Először zajlik békamentés a birtok történetében! | Videók!

Először zajlik békamentés a birtok történetében!


Sokat írtam az utóbbi hetekben a Rana projekt eredményeiről, sokat ólálkodtam a szomszédos záportározónál, hogy tisztában legyünk, milyen kétéltű-faunával élünk együtt, minek eredményeként meg is került Magyarország legritkább békafaja, a gyepi béka. Aztán megtaláltunk egy jelentős zöld levelibéka szaporodóhelyet is, végül pedig már céloztam rá, hogy belefogtunk a környékbeli békák, pontosabban ebihalak mentésébe is. Méghozzá oly módon képzeljük el a mentést, hogy:

  • Első fázisban a veszélybe került ebihalakat kimentjük hozzánk dézsákba, illetve akváriumokba – ideiglenesen.
  • Második fázisban pedig létrehozunk a magunk területén biztonságos új víztesteket az ebihalak kiengedéséhez.

Alapvetően két dologról van szó.

  • Egy régi tervről,
  • és egy aktuális szükségszerűségről.

Új víztestek

létrehozásának szükségességéről évek óta írok, s tavaly március végén meg is ástam az első Kutató-tókát, hogy megtudjam, valóban reális-e a Kisberek területén tó vagy tókák létrehozása. Az eredmények rendkívül látványosak voltak, és biztosan kijelenthető:

a Kisberekben ásott gödrök stabilan víz alatt lennének még extrém aszály idején is, mivel a feltételezett rétegvíz és források folyamatosan pótolnák a párolgást – amint most is állandó a Kutató-tóka vízszintje.

Nagy záporok után pár napig kicsit magasabb, de amúgy állandó, hisz nem a csapadék mennyiségétől függ, hanem a rétegvíz, a források vízhozamától, ami viszont – egyelőre legalábbis – tökéletesen stabil és egyenletes.

Ennél ideálisabb állapotot leírni se lehetne,

ha az a kérdés: milyen az eszményi kétéltű, béka- és gőte-szaporodóhely.

Új víztestek létrehozásáról nem véletlenül írok oly régóta. Eleve nagyon fontos lenne, de az idén kiváltképp sürgőssé vált két okból is.

  1. Egyrészt most már tudjuk, hogy kiemelkedően értékes kétéltűfauna él nálunk (elsősorban a gyepi béka jelenléte miatt).
  2. Másrészt azt is látjuk, hogy a közvetlen közelünkben található szaporodóhelyek instabilak, és az égerlápon található egyik szaporódóhelyről már a múlt héten eltűnt a víz.

Pár hete még így nézett ki a dagonya az Égerláperdőben.
Ez a videó is ott készült.
2024.04.12-én fedeztem fel, hogy a dagonyából szinte teljesen eltűnt a víz, a maradék pocsétákban pedig halálra ítélt ebihalak vergődnek. Másnap már mentettünk. | Fotó: Mara
Sőt, ezt a kis poént is ennél a víznél vettem fel.

A kiszáradó szaporodóhelyek

ebihalainak kimentése alapból is fontos, a gyepi békák miatt kétszeresen is az. Ha ez sikerül, és egyúttal az első új víztesteket is létrehozhatjuk, két problémát is megoldunk egyszerre. (Ha pedig azt nézzük, hogy a víztestek fajok százainak jelentenek segítséget egyébként is, akkor meg sem mondható, hány problémán enyhítettünk!) Ráadásul hosszútávra is javítunk a birtok ökológiai körülményein.

Három helyen is vannak ebihalak.

  • Az égerlápon, ahonnan 2024.04.13-án már kimentettünk körülbelül 500 példányt.
  • A közeli belvízen, ami szinte bizonyosan idő előtt kiszárad, és ahonnan majd várhatóan tízezres nagyságrendben kell kimenteni az ebihalakat (erdei békák, barna varangyok, talán gyepi békák, és tömegével a zöld levelibékák ebihalait).
  • Végül ott van a záportározó, ami esetleg kihúzhatja a nyár elejéig, de ha extrém meleg és szárazság jön, ott is szükség lehet mentésre, s vélhetően onnan is ezres nagyságrendben kellene menteni az ebihalat.

A három helyről együttesen akár 20-30 ezer ebihal is hozzánk kerülhet.

Ez nem kevés.

Ha ezeket az ebihalakat hozzánk telepítjük át, egy olyan helyre, ahol a továbbiakban, az elkövetkező években is stabilak lesznek a víztestek, akkor az itt felnevelkedő kis békák nászra már zömmel hozzánk jönnek vissza, és egy olyan területen petéznek, ahol már nem lesz szükség mentésre.

Mindez elvezethet minket és a békákat oda záros határidőn, pár éven belül, hogy a jelenleginél nagyságrendekkel nagyobb, biztonságban élő, stabil kétéltűállományunk lehet – s remélhetően népes, de legalábbis gyarapodó gyepibéka-populáció is.


Az első mentés ebihalai jól vannak,

és szerencsére szakmai segítséget is kaptunk Bombay Bálinttól, a Pangea Egyesület elnökétől, aki a kétéltűek szakértője, s nem mellesleg Magyarország kétéltűinek első igazán professzionális határozójának írója és rajzolója. Érdemes ellátogatni a művészeti oldalára is, ahol csodaszép természetrajzokat találtok, vagy olyan táblákat, mint az alábbi. Kattintsatok a képre, és további csodaszép ábrákat láthattok. Kövessétek az oldalát, igazán érdemes!


Bombay Bálint “Természetfestmények, illusztrációk” oldaláról

Az ő útmutatása alapján próbáljuk kimenteni az ebihalakat, és reméljük, hogy az ebihalak fajösszetételének vizsgálatában is segítségünkre lesz. Innen is köszönjük az eddigi tanácsokat, és a felajánlást is, mely szerint segítene nyáron az ebihalak felmérésében.

Hogyan mentettük ki az ebihalakat?

Szerencsére már húsvét előtt beszereztünk pár dolgot, egyrészt épp a békák vizsgálata miatt, így például kis merítőszákot és akváriumot a fotózásokhoz.


A kis szákkal mertük ki az iszapon megmaradt apró tócsákból az ebihalakat, és egy vödörben vittük fel őket az Angolkertbe. Itt a terasz előtti árnyékban tartjuk őket egyelőre, de már keresünk nagyobb méretű akváriumokat is, és hamarosan beruházunk néhány levegőztetőbe is, amivel a vizüket tudjuk oxigéndús állapotban tartani – de reméljük, hogy minderre nem lesz szükség sokáig.

Hogyan lesznek új víztestek?

Háromféle víztestet tervezünk

  1. Duzzasztást a Nagypatakon
  2. Tókákat a duzzasztáshoz kivett föld helyén
  3. És tókákat a Kisberekben a forrásvizekre alapozva

Vödörben utaznak az ebihalak, hamarosan elérik az Angolkertet | Fotó: Centauri

Mindez túl sok, túl nagyléptékű munka ahhoz, hogy ne vegyük igénybe gépek segítségét. Mindezt ennyire rövid idő alatt és jól csak markolóval tudjuk megoldani. Ehhez kérjük is mindannyiótok segítségét. Ha ti magatok tudtok soron kívül adománnyal segíteni, esetleg ismertek olyan embereket, akik erre áldoznának, nagyon hálásak lennénk. Kaptunk már soron kívüli adományt, de szükségünk van még támogatásra, hogy minden flottul menjen.

Az eddigi segítségeteket is hálásan köszönjük!

Mi lesz a menetrend?

  • Jövő héten le kell kaszálni a Nagypatak mentén a sétányt, hogy könnyen közlekedhessen a gép és könnyen rendezzük a terepet mi is (ez a kisebbik feladat).
  • Jövő hétvégén kellene megkezdeni a munkát, elsőként a Kisberekben a Kutató-tóka jelentős megnagyobbításával (jó volna, ha itt tudna dolgozni a gép legalább egy napot).
  • Harmadik fázisban a Nagypatakon kell duzzasztani (itt is jó lenne legalább egy fél napos gépi munka).

Drukkoljatok nekünk, kívánjatok sok erőt és sok sikert! Számít az is.           


Zöld levelibékák | Fotó: Centauri

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   

még több “Kert és vadon”

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

4 hozzászólás

  1. Drukkolok nagyon, Cen’, sikerülnie kell!
    Azért is drukkolok, hogy csapadékosabb legyen a tavasz és a nyár! 🙂

  2. Ez ismét rettentő áldozatos munka !! 🙂
    Milyen táplálékot kapnak?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük