A zöld átállás miatt változnak az energetikai jogszabályok
Az Energiaügyi Minisztérium (EM) előkészítette és társadalmi egyeztetésre bocsátotta a legmagasabb szintű energetikai jogszabályok időszerű módosításait. Az őszi parlamenti ülésszakra előterjeszteni kívánt változtatások jelentős része a zöldenergia hasznosítás további térnyerését, az időjárásfüggő megújulók lendületes terjedése okozta kihívások kezelését szolgálja – jelentette be szerdán a minisztérium.
A tervezett előírások
- megkönnyíthetik a társasházak számára a napelemes rendszerek telepítését,
- felgyorsíthatják az áramhálózat rugalmasságát növelő fejlesztéseket,
- hozzájárulhatnak a háztartási méretű kiserőművek termelésének mérhetővé tételéhez.
Az energiaközösségekkel kapcsolatos szabályozás a társasházakra vonatkozó speciális rendelkezésekkel egészülhet ki. A háztartási méretű naperőművek darabszáma 2022 eleje óta kétszeresére nőtt Magyarországon.
Jelenleg már több mint 283 ezer üzemel belőlük, többnyire családi házak vagy melléképületeik tetején.
A tervezett új rendelkezések a városi lakóközösségek számára könnyíthetik meg, hogy áramfogyasztásuk részleges fedezése, energiaköltségeik csökkentése érdekében napelemes rendszert telepítsenek. A társasházi energiaközösségek az ingatlantulajdonosok egy részének részvételével is megalakíthatók lesznek.
A jellemzően közös tulajdonba tartozó tető használatához
meg kell szerezni a társasház előzetes hozzájárulását. A lehetséges elszámolási modellek egyikében a társasház forgalomarányos rendszerhasználati díjvisszatérítésben részesülhet, ennek mértékét a törvényi felhatalmazás alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal határozhatja meg.
A háztartási méretű naperőművek összes beépített teljesítménye közel 2600 megawatt, mára jócskán meghaladja a Paksi Atomerőmű meglévő blokkjainak kapacitását.
Termelésükről azonban jelenleg csak nagyon kevés tudható, pedig az adatok naprakész ismerete elősegíthetné a megtermelt zöldenergia hatékonyabb felhasználását, a hálózati fejlesztések valós igényekhez igazodó tervezését, ütemezését. Az egyéni inverteradatok gyűjtése a szabálytalan üzemeltetés kiszűrését is szolgálhatná.
A tervezet szerint az elosztók és felhasználók kötelesek együttműködni az energetikai adatszolgáltató platform működtetőjével az adatgyűjtésben. A távoli leolvashatóság érdekében lényegében internetkapcsolatra van szükség, amely az üzemelő rendszerek több mint kétharmadánál rendelkezésre áll. E képesség meglétét az elosztói szabályzatok alacsonyabb szinten eddig is előírták.
A felmenő rendszerű bevezetés szerint az új igénybejelentések esetén e kötelezettség 2025 januárjától, a működő vagy már beadott igénybejelentéssel rendelkező kiserőművek esetében 6-8 hónappal később léphet életbe.
A módosítással minden napelemes termelés láthatóvá válik
a hálózatüzemeltetők számára, ezzel jelentősen nő az üzembiztonság szintje. Az intézkedés a zöldenergia termelés további növekedését, hatékonyabb rendszerbe illesztését is szolgálja, ezzel erősítve Magyarország energiaszuverenitását és a hazai ellátás biztonságát.
A minisztérium hangsúlyozta, hogy a gyakorlati tapasztalatokon alapuló több javaslat háríthatja el vagy mérsékelheti a hálózati infrastruktúra fejlesztését gátló, lassító akadályokat.
Így például a rendelkezések egyértelműen kimondhatják, hogy a meglévő középfeszültségű szabadvezetékes hálózaton új vezetékjogi eljárás nélkül is el lehet helyezni oszloptranszformátort.
A törvénymódosítás tartalmazza az ipari termelők hálózati hozzáférései megszerzésének széles körű iparági egyeztetéseken kialakított, felülvizsgált szabályait. A módosítások elfogadása esetén a jövőben kisfeszültségű elosztóhálózatra betáplálási céllal kizárólag háztartási méretű kiserőművek lesznek csatlakoztathatók.
A nagy- és középfeszültségű hálózatra termelői csatlakozás legfeljebb kétévente meghirdetett pályázat alapján történhet. A kiírható szabad kapacitások mértékét és a csatlakozás legkorábbi időpontját járásonként és technológiákra lebontva az érintett kormányzati szereplőkből álló bizottság segítségével a szakminiszter határozhatja meg.
A törvénymódosítási csomag részeként a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal felhatalmazást kaphat a nyilvános elektromos és egyéb alternatívüzemanyag-töltőpontok nyilvántartásának vezetésére. A fosszilis energiahordozók használatának visszaszorítását mozdítja elő többek között a hidrogén földgázba keverhetőségének rendezését célzó szabály is.
A minisztérium szerint „Magyarország öles léptekkel halad a sikeres zöld átállás felé”. A 2030-ra megcélzott vállalások közül több már teljesült: az üvegházhatású gázok kibocsátása terén az 1990-es bázisévhez képest tavaly elértük a 43 százalékos csökkentést.
A következő évtized elejére kitűzött 40 százalékos elvárást ezért is emelheti a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) felülvizsgált változata 50 százalékra. Naperőművi kapacitásból október elejére a korábbi 2030-as célértéknél ötödével több, mintegy 7200 megawatt állt rendelkezésre hazánkban. A NEKT új vállalásként így a megelőző várakozást kétszeresen felülmúló beépített teljesítménnyel, 12 ezer megawattal számol 2030-ra.
A minisztérium felhívta a figyelmet végezetül arra is, hogy a társadalmi egyeztetésre induló törvénymódosítások a legfrissebb szakpolitikai dokumentumhoz igazítják, a hatályos 14 százalékról 25 százalékra javasolják emelni a megújuló részarány célértéket a közlekedésben. A 2024. október 23-ig véleményezhető tervezetek a kormányzati honlapon érhetők el.
Forrás: MTI | Borítókép: Pixabay
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több környezet
’90-hez képest 43 százalékkal csökkent a kibocsátás? Ha ez igaz és nem csak trükközés a számokkal, akkor ez azért nem kevés.
Nem akarok a folyton károgók közé tartozni, de azért 34 év alatt? Évente alig több mint 1%. Ugyanakkor legalább nem nőtt! Mert sok országban meg éppenséggel még nőtt is.