Expedíció itthon: A harmadik hollóetetés első hajnala

Expedíció itthon: A harmadik hollóetetés első hajnala

2023.09.27., hajnali 3.57

Abban a szerencsében van részem, hogy az udvar expedíciós terület és rezervátum, a lakás pedig – beleértve a korahajnali konyhát és a benne terjengő friss kávé illatát is – a szoba, a dolgozószoba, de még a fürdőszoba is BÁZIS. Mindezt persze lehet szerencsének tartani, és ha az ember gyermekkora óta kutató akart lenni, ha kölyökkora óta úgy gondol a bolygóra, mint a Szent Grálra, akkor mindez olyan, akár egy lottóötös, még akkor is, ha a birtokot is körbenyaldossa a mindent eluraló újbarbárság.

Valójában viszont mindez nem szerencse,

hanem egy küzdelmes út „vége”; döntések sorozata hozott ide és idáig, persze az mégis kegy, hogy eddig mindent megúsztam. Ez az érzés egyébként is ott van minden napomban, újabban főként, most viszont hatványozottan; ahogy a feladatok és lehetőségek duplázódnak, triplázódnak, ahogy az alternatívák és lehetséges kimenetek szedercsíra-burjánzással sokszoros hatványokra emelik egy nap lehetséges kimeneteleinek számát, úgy ez az egyre kevésbé értett, de egyre erősebb hála is erősödik.

Két napja még nem sejtettem,

hogy megint egy radikálisan kalandos időszak kezdődik a birtokon. Eddig se volt gyönge, de ami most jön, abból már tényleg bármi kisülhet. Ugyanakkor új időket élek, olyasmire kell figyelnem, amire korábban nem.

Hajnalban mérek, 80.4 kiló a súlyom, vagyis tartom a formám, de nem is fogytam, ezért nincs reggeli, csak pár angol stílusú vajas keksz, egy pohár tea a gyógyszerek mellé, meg egy tejeskávé, és máris ülök a géphez, mert félálomban úgy éreztem, most úgy kellene blogolni a birtokról, mintha utazáson volnék.

---

Megnyugodva látom, hogy a tegnap esti karbantartás és üzemszünet után helyreállt a weboldal, és minden rendben. Így tehát mindenképp a weboldal lesz az első, a blogolás, hogy amikor reggel terepre megyek, a weboldalon már legyen friss tartalom. Mivel korán van, arra is jut idő, hogy további cikkeket is felrakjak időzítve, hogy míg terepen leszek, a Cenweb addig is működjön, éljen, frissüljön, és ennek feladata ne háruljon teljes egészben Marára.

HAT DARAB jelentős terepi projekt fut mától

a hosszan kitartó indián nyár jóvoltából:

1. A nektárbárok leálltak a hétvégére – az eső és a szél miatt –, de miután tegnap visszajött a nyári meleg, újra teljes gőzzel üzemeltek. Estére világossá vált, hogy egyelőre nem lehet elengedni; ki kell használni az előttünk álló hetet, és a nektárbárok megfigyelését, filmezését, fotózását folytatni kell egészen addig, míg az időjárás engedi. Ez önmagában is kitöltené az egész napot, sőt az éjszaka egy részét is, minthogy az éjjeli lepkék is sokan jönnek a nektárra.
2. Ugyancsak a fenti megfontolásból az éjszakai rovarvilág fénycsapdás kutatását – ami tart már 20 napja! – szintén folytatni kell, bár az erős holdvilág és a köd miatt ez kevésbé tűnik kecsegtetőnek, de legalább meg kell próbálni. Ha nem hoz újabb eredményeket, akkor abba lehet hagyni, de egyelőre marad a programban.
3. Nappal a madárvonulás, sőt a lepkevonulás monitorozása, fotózása is fontos. Várhatóan továbbra is sok lesz az átvonuló ragadozómadár, a mézelő zónákban pedig a nappali lepke, és amint a napokban többször, továbbra is előkerülhetnek új fajok (mint tegnapelőtt a közönséges gyöngyházlepke).
4. Tegnap először fotóztam ismét a madárbalkonon, minthogy a tervezett blogok és cikkek listájához szerettem volna új fotókat a kert madarairól. Hevenyészett módon a félig nyitott ablakon át lőttem pár percig néhány fotót, többek között a búbos cinegékről is. A fényképek letöltése és átválogatása során érdekes barátcinegére lettem figyelmes (talán hibrid), ezért jó lenne komolyabban is nekiülni egy pár napos madárbalkonos fotózásnak.
5. A Patreonosoknak tegnap megígértem egy videóban, hogy hamarosan – amint a szarvasbőgés lecseng – teszünk egy nagy túrát, és videóban mutatom meg, milyen radikális fejlesztések történtek a birtokon, főként az alsó parcellákon a Nagypatak mentén. Erről nem szabad megfeledkeznem. Egyébként is muszáj videókat készítenem a napokban.
6. Tegnap este óta pedig tudom, hogy váratlanul ismét lesz hollóetetés. Elárulom: tegnap ismét itt jártak a rétisasok, ketten biztosan, de az sem kizárható, hogy már öten voltak. A rétisasról érdemes tudni, hogy nemcsak halakat eszik szívesen, hanem dögöt is, akár a keselyűk, így tehát sosem volt még ekkora esély arra, hogy sasokat is etethessek.

       És persze itt van a weboldal, amit az utóbbi két hétben próbáltunk újra varrni, én pedig, ahogy egészségileg kicsit jobb pályára kerültem, próbáltam felhozni magamat és a weboldalt a régi, legszebb formára. Az utóbbi napokban már a Facebookon is osztottam meg pár dolgot, tegnap pedig a támogatóknak készítettem egy körülbelül 10 perces vidit (4K).

Gólyák, sasok, nektárbárok | Bejelentkezem a Kisrétről | videó!

Temérdek anyag van. A szeptemberi fotók mappájában több mint 8000 fotó gyűlt össze, holott kiselejteztem már körülbelül ötezret, s úgy tűnik, hogy az igazi dömping csak most jön, a hét második felében, s addig, míg marad a meleg idő.

Munka tehát van bőven

A szénabunki és a hollóetető beüzemelése ezúttal nem lesz annyira egyszerű. A Nagyvadföld szerencsére nemrég volt kaszálva, így ott jók a kilátások, de a szénabunki karbantartásra szorul, és az előtte elterülő részt is szeretném a megszokottnál is jobban rendbe rakni.

Most 4.30 van, van még idő, de amint világosodik, az alábbiakat kell megoldani:

1. A szénabunki elejét kissé benőtte a kökény, ami akadályozza a kilátást, ezért ott szükséges egy metszés.
2. A belső térben is rendet kell rakni.
3. A szénabunki északi oldalán rés támadt, az anyag egy részét kiették tavaly télen a vadak, s ezt a rést be kell tömni, máskülönben messziről látszik, hogy van a kazalban valaki.
4. Ugyanott fogok etetni, ahol az előző két évben, de ezúttal – egy régi terv szerint – a placcot egészen rövidre vágom fűnyíróval. Ettől azt remélem, hogy szebb fotókat készíthetek, mert a földön ugráló madarak tökéletesen látszódnak, nem lógnak be eléjük kicsit sem friss hajtások. Tökéletesen látszódhatnak a lábak, s minden. Ez egy kis zajjal jár, de be kell vállalni.
5. Ha a terep tisztításával végeztem, a tavalyról megmaradt installációt (ülőágakat) ismét ki kell rakni, esetleg az Angolkertből hozhatok még le pár fotogén fűzfatönköt.
6. Végül levihetem a zsigereket a parkolóból.
7. Aztán pedig a vadkamerát – ami szinte semmit sem vett az utóbbi 3 hétben a Nagypatak partján – áttelepítem a hollóetetőre, hogy amikor nem leszek a szénabunkiban (többek között éjjel), a vadkamera akkor is vegye, hogy kik járnak meg az etetésen (továbbra is reménykedem egy sakálban esetleg vadmacskában).

Ha mindez megvan, kezdődhet a várakozás. Nem hiszem, hogy már a mai napon odacsődülnének a hollók, de a zsigerek felkelthetik az érdeklődését ragadozóknak is, így tehát arra mindenképp számítok, hogy a légtérben több ragadozómadár fog mozogni már ma délután is.

Ettől kezdve mindent az határoz meg, hogy mikortól alakul ki csődület az etetésen.

Mert attól fogva szinte minden időt a bunkiban kell töltenem. Szerencsére két hete Szlovéniában vettem egy minden korábbinál nagyobb SD-kártyát, így 4K videók forgatása során sem telik majd be annyira gyorsan. De a laptopot is magammal viszem majd, és inkább a bunkiban töltögetem le az anyagot, ha sok a madár, mintsem felzavarjam a kompániát azzal, hogy feljövök a házba.

Garancia semmire sincs, hisz tavaly például csak rövid időre jelentek meg a hollók, és sokadalom se alakult ki, bár így is lőttem pár szép fotót róluk és az ölyvekről is.

---

Az idén viszont pezseg az egész környék etetés nélkül is, tehát inkább tartom valószínűnek, hogy a 2021-es etetéshez hasonló vagy azt meghaladó forgalom lesz. Meglátjuk.

Két dologra kell figyelnem. Addig is, míg nem világosodik (és napközben is), amíg várakozom, folyamatosan kell rakni a weboldalra a cikkeket,

1. egyrészt azért, hogy ne növekedjenek az elmaradásaim,
2. másrészt azért, hogy akkor is frissüljön az oldal, ha én épp ki sem mozdulhatok a bunkiból.

Ennek szellemében ezt a blogot fel is rakom, s aztán nekizuhanok a további cikkek felreparálásának, míg töltőre rakom az összes akksit.

Nektek pedig a legjobbakat kívánom!  

---

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!

---

Kérj tőlünk hírlevelet!

---

még több “Kert és vadon”

még több blog

Keresés

Keresés