Újra vörös kánya vonuláson a birtok szomszédságában! | Fotó!

vörös kánya

Újra vörös kánya vonuláson a birtok szomszédságában!


Centauri cen logo Cenweb

2024.10.19-én, miután élőben jelentkeztem be a birtokról a Régilesről, és elindultam a csodafenyves felé, hogy onnan hosszú, majd kétórás adást adjak, nem messze a birtoktól, az út fölött keringő hollók és ölyvek között viszonylag alacsonyan, 150 méteren megpillantottam egy vörös kányát. Az Earth szerinti mérés alapján a megfigyelés helyszíne mindössze 2420 méterre van a birtoktól, így tehát, távcsővel akár a birtokról is láthattam volna.

Míg a korábbi megfigyelések alkalmával csak perceim voltak, ezúttal huzamosabb ideig láttam és közelebbről fotózhattam is.

Emlékeztek? 2023 rendkívül erős volt ragadozómadarakban, és olyan viszonylag ritka ragadozók is felkerülhettek a birtok fajlistájára, mint a vörös kánya (meg a pusztai ölyv, a kék vércse, a halászsas). Először 2023.07.20-án repült át a terület fölött egy példány, majd 2023.október 13-án (pénteken) a dolgozószobám ablakából fotóztam egy példányt.


A nyári megfigyelés miatt felmerült bennem

– amint a birtok légterében látott rétisasok esetében is –, hogy valahol a közelben lehet fészkelő pár. Ez a harmadik megfigyelés szintén ezt a gyanút erősíti annak ellenére is, hogy megint csak vonulási időben vagyunk, sőt: a kányák vonulási idejének csúcsán. A vörös kánya ugyanis tavasszal március végén április elején éri el a vonulás csúcsát, ősszel pedig októberben. Ha irodalmi forrásokat nézünk, ez nem ennyire egyértelmű, de nem először találkozom vörös kányával az utóbbi 30 évben ezen a vidéken, és itt egyértelműen a fenti időszakokban találkozni vele a legnagyobb eséllyel, például a Kis-Balaton környékén.


Vörös kánya, 2024.10.19-én, 2420 méterre a birtok határától | Fotó: Centauri

A vörös kánya története csodálatos. Ismét – végre! – egy sikersztori. A vörös kánya ugyanis a hatvanas évekig fészkelt kis számban a Dunántúli középhegységben (Bakony) és az Északi-középhegységben, de aztán kipusztult. A kilencvenes években indult a visszatelepedése, azzal párhuzamosan, hogy nyugateurópai állománya is erősödni kezdett. Vélhetően a Nyugat-Európa felől kóborló, vonuló példányok szúrták ki maguknak a Dunántúlt.

Ezzel párhuzamosan a hasonló sorsú vándorsólyom is visszatelepedett Magyarországra. Ennél is drasztikusabb sikersztori a holló esete, ami ma már szinte tömeges errefelé, holott hosszú évekig alig volt jobb helyzetben, mint a vörös kánya.


Úgy tűnik, hogy a vörös kánya is egy robbanásszerű állományerősödés előtt állhat.

Nézzük csak a fészkelők számát (Magyarország Madáratlasza):

  • 1990-es években 0-2 pár
  • 2003-2007 között 4-10 pár
  • 2011-2016 között 8-12 pár
  • 2017-ben 12 pár
  • 2018-ban 15 pár
  • 2019-ben 18 pár
  • 2020-ban 25 pár

Mindez – főként az utolsó évek dinamikája – azt sugallja, hogy a vörös kánya jó úton jár ahhoz, hogy bizonyos régiókban nem is oly sokára gyakori ragadozómadár lehessen. A birtok könyéke amúgy tökéletesen alkalmas volna a számára, és ha megnézem a fellelhető adatokat a környékről, akkor szinte bizonyosnak tarthatjuk a fészkelését is, mert sokfelé látták fészkelési időben is.

Szereti a hulladéklerakókat,

talán részint ennek is köszönhető, hogy már harmadszor látjuk egy év alatt, a birtoktól nem messze ugyanis jelentős hulladéklerakót is találunk, ahol például hollók és sirályok rendszeresen gyülekeznek jelentős számban. (Érdemes volna rendszeresen monitorozni a hulladéklerakót!)

Az újabb előfordulás ismét felveti azt a lehetőséget, hogy az időleges hollóetetés helyett télen rendszeresíthetnénk egy ragadozómadár-etetőt is, ahol nyilván hollók és egerészölyvek volnának a rendszeres vendégek, de ahol jó eséllyel előbb-utóbb felbukkanhatna a vörös kánya is.

Mivel egyébként is öles léptekkel fejlesztjük a médiánkat, és 2024/25 telén rendszeres közvetítéseket tervezünk (s már adtunk is 6-7 adást), újra át kell gondolni azt a lehetőséget is, hogyan lehetne online megfigyelést biztosítani egy ragadozóetetőről a tél során. Azon felül, hogy pompás ragadozókban gyönyörködhetnénk online, egy ilyen etető jó eséllyel hozna faunisztikai szempontból is érdekes fajokat.   

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


adomány 17 fehérfejű rétisas madarak madárvilág

Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   


még több „Kert és vadon”

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

2 hozzászólás

  1. Hihetetlen- „Cenlexikon”, minden adat tűpontos, még az is , hogy hány méterre voltál a háztól amikor megpillantottad a vörös kányát. Drónokkal is lehet cserkészni a terepet?

    1. Author

      Köszi. Lehet, hogy érdemes lenne drónfelvételeket készíteni, de nem kutatási szempontból, hanem alapanyagnak videókhoz.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük