Melyek a leggyakoribb idegenhonos madarak Európában?

idegenhonos madarak

A leggyakoribb idegenhonos madarak


Felmérés készül arról, hogy melyek a legggyakoribb idegenhonos madarak az európai kontinensen. Az Introduced Bird Interaction Survey (IBISurvey) ezen fajok környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait is vizsgálja az egyes országokban, a lakosok részvételével.

A kutatást a portugáliai Évorai Egyetem munkatársai hívták életre, akik arra kérik a megfigyelőket, hogy számoljanak be arról, hogyan viselkednek ezek a madarak az új környezetükben: például fogyasztják-e a mezőgazdasági terméseket vagy agresszíven nyilvánulnak-e meg a honos fajokkal szemben. Ezek az információk fontosak ahhoz, hogy megállapítsák, milyen hatással vannak a „bevándorlók“ a helyi ökoszisztámára.

Az első eredményeket áprilisban hozták nyilvánosságra, melyek a 2021. március 30. és 2023. december 31. közötti adatokon alapulnak. Ebben a szűk három évben 750 résztvevő 1481 megfigyelést küldött be. 30 európai országban 75 különböző, idegenhonos fajt dokumentáltak. Ezek 51 százaléka városi környezetben bukkant fel, 27 százalék vizes élőhelyeken, 9 százalék pedig gazdaságokban.

Az öt leggyakoribb faj

  • Kis sándorpapagáj (387) (Közép_Afrikában honos, Nagy-Britanniában, Németországban és Hollandiában már elterjedt)
  • Nílusi lúd (195)
  • Piroscsőrű napmadár (152) (Ázsiában honos)
  • Szent íbisz (151) (Afrikában illetve a Közel-Keleten elterjedt, az ókori egyiptomiak Thothoz, az írás, a bölcsesség, a tudományok és a mágia istenéhez kötöttek. A madár időközben éppen Egyiptomból eltűnt.)

A legtöbb megfigyelés

Portugáliából érkezett, majd Olaszország, Spanyolország, Franciaország és Németország következik. Magyarországról eddig egy beküldés érkezett.

A megfigyelések alapján a kutatók 1166 interakciót azonosítottak a madarak és a környezet között, ezen belül is két típus dominált: a kölcsönhatások 37 százalékában nem agresszív szocializációt figyeltek meg az idegenhonos és honos fajok között, míg 28 százalékában az idegen fajok a dísz- vagy vadon élő növényekkel táplálkoztak. Nyolc százalékban pedig honos fajt támadtak meg, a leggyakrabban tőkés récék estek áldozatul indiai ludak támadásának, erre 21 esetben volt példa. A felmérés oldalára bárki feltöltheti az észleléseit.

Forrás: Birdguides, kép: Pixabay

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   

még több madár

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

Jövőre egy réce lesz az Év Madara

Három récefaj közül kerül ki jövőre az Év Madara. Hogy a böjti réce, a kanalas réce vagy a nyílfarkú réce lesz, arra július 25-én délig…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük