Erotikus irodalom, írások, novellák | Nem szex, annál jóval több!
Ajánlottam nektek a “dán boldogságról” szóló könyvet, a Hygge-t, és mutattam egy táblázatot is, mely szerint ehhez az életérzéshez, ha tetszik a boldogsághoz, toronymagasan a szexet kötik a legtöbben. Nem véletlenül.
Nem szexmániáról van szó. Csak az ember – jó esetben – igyekszik megérteni, mi értelme a létnek, s még ha nem is ennyire direkt vagy fennkölt formában, de azért felteszi a kérdést:
„Mi végett vagyunk a világon?” (Tamási Áron).
Nem véletlen, hogy ilyen egyszerűen megfogalmazott kérdések gyakran idézett mondatokká lesznek. Amint Rilke szintén elhíresült záró sora: „Változtasd meg életed!” Ezek olyan triviális mondatok, melyek bárhol bármikor elhangozhatnak, mégis – vagy épp ezért – újra és újra előkerülnek, és sosem vesztenek az aktualitásukból.
Életünk folyton változtatásra szorul, ezért Rilke mindig idézhető marad.
Bár Tamási Áron nemcsak feltette a kérdést, hanem meg is válaszolta („hogy otthonra leljünk benne”), ez a kérdés évezredek óta a legfogasabb kérdés, melyre számos bizonytalan válasz született. Mivel a válaszok sokfélék és valóban bizonytalanok, én is feladatomnak tartom a megválaszolását a magam számára.
Bevallom, nem sokra jutottam.
Nem tudtam kijelölni egy megkérdőjelezhetetlen, magasztos célt. Efölötti töprengéseim valószínűleg gyerekcipőben járnak még. Csak abban vagyok biztos, hogy itt lenni, és létezni kiváltságos helyzet, legalábbis egészen rendkívüli. Ha másból nem tudható ez, akkor abból biztosan, hogy efféle kérdéseink támadnak. Ha pedig létezni ennyire jelentőségteljes, ugyanakkor ennyire bizonytalan eredetű és kimenetelű dolog, akkor abban talán megegyezhetünk – legalábbis kiegyezhetek önmagammal –, hogy fontos az ittlétet, a létezést tudatosan és a lehető legintenzívebben megélni.
Talán épp a tudatosság és intenzitás emelhet majd olyan szintre, ahol az eddigieknél árnyaltabb választ adhatok életbevágó létkérdésekre.
Egyelőre azt tudom, hogy ilyesformán a lét legfontosabb célja a lét maga,
hogy a lehető legerősebben, legmeggyőzőbben érzékeljük a saját létezésünket. Nyilvánvaló, hogy az élet ezer és egy mozzanata nem egyformán alkalmas erre, vannak kitüntetett területek, ahol a létérzés csúcsra jár. Ha test és szellem duettjeként képzelem el a létemet, akkor két csúcspontot máris kijelölhetek.
A szellem csúcsra járatása egyértelműen az írás, de nem vitatom, hogy más is lehet, zeneszerzés, szobrászkodás, bármiféle alkotó tevékenység, sőt az olvasás is, mint szekunder alkotás. A test esetén egyértelműbb a helyzet, ott kevesebb az alternatíva. A test létezése a szexualitásban srófolódik fullra, s nehéz volna párhuzamba állítani, versenyeztetni vele bármi mást. Testérzékelésünk módja is lehet ezer és egy, léteznek finomabb, árnyaltabb módjai, de hogy a szexualitásban valamiféle csúcspontot ér el a testérzékelés, nehezen vitatható.
Épp ezért az egyik legrázósabb feladat a szexualitás ábrázolása, ugyanakkor ez megkerülhetetlen penzum egy író számára.
A szexualitás épp azért lehet a test létérzésének csúcspontja, mert olyan intenzívvé teszi azt, hogy átcsap transz- és transzcendens érzésekbe, s önmagánál jóval többet jelent. Nem indokolatlan tehát összegyűjteni a szexualitásról szóló írásokat. Egyelőre egyet olvashattok itt az új oldalon, de az ünnepek alatt összeáll az egész gyűjtemény, s talán még új opuszok is előkerülhetnek.
Fogadjátok őket lenyűgöző létezésetek teljes tudatában!
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több történet, novella
Senkiével össze nem téveszthetők az erotikus írásaid, Cen’ , néhány évente😊 elém kerül és újra rácsodálkozom, hogy milyen jók, nem is részletezem….talàn még olyan is van, amit nem olvastunk.😊
„A szexualitás épp azért lehet a test létérzésének csúcspontja, mert olyan intenzívvé teszi azt, hogy átcsap transz- és transzcendens érzésekbe, s önmagánál jóval többet jelent.”- férfi szemmel.
Vajon mit mondanak erről a női szerzők? Vajon mit gondol az író az „aszekszualitásról” mint létezési formáról- pl. a buddhista szerzetesek, akik megtanulják kivezetni a testükből ezt a fajta extázist. A test létérzésének csúcspontja egy múló pillanat s ennek az élménynek a hajszolása egészen megszállottá is teszi az embereket. A „nem ragaszkodás” alapelv úgy olvastam bizonyos tanításokban erre is vonatkozik. Lehet ez már filozófiai kérdés is- a boldogság kulcsa hogyan is lehet valami olyasmi amit újra és újra megélni és ismételni kell és sosem lesz nyugvóponton. Simone de Beauvoir könyve a ” Második nem ” jutott eszembe még.
Sok jó kérdés, de most csak egy kérdést: Honnan tudjuk, hogy a nyugvópont a jó? Honnan tudjuk, hogy az a cél? Honnan tudjuk, hogy nem a kényelemszeretet, a megalkuvás, az opportunizmus vezérel minket legbelül amikor a végső elnyugvásokat és megbékéléseket keressük? Persze tévedéshez, sőt: opportunizmus is jogunk van.
„kényelemszeretet, a megalkuvás, az opportunizmus”
Nem erre gondoltam- eszembe sem jutott egyik sem, még csak nem is valami álszent tagadásra – csupán arra, a belső béke adta egyensúly vagy középpont is lehet létérzés, akár van benne szexualitás akár nincs.
Az ayurvedában jártas mestereim pl. azt mondják a szexuális vágy ugyan olyan fiziológiai folyamat mint az éhség, a szomjúság – amit csillapítasz, ez csupán a lét egyik vetülete, a működő egészséges emberi test. Más kérdés kinek lesz ez is feneketlen kút ami sosem telik meg, mint a drogosok cravingja ami sosem csillapul. Nagyszerű művek születtek az olthatatlan vágyakról, a szerelemben való egyesülés szépségeiről és mélységeiről.
Mindig is nagyon érdekelt mi az a belső hajtóerő amikor túlpörög a dolog . Lehet simán biológiai variabilitás – nem torzult személyiség.
A másik végpont : láttam a napokban egy szuper jó magyar filmet Farkas Franciskával és Nagy Zsolttal- kemény prostitúció Zurichben- egy oda „kerített” gyönyörű szép magyar cigány lányról szól és arról mennyire mocskos is tud lenni az ami a „létérzés csúcspontja” – a film címe Viktória (a zurichi expressz)” .
Nagy Zsolt zseniálisan alakítja a stricit annak is legalávalóbb és legdurvább fajtát.
Szóval rengeteg vetülete van ennek a dolognak.
Milyen szépen összefoglaltad!
Ugye, jön majd a Csillagosra varrt palást is? Az gyönyörű! 🥰
S kíváncsian várom az újakat!
Jön, de jó hogy mondod! Azt is úgy hozom ezúttal, hogy az egész fejezetet, vagy ha kell több fejezettel együtt – hogy meglegyen a pillanathoz vezető teljes út.
Jó lesz! 🙂
No meg Mrs. McSweney-ről is van mit mesélni. 🙂
van, éppenséggel nagyon is 🙂 az a nő egyrészt hátborzongató, de valamiért bírom a búráját, bár Jacket rommá szégyeníti. tisztán emlékszem, mennyire jó volt azokat a fejezeteket írni.
Olvasni sem rossz! 🙂