyen, de külső bélyegeik alapján is jól elkülöníthetők. A gyepi béka háta (a mocsári békával szemben) jellemzően nem hosszanti csíkos, alkata robusztusabb, termete nagyobb, feje lekerekítettebb, hátsó lábának belső sarokgumója laposabb, hasa márványosan foltozott, míg rokonáé egyszínű.” (Forrás: MME)   


gyepi béka

A gyepi béka Magyarországon

A gyepi béka a hűvös, hegyvidéki éghajlatot kedveli, ezért jellemzően hegyvidéken találjuk meg. Nagyobb számban a Pilisben, a Mátrában vagy a Börzsönyben, általában az Északi-középhegységben, valamint az Alpokalján. Az MME szerint a Mecsekben is, ugyanakkor a gyepi béka előfordulásait feldolgozó térképen egyetlen mecseki adatot sem találunk.


Screenshot | Forrás

Érdekes, hogy a Pilis és az Őrség közötti tájakról teljesen hiányzik, így például a Bakonyban egyáltalán nem él. Ennél is érdekesebb, hogy ugyanakkor került már elő budapesti vízóraaknából is Wekerletelepen!

A gyepi béka élőhelye

Szereti a hűvös patakvölgyeket, hegyi réteket. Európa nyugati, északnyugati területein kedveli a fenyveseket, lápokat, mocsarakat, de mivel ott csapadékosabb és hűvösebb az éghajlat, sík területeken, sőt városi környezetben is megtalálható.    

Szaporodási időszakon kívül a gyepi békák magányosan élnek tavak vagy mocsarak közelében, vagy magasfüvű nedves réteken.


Gyepi béka szaporodóhelye a birtok határától 120 méterre. | Fotó: Centauri

Aktivitás és hibernáció

Ha lehet, az év nagy részében aktívak, csak a legfagyosabb hónapokban hibernálódnak. Elterjedési területük legészakibb részein akár kilenc hónapot is eltölthetnek a jég fogságában. Viszont ennyire mostoha körülmények között már akkor is aktivizálódnak, ha a hőmérséklet épp csak fagypont közelébe emelkedik. A magas északi tájakon nyilván a lehető legjobban kell kihasználni a rendelkezésükre álló kevés időt.

A Brit-szigeteken általában október végén kezdik meg a „téli álmot”, a hibernációt, amiből már januárban ébredeznek.

Ha a körülmények kedvezőek, februárban megjelennek a vizekben, például a kerti tavakban is, és megkezdik a nászidőszakot. Ahol mostohák a körülmények, mint például az Alpokban, ott csak június elején bújnak elő.

A gyepi békák vizesárkokban, nedves avarban, sárban hibernálódnak, gyakran a tavak iszapjában. A hibernáció idején a lelassult anyagcsere miatt a bőrön keresztül történő oxigénfelvétel is elég a hideg és mozdulatlan békák életben maradásához.


gyepi béka
Gyepi béka | Forrás: Wikipédia

Hol él gyepi béka a világban?

A gyepi békák Európa nagy részén megtalálhatók, északon Észak-Skandináviában, az Északi-sarkkörig, keleten az Urálig, kivéve Ibéria nagy részét, Dél-Olaszországot és a Dél-Balkánt. Találunk olyan területeket is, ahol a gyepi béka nem őshonos, ahová betelepítéssel került. Ilyen a Lewis-sziget, Shetland, Orkney és a Feröer-szigetek. Ázsiában és Japánban is él.

Sokat hallunk arról, mennyi problémát okoznak a betelepített-behurcolt fajok, de békákkal kapcsolatosan nem hallunk ilyesmiről, holott a gyepi békát nem egy helyre betelepítették,

és van, ahol ez okoz is némi gondot. Arról nincs tudomásunk, hogy természetvédelmi problémák forrásává váltak volna a behurcolt gyepi békák, de például a betelepítések megnehezítették annak eldöntését, hogy Írországban a gyepi béka őshonos-e.

Sokáig az volt a tudományos álláspont,

hogy az ír gyepi békák teljes egészében betelepítésnek köszönhetően kerültek Írországba. Később – mint újabban oly sokszor – genetikai vizsgálatok derítették ki, hogy a gyepi béka Írországban is őshonos, ugyanakkor kerültek a populációba Nyugat-Európából behurcolt egyedek is, így az írországi populáció egyrészt őshonos ír gyepi békákból, másrészt behurcolt gyepi békákból álló kevert populáció.

Azon túl, hogy állatföldrajzi dilemmákat szült a betelepítés lehetősége, nem tudunk arról, hogy ez Írországban bármiféle ökológia gondot jelentene, de bármely fajról van szó, a betelepítések mindig magukban hordoznak némi kockázatot. A legártatlanabbnak tűnő esetekben is.

gyepi béka elterjedés
A gyepi béka elterjedése Európában | Forrás: Wikipédia

Csak óvatosan a telepítésekkel!

Mindez arra int, hogy óvatosan kell bánni mindenféle telepítéssel, például akkor is, ha felmerül az a lehetőség, hogy a birtokon megtalált, valószínűleg más populációktól elszigetelt, kicsi állományt ne csak szaporodóhelyek létrehozásával és védelmével segítsük, hanem „vérfrissítéssel”, esetleg olyan területekről hozzunk „erősítést” (Őrségből?), ahol stabil és népes gyepi béka állomány él.

Ez a lehetőség ugyanis hamar felvetődött.

Még ha lehetségessé válna ez (védett fajról van szó, engedély kell bármi efféle akcióhoz), egyeztetni kell szakemberekkel, és kerülni kell, hogy genetikailag nagyon távoli békákkal segítsük ki a helybeli gyepi békákat. Szükség lehet akár genetikai vizsgálatokra is, ehhez viszont a helyi békáktól kell DNS-t gyűjteni.        


Elektronmikroszkópos felvétel egy sejtben felgyűlt ranavírusokról (sötét hexagonok). | Forrás: Wikipédia

Betegségek is veszélyeztetik őket!

Többször is írtunk arról, hogy a madaraknál nemcsak a kedvezőtlen élőhelyi változások, nemcsak a globális felmelegedés hatásai, nemcsak a túlzott vegyszerhasználat, hanem egyre inkább járványok is jelentősen visszavethetnek fajokat.

Félő az is, hogy lesznek esetek, amikor a sok más kedvezőtlen körülmény miatt meggyengült populációknak egy-egy járvány adja meg a kegyelemdöfést. Viszonylag részletesen írtunk a zöldikéket, a fekete rigókat érintő betegségekről, vírusos és bakteriális eredetű járványokról egyaránt.

Sajnos a békák, sőt tágabb értelemben a kétéltűek világát sem kerülték el a járványok. Így még a hazai szalamandrákat is fenyegeti, hogy esetleg bekerülhet a hazai állományba is a szalamandrákat tizedelő vírusos betegség. Ennek megelőzésének érdekében például szigorították Magyarországon a szalamandrafélék terráriumi tartását is.


A kétéltűek talán a madaraknál is siralmasabb helyzetbe jutottak mára,

és ennek egyik oka épp a járványokban kereshető. Nemcsak Magyarországon, nemcsak Európában, hanem sajnos világszinten is drámaian csökkent a kétéltűek létszáma. A járványok gyakorisága pedig a globális felmelegedés hatására növekszik.

Sajnos a gyepi békák sincsenek biztonságban.

A békákat érintő számos betegség közül az egyik leghalálosabb a ranavírus, amely világszerte a kétéltű populációk csökkenéséért felelős. A ranavírus a gyepi békáknál leggyakrabban bőrfekélyt és vérzést okoz.

Végső soron mindkettő a béka halálához vezet. Ranavírus-fertőzésnél a mortalitás rendkívül magas. Szélsőséges esetben egy-egy populáció 90%-a is elpusztulhat. Ráadásul minden fejlődési szakaszban lesújthat a békákra a vírus, legyenek kifejlett békák vagy ebihalak. A fertőzések leggyakrabban a nyári hónapokban jelentkeznek.

A ranavírussal fertőződött gyepi béka populációk mérete jelentősen csökken.


Szaporodóhely | Forrás: Wikipédia

Az urbanizáció hatása

A gyepi békák Európa jelentős részén, mind városi, mind vidéki környezetben otthonra találnak. A városi környezetben élők gyepi békák azonban megszenvedik az urbanizált környezet káros hatásait.

Az egyik legkedvezőtlenebb hatás, hogy az egyre-másra épülő utak és épületek elvágják egymástól a városi populációkat, így azok nem képesek egymás között szaporodni, az elszigetelt populációk genetikai változatossága gyorsan csökken, főként a vidéki populációkhoz képest.

Ezeknél a városi populációknál nagyobb a halálozás és a deformációk is gyakoribbak. Így hosszútávon a városi populációk elsorvadása várható, és ha a járványok és kedvezőtlen éghajlati változások nem romlanak tovább, leginkább a vidéki populációk számára lehet jövő.

Ezért is volna egy olyan kis populáció felmérése, és ha szükséges megerősítése fontos, mint amilyen a birtok környékén élő gyepi bikáké. Itt a földrajzi, sőt a gazdasági környezet is olyan, ami akár hosszútávon is biztosíthatja a gyepi békák fennmaradását vagy akár a jelenlegi populáció megerősödését is.


Acélszürke hím nászidőszakban | Forrás: Wikimedia commons

Hogyan áll a gyepi béka összességében?  

Összességében viszont, mivel a gyepi béka gyakori faj Európában, és hatalmas elterjedési területén is, a legkevésbé veszélyeztetett fajok között találjuk az IUCN veszélyeztetett fajok vörös listáján. Ugyanakkor azt is szem előtt kell tartani, hogy ezekben az évtizedekben több, egykoron tömeges faj omlott össze látványosan, gyakran érthető okok nélkül (kerti rozsdafarkú például), ráadásul – szemben a madarakkal, akik képesek látványos elmozdulással, áttelepüléssel reagálni kedvezőtlen változásokra – a kétéltűek röghöz kötöttek, így alkalmazkodni is jóval nehezebben tudnak.

Másfelől a gyakori fajok ritkává válása sokszor indul a perempopulációk eltűnésével. A szélekről zsugorodik az elterjedési terület is.

Így a perempopulációk védelme kiemelt fontosságú. Magyarország számos madárfaj elterjedésének is nyugati határa, így perempopulációk otthona (kék vércse, parlagi sas, szalakóta…), ezek védelme nem véletlenül kiemelt jelentőségű. Ugyanígy a magyarországi alpesi gőték védelmébe is sok energiát fektetnek, például a Bükki Nemzeti Parkban. Ennek mintájára a gyepi béka hazai populációi is védelemre érdemesek.

A perempopulációk peremén, extra sérülékeny helyzetben

És itt elnézést kérek azoktól, akiket mondjuk a Google hozott ide, és nem törzsolvasók, de egy rövid kitérőt tennem kell ismét a privát természetvédelmi területünkön felfedezett gyepi békák miatt. A mi területünk ugyanis távol esik a „nagy gyepi békás területektől”. Az irodalom se tud róla.

Könnyen lehet, hogy ez egy kicsi, teljesen vagy csaknem teljes egészében elszigetelt populáció. Egyébként is sok jel utal arra (ezt látjuk például a már említett írországi gyepi békáknál is), hogy ezek a populációk a jégkorszak előtti időkből visszamaradt állományok.

A birtok környékén élő gyepi békákról még nincsenek pontos adataink – hisz csak most találtuk meg őket, s előttünk még nem találták meg ezt az állományt –, de az elsőként észlelt példányokat olyan záportározóban találtuk, ahol egyszerre maximum két egyed szólt. Ebből annyi máris látszik, hogy nem egy népes állománnyal van dolgunk, és ha kis létszámról beszélünk, ami az irodalmi adatok fényében nemigen tarthat kapcsolatot más, nagyobb állományokkal sem, akkor leginkább arra a sorsra van ítélve, amire a Nyugat-Európában városokban élő, elszigetelődött állományok:

lassú genetikai sorvadásra, aminek kiveszés a vége.    

Épp ezért kell mihamarabb intenzív védelembe kezdeni.     


Gyepi békáról egy gyönyörű fotó | Forrás: Wikipédia

Mit eszik a gyepi béka?

Ebihal korában növényevő, leginkább növényi törmelékkel és algákkal táplálkozik, de amikor már a hátsó lábak is kifejlődnek, húsevőkké válnak. Amikor a kis „gyepi ebihal” elülső lábai kifejlődnek, egy ideig nem eszik és koplal. A frissen átalakult fiatal gyepi békák többnyire olyan egészen apró rovarokkal táplálkoznak, mint amilyenek a Collembolák (ugróvillások) vagy amilyenek az atkák, kullancsok és légylárvák.

A felnőtt gyepi béka nem válogatós, bármit megeszik, ami az adott területen és időszakban a rendelkezésre áll. Azért sem lehet válogatós, mert vadászati módszere passzív: beáll egy helyre, és nem ő keresi meg az áldozatát, hanem megvárja, amíg az a közelébe merészkedik. Egyfajta lesben állás ez.

Így a táplálék összetételét nem annyira a béka határozza meg, mint az, hogy az élőhelyi adottságok miatt milyen zsákmányállatok élnek a területen, milyen arányban, és mely időszakban melyikből van a legtöbb.  

Nyáron a gyepi béka leginkább legyeket, lepkéket és hernyókat zsákmányol. Kisebb mértékben pókokat, bogarakat, csigákat, és földigilisztákat. Általában ahogy növekszik a testméret, úgy megnő a zsákmányállatok mérete is.

Nappal pihennek a vízben, a lápban, és sötétedés után lesznek aktívak.

A gyepi béka szaporodása

Tavasszal a béka agyalapimirigyét a külső tényezők, például a csapadék, a nappalok hossza és a hőmérséklet változásai stimulálják, hogy hormonokat termeljenek, amelyek aztán ösztönzik az ivarsejtek termelését:

  • nőstényeknél a peték termelését,
  • hímeknél a spermium termelését.

A gyepi békák sekély, csöndes édesvizekben, tavakban szaporodnak. Az ívás Magyarországon február végén – március elején kezdődik, Európában március és június vége között. Elterjedési területének legnagyobb részén áprilisban.


gyepi béka
Gyepi béka párban. Ennél a fajnál is a hím kisebb. | Fotó: Wikipédia

Heves, de békés nász

Közeli rokonához, a gyakori mocsári békához (Rana arvalis) hasonlóan a gyepi béka sem mutat territoriális viselkedést, ezért a hímek nem harcolnak egymással a párzó helyeken. Legalábbis egy idő után nem. A szaporodási időszak a hímeknél mindössze pár nap (10 napnál is kevesebb), ebben a rövid időszakban viszont rendkívül túlfűtöttek.

A hím gyepi béka egyetlen célja, hogy a lehető leggyorsabban párosodjon a lehető legtöbb nősténnyel. A párzási siker általában azoknál a hímeknél a nagyobb, akiknek hosszabb a hüvelykujja, mivel ezek a példányok erősebben tudják megragadni a nőstényeket.

Mindez azonban csak a harmadik évüket betöltő hímekre igaz.

A gyepi békák három évvel a születésük után térnek vissza a születésük helyére. Kora tavasszal elsőként a hímek érkeznek a szaporodóhelyekre, ahol megkezdik a nőstények behívását. Így a párzási időszak első fázisában a szaporodóhelyen a hímek jelentős túlsúlya tapasztalható.

Ebben az időszakban még intraszexuális harcok folynak a hímek között, megküzdenek egymással a legjobb helyekért. A tó sekély részét, vagyis azokat, melyek a legalkalmasabbak a peték lerakására, általában a nagyobb termetű, erőteljesebb hímek foglalják el.

Ezek után azt hihetnénk, hogy a nőstények megérkezésével a harcok még intenzívebbek lesznek, de nem. Épp ellenkezőleg. Mintha jól nevelt hímekről beszélnénk, akik csak egymás között durvulnak kicsit, a „hölgyek” jelenlétében azonban kultúrbékává válva a szebbik és pacifista arcukat mutatnák, a nőstények megérkezésével egycsapásra megszűnnek a harcok.

És bár korábban minden hím igyekezett területet foglalni magának, miután megérkeznek a nőstények, a kialakuló párok kényük-kedvük szerint vándorolhatnak a tóban. Sőt, az is ritkaság számba megy, hogy egy párt párosodás közben egy újonnan érkező hím megzavarna. Összességében azt mondhatjuk, hogy a gyepi béka még a túlfűtött párzási időszakban is kultúrlény, kultúrbéka marad.


Forrás: Wikipédia

Nemcsak kultúrált, hanem furfangos is

A kisebb termetű gyepi hímeknek nyilván kisebb az esélye a nászidőszak első fázisában a legjobb helyek elfoglalására, amint az első nőstények megszerzésére is. Ezért sok kistermetű gyepi béka hím, míg a termetesebb, domináns egyedek a legjobb helyeket tartják, elhagyják az ideális helyeket, időnként a tavat magát is, és a nőstények elé mennek.

Így hamarabb találkoznak velük, és sokszor hamarabb is párosodnak velük, ráadásul tudjuk már azt is, ha egy pár már „összejött”, a többi hím ezt tiszteletben tartja – akkor is, ha a hím náluk jóval kisebb.

Érdekes dinamikát ad ez a nászidőszaknak.

Nem mondhatjuk, hogy evolúciósan a nagyobb termetű hímek kerülnek kedvezőbb helyzetbe, mert ugyanakkor a kisebbek viszont igyekeznek stratégiai előnyre szert tenni. Mintha csak a számunkra jól ismert mondást követnék:

„Többet ésszel, mint erővel”.

Valójában erő és „ész” kettősségének bonyolult, számunkra egyelőre át nem látható dialektikája tartja mozgásban a gyepi béka fejlődését.   


Gyepi béka lárvája | Fotó: Wikimedia commons

A gyepi béka életciklusai

A nőstény gyepi béka petéinek száma a pár száztól az ötezerig terjedhet. A petéket nagy csomókban rakja le, ami több célt is szolgál. A csomóba rakott peték kevéssé vannak kitéve a hőingadozásoknak, nagyobb védelmet nyújt a ragadozók ellen, és a fejlődő embrió számára a vízhez képest magasabb hőmérsékletet biztosít.

Utóbbi különösen fontos, mert az embrió fejlődésének üteme arányos a hőmérséklettel, az pedig nyilvánvaló, hogy minél gyorsabb a fejlődés, a túlélés esélye is nagyobb. Minél fejlettebb állapotba jut az embrió, később a kis béka, annál jobbak az esélyei.

A nőstények igyekeznek a sekélyebb részeken lerakni a petéket – épp ezért próbálják ezeket az első fázisban elfoglalni a domináns hímek -, hogy megelőzzék az embriók hypoxia (oxigénhiány) miatti korai halálát.

2-3 hét alatt fejlődnek ki a petékből az ebihalak, akik aztán csoportokba verődve élnek. A csoportos mozgás előnyös számukra a táplálkozásnál is, és a ragadozók ellen is nagyobb az egyed védelme az ilyen nyájakban. Június-júliusra alakulnak kis békává az ebihalak. Abban az intervallumban, ami ekkor a tél beköszöntéig hátra van még, minden idejüket evésre és növekedésre fordítják. Nem csoda: a tél erősen megtizedeli őket, és csak a legnagyobb példányok képesek túlélni a hideget.

A gyepi béka – ha túlélte a telet – „legényéletet” él, hisz csak háromévesen lesz ivarérett.

Addig egyetlen feladata van:

életben maradni.  

Gyepi béka lárva, amikor már a hátsó lábak megjelentek. Ebben a fázisban tartanak a lárvák egy kis böjtöt. | Forrás: Wikimedia commons

Az ebihalak fejlődése ragadozók jelenlétében

Ha ragadozók vannak abban a vízben, ahol az ebihalak fejlődnek, az jelentős hatással van arra, milyen állapotban érnek el az átalakulásig. Ragadozók jelenlétében tovább tart a lárvaidőszak, és kisebbek lesznek a kisbékák.

Nemcsak a gyepi békánál, nemcsak általában a békáknál, hanem gyakorlatilag minden hazai kétéltűre igaz: olyan vizeket keresnek, ahol nincsenek ragadozók. Kevéssé ismert, hogy ilyen ragadozó gyakorlatilag minden hal, melyeknek az ebihal könnyen megszerezhető táplálék. Több forrás is arról számol be, hogy a halak gyakorlatilag „kizabálják” az ebihalakat a vizekből.


Az alpesi gőte védelme sok szempontból hasonló, mint amilyennek a gyepi béka védelmének kell lenni. | Fotó: Pixabay

Magyarországon az alpesi gőte

egyik legjelentősebb bükki szaporodóhelyéről tűntek el az alpesi gőték az illegálisan betelepített halak miatt. Bár nem idegenhonos halfajunk a vörösszárnyú keszeg, ebben az esetben még az ő betelepítése is végzetes volt egy olyan tóba, ahol soha korábban nem éltek keszegek, ellenben az alpesi gőte hagyományos szaporodóhelye volt.

Ugyanez igaz a békákra, és természetesen a gyepi békára is. Ezért keresi sok kétéltű az egészen kicsi vizeket, sokszor akár pocsolyákat is, mert minél kisebb a víz, annál kisebb valószínűséggel lesznek benne veszedelmes ragadozók.

Mindezt ismét csak figyelembe kell venni a gyepi béka védelmének kialakításakor a birtokon. Amit eddig hiányosságnak tartottunk, a halak teljes hiányát, mostantól talán előnynek kell tekintenünk.

Érdekes, hogy

Európában komoly gond egy invazív teknősfaj is,

a vörösfülű ékszerteknős, amit sokszor engednek szabadon vadvizeken, és sok helyen már szaporodik is. Sajnos nálunk is fel-felbukkannak szabadon engedett példányok, és ahogy egyre enyhébbek a telek, ezek a teknősök egyre nagyobb eséllyel élnek túl és egyre nagyobb a valószínűsége annak is, hogy elszaporodjanak a természetes vizekben.

Európában a gyepi béka egyik legjelentősebb predátora már az ékszerteknős.

Ugyanakkor feltételezhetjük, hogy az őshonos mocsári teknős sincs tekintettel a gyepi béka érdekeire. Így talán ebben az esetben, ha a gyepi béka megőrzése a cél, az is előny, ha a mocsári teknős nincs jelen a területen. Márpedig tudtunkkal mocsári teknős sem él a birtok környékén.   


Ha szeretnénk elképzelni, hogy milyen lehet egy gyepi béka szemszögéből a számunkra oly kedves, védett mocsári teknős, akkor talán ezt a portrét érdemes megnéznünk. Én is vágytam rá mindig, hogy a mocsári teknősnek is megfelelő vizes élőhelyet hozzak létre, de most, hogy tudom: gyepi békák élnek itt, már nem vagyok abban biztos, hogy szerencsés volna a mocsári teknős jelenléte. | Forrás: Wikipédia

Hidegvérű hőszabályozás a zordon északon

Hidegvérű állat lévén a gyepi béka nagyon kiszolgáltatott a mindenkori hőmérsékletnek, mivel a hőmérséklet közvetlenül befolyásolja az anyagcserét, fejlődésük tempóját, a szaporodásukat, az izomképességüket és a légzésüket. Elég arra gondolni, hogy hidegben annyira lelassulhat a mozgásuk, hogy a ragadozók szabad prédájává válnak.

A közepes és nagy magasságban élő gyepi békák ennek megfelelően egyedülálló stratégiákat fejlesztettek ki a hideg éghajlatra.

Rendkívül hatékony „hőszabályozási képességüknek” köszönhetik, hogy olyan északi területeken is megélnek, ahol más kétéltűt már nem találunk. Szemben az Észak-Amerikában élő Lithobates sylvaticus-szal (ez egy a mi erdei békánkhoz hasonló békafaj) a gyepi békák nem képesek megfagyni, megvédeni magukat azzal, hogy növelik a vércukorszintjüket.

Ezért a gyepi békák csak stratégiai hőszabályozásra támaszkodhatnak.

Két módszert alkalmaznak rendkívül hatékonyan.

  • Jó érzékkel találják meg a melegebb mikroélőhelyeket a talajban vagy a sziklák között.
  • Csoportosan hibernálódnak, hogy egymást is melegítve húzzák ki a telet.

És akik gyepi békát esznek

Viszonylag sokan. Az ebihalakat elsősorban halak (ezek esetenként képesek mind egy szálig kivadászni őket egy tóból), csiborok, szitakötőlárvák és madarak fogyasztják. A felnőtt gyepi béka sem dőlhet hátra: vadásznak rá gólyák, ragadozómadarak, varjak, sirályok, récék, csérek, gémek, menyétek, borzok, vidrák és kígyók.

Rengetegen pusztulnak el a szaporodóhelyek közelében futó utakon. Ez leginkább Nyugat-Európában jellemző. Magyarországon a szaporodóhelyek többsége ebből a szempontból szerencsés helyen van. A gyepi béka élőhelyválasztása miatt kevéssé kitett ennek a veszélynek, mint mondjuk a varangyok.


szürke gém
Az egyik legjelentősebb predátor a szürke gém. Őt már a tél eleje óta rendszeresen látni a záportározónál is, de szerencsére inkább a szomszédos kis tavon vadászgat. | Fotó: Wikipédia

Ideálisból eszményit

A birtok ebből a szempontból is remek hely. Itt se a gyepi, se más békafaj szaporodó- és telelőhelye (az erdők) közé nem esik út. Ez itt még mindig csöndes, biztonságos hely. Ráadásul a birtok magánkézben van, itt tehát, amig én vagyok a tulajdonos csak számukra kedvező változások következhetnek be.

A két patak és 23 forrás lehetőséget nyújt arra, hogy a jelenleginél jóval több és sokkal alkalmasabb szaporodóhelyeket hozzunk létre a gyepi békáknak. Ha ez nem volna elég, vannak olyan szomszédos területek, amit, ha mód nyílna rá – megvásárolhatnánk, és szintén a gyepi békáknak „ajándékozhatnánk”. Összességében zavarba ejtően kedvezőek a körülmények ahhoz, hogy akár az ország egyik legjelentősebb gyepi béka mentsvárát alakítsuk ki.

Pillanatnyilag egyetlen szaporodó-helyet ismerünk,

a záportározót, ami azonban kevés csapadék esetén hamar kiszárad. 2020 és 2023 között szárazon állt. Most ott rakták le petéiket a gyepi békák. Első körben azt kell megoldani – és ezt 2024-ben mindenképp! –, hogy állandó víztestet biztosítsunk, amibe alkalomadtán átmenthetjük a kiszáradó záportározó ebihalait, legalább annyi időre, míg ki nem fejlődnek és el nem hagyják a vizet.

Ugyanez a víztest 2025 tavaszán már nem csak mentsvár, hanem szaporodóhely is lehet.

A gyepi béka helyi védelmére egészen részletes, átgondolt tervet kell készíteni, de addig is létre kell hozni az első víztesteket.

Ígérem, jövünk a folytatással is.

A következő cikkben – miután alaposan megismertük ezt a csodaszép fajt – azt mutatjuk be, hogyan sikerült kétséget kizáróan bizonyítanunk a gyepi béka előfordulását először hangfelvétellel, a napokban pedig végre az első fotóval.     

Forrás: Common frog – Wikipedia


A Nagyapatak 2024 tavaszán. Elsőként ezen a szakaszon kell duzzasztani. | Fotó: Centauri

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   

még több vadon

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

Ármány és álca | A kakukk

Kevesen tudják, hogy a kakukk bizonyos szempontból az álcázás nagymestere is. Képes mások álcázását utánozni. A madártojásokat általában szintén…Tovább

3 hozzászólás

  1. Nagyon alapos munka, Cen’, gratulálok! 🐸🐸

    1. Author

      Köszönöm Ibolya – főként azért ennyire alapos, mert szerencsére gyakorlati dolgaink lesznek a gyepi békával! Remélem, még időben bukkantunk rájuk.

  2. Nagyon klassz a szalamandrás videó. A Hétvezér forrásnál március elején a Kőszegi Hegységben mi is láttunk foltos szalamandrát, le is fotóztuk. Nem tudom hogyan lehet ide képet becsatolni, abban sem vagyok biztos fiú vagy lány volt e- kicsit pockosnak tűnt, így vsz. lányka volt:-))

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük