Kéneslepkék Magyarországon | Ismered őket?
Gyakoriságuk miatt szinte biztosan láttál már kéneslepkét. Időszakonként változó, hogy mennyien (és mely fajok) vannak, de ez jellemző szinte minden lepkefajra, hiszen az év egy részét hernyó alakban töltik, ilyenkor természetesen nem látjuk őket vagy csak a hernyókat a bokrokon. Ez a ritkább eset.
Az imágó, vagyis a hernyóból bábozódás után kifejlődő végső alak, a lepke már feltűnő.
A kéneslepkék kicsi csoportjánál viszont nem feltétlenül ennyire egyszerű a helyzet. Többek között ez is érdekessé teszi őket.
A kéneslepkék azon kevesek közé tartoznak, melyek gyakran nem azért jelennek meg tömegesen, mert épp akkor fejlődtek ki a lepkék a hernyókból, hanem mert meglepő messzeségből épp akkor érkeztek meg hozzánk. Extrém esetben akár Észak-Afrikából érkező lepkéket is láthatunk. A kéneslepkék ugyanis a nagy kóborlók és vándorok közé tartoznak, legalábbis egynémely fajuk.
Egészen kicsi csoportról beszélünk. A kéneslepkék az úgynevezett fehér lepkék (Pieridae) közé tartoznak, de ez a csoport sem igazán nagy, mindössze 18 lepkefaj alkotja (Magyarország nagy lepkéinek száma körülbelül 1200). Ebbe a csoportba nagyon gyakori és közismert fajok is tartoznak, Ilyen például a citromlepke vagy a káposztalepke.
Ha távolról látunk egy sárga (vagy sárgás) lepkét, vigyázzunk, és ne vágjuk rá, hogy citromlepke! Könnyen lehet, hogy valamelyik kéneslepke keresztezte az utunkat, ugyanis – ahogy a nevük is mondja – valamennyi kéneslepkére jellemző (még ha változó mértékben is) a sárga szín.
A citromlepkét legnagyobb eséllyel kora tavasszal láthatjuk. A kéneslepkék leginkább nyár elejétől repülnek, és gyakran még késő ősszel, napsütéses októbereken is gyakoriak lehetnek.
A 18 fehér lepke közül 6 kéneslepkefaj (Colias).
Ezek sajnos többnyire nehezen határozható fajok. Ha valamilyen okból mindenképp szeretnénk egy kéneslepkét meghatározni, először is készítsünk róla jó minőségű fotót, aztán pedig vigyük el egy olyan csoportba, ahol szakértők esetleg meghatározhatják. Az sem ritka, hogy szakértőknek is feladja a leckét egynémely kéneslepke.
Az alábbi hat kéneslepke fordul elő Magyarországon:
- Déli kéneslepke (Colias alfacariensis)
- Fakó kéneslepke (Colias hyale)
- Keleti kéneslepke (Colias erate)
- Dolomit-kéneslepke (Colias chrysotheme)
- Sáfrányszínű kéneslepke (Colias croceus)
- Narancsszínű kéneslepke (Colias myrmidone)
Ezek közül egy fajjal már aligha találkozhatunk, mert sajnos kipusztult.
Fussunk végig röviden valamennyi fajon! A fajok határozását most nem tárgyaljuk. Egyrészt egy másik cikkben foglaljuk össze, másrészt, ha nem vagyunk lepkészek, de laikusként érdeklődünk a kéneslepkék iránt, esetleg határozni szeretnénk, keressünk szakembert.
Déli kéneslepke | Colias alfacariensis | Forrás: Wikipédia
Déli kéneslepke (Colias alfacariensis)
Nem ritkaság és nem is védett. Magyarországon áprilistól novemberig három nemzedéke fejlődik. Főként Európa középső és déli területeire jellemző. Magyarországon főként a hegy- és dombvidékek meleg, napsütötte lejtőin gyakori. Az Alföldön lényegesen ritkább, bár a homokpusztai gyepek és legelők fajának is mondják egyes források. Lokálisan lehet gyakori, de elterjedtsége foltszerű. Észak-Afrikából már kipusztult. Csak 1905-ben választották le a hozzá nagyon hasonló fakó kéneslepkéről, addig egy fajnak tartották a kettőt. Nem véletlenül.
A déli kéneslepke (Colias alfacariensis) és a fakó kéneslepke (Colias hyale) egyfajta komplexet alkot. Mivel mindkét faj pillangói sokféle változatot fejlesztenek ki, a két faj nem különböztethető meg küllemi bélyegek alapján, vagy ahogyan az oly sok lepkefajnál van: genitális-ivarszervi vizsgálat során.
Így – ha nincsenek tipikus fakóra vagy délire utaló jegyek – leginkább más körülmények, például a földrajzi helyzet vagy az élőhely alapján különíthetők el. De ezek az adatok is csak valószínűségeket jelezhetnek, és nem bizonyosságokat. A biztonságos megkülönböztetés csak akkor lehetséges, ha hernyókat találunk. Ugyanis míg a kifejlett lepkék megszólalásig hasonlóak, addig a hernyóik egyértelműen megkülönböztethetők.
Tápnövényei – amelyeken a hernyók fejlődnek – a tarka koronafürt, a patkófű és kőfali pintyő. Vagyis, ha azt szeretnénk, hogy a területeinken ez a faj szaporodni is tudjon, ezeket a fajokat kell kímélni vagy telepíteni.
Fakó kéneslepke (Colias hyale)
Domb és síkvidéken gyakori Magyarországon, bár vannak arra utaló adatok, hogy régebben még gyakoribb volt. Főként lucernásokon és legelőkön, útszegélyek mentén látható gyakran. A legelőterületek és a lucernások fokozott vegyszerezése aligha kedvez neki. A fakó kéneslepke már egy olyan faj, ami miatt a kéneslepkék csoportja különösen érdekes lehet a számunkra. A fakó kéneslepke sokat kóborol, nagy távolságokat jár be, esetenként akár vonulhat is. Vannak ugyanis vonuló lepkefajaink (az Atalantalepke 2023 őszi vonulásáról írtam is már ITT), ilyen a fakó kéneslepke is.
Tápnövényeit nézve nem válogatós, és jó eséllyel találja meg a számításait szinte bárhol, ugyanis megfelelnek neki a lucerna-fajok, kerep-fajok, herék, bükkönyök is, ezek pedig széles körben elterjedt faj-csoportok.
Keleti kéneslepke (Colias erate)
Ő is érdekes eset.
Eurázsiában Japántól Közép-Európáig, és Észak-Afrikában egészen Etiópiáig találkozhatunk vele. Alapvetően tehát egy déli-keleti faj, amely újabban Délkelet-Európából terjeszkedve otthonra talált a Kárpát-medencében és Magyarországon is.
Ez a faj – sok más lepkefaj mellett – megint csak indikátora lehet a globális felmelegedésnek.
A 2000-es évektől megjelent Ausztriában és Németországban is, bár ott (a Wikipédia szerint) még nem észlelték, hogy sikeresen át is telelt volna. Magyarországon ma már szinte mindenütt megtalálható. Fontos szerepe lehet abban, hogy vele mérjük a globális felmelegedés hatásait. Ebből a szempontból kiváló indikátorfajnak tűnik.
Tápnövényeiben rendkívül hasonló a fakó kéneslepkéhez, igényei nem speciálisak, lucerna-fajok épp úgy alkalmasak a számára, mint számos here-faj.
Dolomit-kéneslepke (Colias chrysotheme)
Míg a keleti kéneslepke terjeszkedik délkelet felől, addig itt egy faj, aki nagy bajban van. A dolomit-kéneslepke nem véletlenül védett, és ezen belül is a felső kategóriába, a 100.000 forintos eszmei értékű fajok körébe tartozik. A Vörös Könyvben is szerepel.
A dolomit-kéneslepke Eurázsiában honos. Burgenlandtól egy viszonylag keskeny sávban keleten egészen Mongóliáig előfordul. Közép- és Kelet-Európában az élőhelyek pusztulása miatt megritkult. Csehországból kipusztult. Magyarországon a Dunántúli-középhegységben (főleg a Kelet-Bakony kopár legelőin) és a Kiskunságban (innen több évtizedre eltűnt, de a 2000-es évek óta ismét megtalálható) él. A Fertő-tó környékéről és a Szigetközből már kipusztult.
Tápnövényeiben ő sem válogatós, többek között a gyakori csüdfű-fajokon és bükköny-fajokon is megél, ezért nehezen is értelmezhető, miért vált annyira veszélyeztetetté.
Sáfrányszínű kéneslepke (Colias croceus)
Az egyik leggyakoribb kéneslepke,
és az egyik legnagyobb vándor. Főként Dél-Európára jellemző faj, de nyáron jelentős távolságokat tesz meg észak felé, így Magyarországon és tőlünk északra is képes megjelenni akár nagy tömegben is. A Kanári-szigetektől és Észak-Afrika partvidékétől egészen a Közel-Keletig elterjedt. Az Alpoktól és a Kárpátoktól északra csak vándorként fordul elő, ezeken a területeken nem tud áttelelni.
Késő ősszel is gyakran látni a kaszálók fölött, főként lucernaföldek közelében.
Narancsszínű kéneslepke (Colias myrmidone)
Elterjedése Németországtól a Balkánon és Ukrajnán keresztül Északnyugat-Kazahsztánig tart a Wikipédia szerint. Az utóbbi évtizedekben létszáma jelentősen csökkent. Kipusztult Németországból, Csehországból, Ausztriából, Szlovéniából és Bulgáriából is. Nálunk az Északi-középhegységben, a Dunántúlon, a Duna-Tisza közén és a Nyírség keleti peremén élt. Utolsó hazai menedéke az Őrség volt, de onnan is eltűnt. Utoljára 2004-ben látták. A Kárpát-medencében már csak Erdélyben maradtak életképes állományai.
Tápnövényeiben is sokkal „igényesebb”, mint a többi kéneslepke. A fő tápnövénye nálunk a selymeszanót volt.
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több lepke
