Megválasztották az év madarát

év madara 2024

Íme, az év madara!


A kerecsensólyom lett az év madara 2024-ben – közölte szerdán a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). A közlemény szerint a faj kontinentális szinten is kiemelkedő természeti értékünk, megőrzésében óriási a magyar természetvédelem felelőssége.

Az Európai Unióban élő állomány több mint hatvan százaléka Magyarországon fészkel. Világszinten pedig a Kárpát-medencei a faj egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állománya. Mint írják, az MME 1974-es megalakulása óta kiemelt figyelmet fordít a kerecsensólyomra. Ezért is lett a 2024-es MME 50 jubileumi év madara.


A kerecsensólyom nagy termetű, széles szárnyú, az egerészölyvhöz hasonló méretű és színezetű sólyom, Eurázsiában csak az északi sólyom nagyobb nála. Alapvetően ázsiai elterjedésű madár, ezen belül is elsősorban Kína, Mongólia és Kazahsztán területén él. Az európai állomány zöme Magyarországon és Ukrajnában található. Világállományát 1990-ben 17 400-28 800, 2013-ban 6100-14 900 párra becsülték, Európában ennek töredéke, mintegy öt százaléka él.

Magyarországról az 1980-as években majdnem eltűnt, akkor az ismert kerecsensólyom-párok száma alig tíz volt, az akkor kezdődő természetvédelmi munkának köszönhetően viszont napjainkban ez a szám már százötven pár körül alakul.

A ragadozó nyílt, pusztai élőhelyigényű fajként a talajon élő, közepes termetű rágcsálókra, ürgékre, hörcsögökre, földimókusokra specializálódott, de képes kisebb, egér termetű fajokat is elejteni. Ezek hiányában, klasszikus sólyomként viselkedve gond nélkül átvált a repülő madarak, főként a seregély- és galambméretű fajok zsákmányolására.


A sólyomféle rokonság többi tagjához hasonlóan fészket nem épít, évente egyszer költ. A sziklafalak párkányain hollók fészkét, fészekmaradványát használja, vagy pedig a csupasz párkány törmelékes talajába alakít ki a tojó egy sekély mélyedést a tojásoknak, fás élőhelyeken más közepes és nagy testű madarak, elsősorban ölyvek és sasok üres fészkeibe költözik be.

A sziklai fészkelőhelyek esetében éveken át sikeresen alkalmazták az önkéntesekkel végzett fészekőrzést, majd ugyancsak fontos lépés volt az ürge védetté nyilvánítása, illetve a rágcsálók visszatelepítése az egykori élőhelyeikre. Napjainkban a hazai állomány több mint kétharmada a nagyfeszültségű hálózat fém traverzeire telepített, úgynevezett “örök” élettartamú alumínium költőládákban, a nyestektől és az emberektől is védetten költ.

Forrás: MTI, kép: Bohuš Číčel/Wikimedia, GNU Free Documentation License

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.   

még több madár

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

Jövőre egy réce lesz az Év Madara

Három récefaj közül kerül ki jövőre az Év Madara. Hogy a böjti réce, a kanalas réce vagy a nyílfarkú réce lesz, arra július 25-én délig…

még több ragadozó madár

No items were found matching your selection.

1 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük