Rézsikló került elő a háznál a foglyok miatt
Ahogyan azt ITT olvashattátok, a kis fogolycsibék meglepően gyors növekedése miatt fel kell kötnünk a gatyát és előre kell hoznunk az új szállásuk, a nevelőházuk rendbeállítását. Két nevelőben is gondolkodunk. Egyrészt – ahogyan azt délután megírtam – a kisházban, ahol korábban is sok madarat neveltünk, másrészt a régi, a kisháznál jelentősen kisebb kazánházban. Utóbbi előnye, hogy kisebb betonplacc van előtte, amelyen kifutót is könnyűszerrel alakíthatunk ki.
Póthelyre azért is szükségünk lehet, mert reméljük, hogy nem „csak” a most hozzánk került 52 kicsi fogollyal lesz dolgunk. Jó volna a segítségetekkel még az idén felvinni a kibocsátott foglyok számát 100-150 környékére.
Miután beláttam,
hogy a kisház előkészítésével nem végezhetek egy nap alatt, változtattam az egész koncepción, és nemcsak a kisházat pakoltam ki, hanem egy füst alatt a kazánház környékének rendbetételéhez is hozzáláttam. A kazánház előtti placcon a farakás takarására használt két ponyva jó ideje árválkodik, amióta egy vihar a farakásról lesodorta. Elsőként ezeket akartam összecsomagolni, hogy aztán majd fűkaszával a placcról is letisztítsam a gyér növényzetet.
Az első ponyvát rendben összeszedtem, de a második ponyva elhúzásánál egy közepes termetű rézsikló iramodott el a ponyva alól.
A rézsikló a birtok leggyakoribb kígyófaja,
bár vele is ritkán, évente mindössze 1-2 alkalommal találkozunk. Mindenesetre gyakrabban, mint a másik kígyófajunkkal a vízisiklóval. Országosan az utóbbi talán gyakoribb és tömegesebb, nálunk viszont a rézsikló a rendszeres, bár épp a 2024 tavaszi kutatások során a vízisiklóról is jelentősen változott a képünk (erről majd egy másik posztban).
Minthogy ritkán találkozunk a rézsiklóval, mert rendkívül óvatos faj, eddig fotót sem sikerült róla készíteni. Ezúttal, mivel egy mélyedésbe beletekeredve megállt, kihasználtam az alkalmat arra, hogy megfogjam pár fotó elkészítésének erejéig.
Mivel a rézsikló ellentétben a többi siklóval, elég harcias, és harap is, befutottam az előszobába a kesztyűért. Mire visszaértem a sikló eltűnt a mélyedésből, viszont még odébb húzva a ponyvát, ismét megtaláltam.
Igazán jó fotót nem lőhettem róla így sem, de legalább elmondhatjuk: megvan az első helyben készült fénykép róla.
A rézsikló
főként nagyobb rovarokkal, rágcsálókkal, és gyíkokkal táplálkozik. Nálunk feltehetően a leggyakoribb hüllő, a lábatlan gyík kisebb példányai jelenthetik a legfőbb táplálékforrást, esetleg egyenesszárnyúak, vagyis szöcskék és sáskák. Rágcsálók, egerek és pockok nem élnek akkora sűrűségben, hogy eltartaná a rézsiklókat, bár az is igaz, hogy a kisemlősök állományáról (és faji összetételéről) nincs még pontos képünk.
A rézsikló fontos fajunk!
A birtok élőhelykezelésénél figyelembe kell vennünk az igényeit. Többek között miatta is jó volna eljutni a régóta tervezett homokos hüllő-szaporodóhelyek létrehozásáig. Mivel a hüllők is tojással szaporodnak, és a hüllőtojásoknak is melegre van szükségük, akárcsak a madarak tojásainak, csakhogy a kígyók és gyíkok többnyire laza talajba, homokba ássák be a tojásokat, napsütötte, meleg helyeken, az eredményes szaporodáshoz szükség van rá, hogy találjanak is ilyen helyeket. Ez egy ilyen hűvös, csapadékos, kötött talajú vidéken, mint a miénk nem könnyű. Akad homokos, löszös folt – általában ezeket találják meg a rókák és a borzok is, amikor kiválasztják a kotorékok helyét –, de kevés.
A birtokon azonban van egy ideális rész, ahol segíthetnénk a hüllők szaporodását.
A Felsőfenyéres és Alsófenyéres területe épp azért kapta a „fenyéres” elnevezést, mert gyéren nő rajtuk növényzet, feltehetően eleve azért, mert azokon a részeken az altalaj lösz vagy homok lehet. Ráadásul mindkét parcella déli-délnyugati fekvésű, és igen meleg. Ezeken a részeken kellene homokos szaporodóhelyeket létrehozni. Első körben venni akartam teherautónyi homokot (indokolt lenne a nagy mennyiség), de korlátos lehetőségeink és más prioritások miatt (lásd például foglyok!), úgy fogom elkezdeni, hogy kocsival, takarmányzsákban hozok időnként a környékbeli bányákból az Alsófenyéresre néhány adagot. Így még ha apránként is, de talán már 2024-ben segíthetem a hüllők szaporodását.
Utóbbi parcella lesz egyébként egy másik érdekes kísérlet helyszíne is. Ide tervezünk telepíteni levendulatöveket, gyakorlatilag válogatás és „rendszer” nélkül. Így ebben a parcellában kialakulhat egyfajta levendula-génrezervátum, számos levendulafajta gyűjtőhelye, és a homokos részekkel együtt egy igazi szubmediterrán zugoly, ahol a különböző levendulafajtáknak köszönhetően elnyúlik a virágzás, ahol emiatt hosszú ideig egy lepkeparadicsomra találhatunk nyáron, és ahol a délvidéki tájakat idéző levendulák között, a forró és meleg homokon a hüllők is biztonságos, reményteli környezetbe rakhatják le lágyhéjú tojásaikat.
Mindettől joggal várható, hogy pár éven belül lényegesen több kígyót és fürge gyíkot észleljünk.
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több “Kert és vadon”
Te jó ég-levendulásban kígyók- mint a bibliai paradicsom, ezek után nem merek bemenni egyetlen déli napos oldalon pompázó levendulásba sem:-))
Úgy írsz a kígyóknak tervezett tojáslerakókról, mintha csak azt írtad volna megnézed kik fészkelnek az odúkban:-)) rettenetesen írtózom és félek a kígyóktól, még ha olyan hasznos és ártatlan fajta is mint a rézsikló , vagy a vizisikló. A másik posztban említett aquarista barátainknak volt otthon kígyójuk, kitört a frász amikor hozzájuk mentünk és az emelt korlátján hosszan elnyúlva ott volt egy fekete kígyó.
Egyszer találkoztam futás közben egy ilyen rézsiklóval. A frász kitört tőle. Persze valószíműleg őt is tőlem. Persze, tudom, ő is az egédz része, de én inkább elkerülném minden fajtáját! Nem is érintenek jól azok az előrejelzések, hogy a felmelegedés miatt megnőhet a kígyók száma Magyarországon.
Gyönyőrű jószág!
Nálunk nagyon sok a vízisikló, a kertben is felbukkan néha, rézsikló nincs sajnos. Régről vannak rossz emlékeim, pár véletlen találkozás még gyerekkoromban, de azután a szüleim megtanították elfogadni őket is.
Sajnos a kutyáim nem barátkoznak velük, néha menteni kell előlük. Nem a kutyákat. 😀
A szüleim kertjében is volt sikló, Anyukám kutyája is elkapta szegényt. Szerencsére én nem futottam össze vele egyszer sem.