Klímaváltozás | Már az ENSZ szerint is a múlté a másfél fokos küszöb
Míg az elmúlt években még gyakran lehetett hallani, hogy a mért másfél fokos globális felszínközeli átlaghőmérséklet-emelkedés még nem feltétlenül jelent tartós átlépést, egyre inkább úgy tűnik, hogy de. Az idei év tükrében, ami több országba is rekordmeleg nyarat, Magyarországra pedig talán rekordasztályt is hozott, ezt nem is olyan nehéz elképzelni. Az ENSZ ezért ki is adott egy állásfoglalást.
Úgy vélik, a következő néhány évben átlépjük a párizsi klímaegyezményben meghatározott célt, ami a klímakockázatokat és a klímaváltozás hatásait egyre veszélyesebbé teszi. A helyzet ugyanakkor szerintük nem teljesen reménytelen, és még vissza lehet vinni másél fok alá a felmelegedést. Úgy vélik, ez most a legégetőbb feladat. Ehhez azonnal és tartósan csökkenteni kellene az üvegházgáz-kibocsátást, és elengedhetetlen lenne a légköri széndioxid megkötése is például erdősítéssel és “más eszközökkel”.
Nem lehet megkerülni ugyanakkor az alkalmazkodást sem a klímaváltozás előre jelezhető és váratlan hatásaihoz, amelyet a társadalomra és a gazdaságra gyakorol, noha bizonyára lesznek korlátai az alkalmazkodásnak és visszafordíthatatlan károk is keletkeznek.
1.8 fok
A legoptimistább forgatókönyv szerint a hőmérséklet 1.8 fokkal emelkedik az ipari forradalom előtti szintekhez képest. Minél tovább áll fenn ez a megemelkedett hőmérséklet és minél nagyobb az emelkedés, annál valószínűbb, hogy visszafordíthatatlan átfordulás történik. Elolvadnak a legnagyobb jégtáblák, az Amazonasi esőerdő állapota leromlik és megváltozik az Atlanti-óceáni Meridionális Áramlás Rendszer (AMOC – Atlantic Meridional Overturning Circulation), amely a meleg felszíni vizet észak felé, a hideg mélyebb vizet pedig dél felé szállítja, és kulcsszerepet játszik az éghajlat szabályozásában.
A jelentés gyorsított, összehangolt és globális fellépést sürget hogy a hőmérséklet csökkenő pályára kerüljön. Az éghajlatváltozásért nagyobb felelősséggel tartozó országoknak kell a leggyorsabban és a legnagyobb ambícióval cselekedniük.
Alkalmazkodás
Az eddig tétlenül töltött évek miatt még abban az esetben is visszafordíthatatlan veszteségekkel és tartósan megváltozott körülményekkel kell számolni, ha sikerül ismét másfél fok alá szorítani a felmelegedést. Sokaknak kell elhagyniuk a lakhelyüket, a megélhetésüket, társadalmi szinten pedig az igazságosság, a hatalom és a politikai legitimitás kérdései is felvetődnek.
Az ENSZ következtetése szerint a következő generáció előtt az éghajlatváltozás elleni küzdelem új frontvonala nyílik, a feladatot azonban nem lehet a következő generációra hagyni. Azonnali cselekvésre van szükség ahhoz, hogy egyáltalán fennmaradjon egy kedvezőbb forgatókönyv lehetősége.
Légy oly kedves, oszd meg ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ |
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még többet a klímaváltozásról
Az a baj, hogy még mindig csak beszélnek róla. Tettekre mikor kerül sor?
Kb. egy hónappal ezelőtt olvastam itt egy cikket. Abban arról volt szó, hogy az Aranyponty Halászati Zrt. rétimajori és rétszilasi halastavaiban pusztulnak a halak, mert a tavak nem kapnak vízutánpótlást. Ugyanakkor ugyanannak a vízrendszernek a felső részén öntözésre jut víz.
Akkor nem írtam le, ami a cikk olvasásakor eszembe jutott, de most leírom: megkezdődik a harc a vízért? Most még csak szóban, de lehet ez még rosszabb is.
Túl kevés a tett. A legtöbb döntéshozó nem hajlandó a legkisebb kompromisszumra sem, semmi előrelátása sincs, ostobaságokat gondol és beszél. Ennek pedig nem lesz jó vége. Nekem is sokszor eszembe jut, hogy mi lesz, ha elfogy a víz.
Valakik már régebben is jósolták, hogy eljön az idő, amikor harc lesz a vízért. Akkor azt gondoltam, hogy itt, ebben az országban nem lesz ilyen, hiszen van vizünk bőven.
A mostani nyár után már nem így gondolom. 😥
„Az éghajlatváltozásért nagyobb felelősséggel tartozó országok”- melyikek? Riasztó, hogy mit hagyunk magunk után. Most megint csak azt tudom mondani örülök hogy nincsenek unokáim.