Valódi rejtély, hogy miért tűntek el az őzek!

Valódi rejtély, hogy miért tűntek el az őzek!


Kert és vadon


“Ha felültem a lesre, ha semmi másban, abban bízhattam, hogy őzeket látok majd.”

A birtok egyik legtitokzatosabb „természeti jelensége”, hogy hosszú évtizedek után, 2022-ben eltűntek innen az őzek. Emlékeztek? – törzsolvasók emlékezhetnek –, milyen sokat szerepeltek őzek a vadkamerás felvételeken és a videókban is. Rendszeresen láttunk és fotóztunk őzsutákat a gidáikkal, június pedig nálunk is – mint szerte az országban – az őzek üzekedésének ideje volt.


2021. | Régilesről, suta a gidájával a Nagylejtőn | Fotó: Centauri

Ha felültem a lesre, ha semmi másban, abban bízhattam, hogy őzeket látok majd. Nem mintha ők lettek volna a legtöbben, hisz ez a gímszarvas vidéke, itt a szarvasok dominálnak. De az őzek sokkal többet mozognak nyílt, füves területeken, és jóval többet fényes nappal.

Míg a gímszarvas napközben jobbára csak akkor mutatkozik, ha megzavarták a pihenőhelyén, az őz nappal is aktív, és önszántából is területet vált. Főként így van ez az üzekedés időszakában.


2021 | Fotó: Centauri

2021-ben,

amikor áprilistól októberig csaknem minden hajnalban úgy indult a nap, hogy kiültem a régi lesre, általában hajnali 3.30 és 8.00 (a vadak mozgásától függően néha 9-10) óra között, és filmeztem, fotóztam. Akkor készült a szarvasainkról a kisfilm. Ez elég nagy mintavétel ahhoz, hogy ne csak a szarvasokról, hanem az őzekről is sok konkrét megfigyelés (és fotó) jöjjön össze.

2018 és 2021 között is volt egy megszokott menetrend, egyfajta állandóság.

Többnyire két suta, átlagosan négy gidát ellett a 11 hektáros területen.


Amikor 2020-ban elkészült az első bagolyboglya (ezek belül kamrás boglyák) az őzek hamar rájöttek, hogy oda könnyen elrejthetik a gidákat, ha távolabbra mennek.

Nemcsak a szarvasokról szóló filmben bukkannak fel az őzeink,

hanem számos videóban is láthattátok őket. 2021-ben akadt olyan suta is, aki a gidáját, ha esett az eső, rendszeresen behozta az Angolkertbe, és a sűrű aranyeső alá rejtette, ahol nem ázott meg, ő maga pedig nyugodtan heverészett az udvar közepén, az előszoba bejáratától 10 méterre. Számos felvétel készült róla is.


2000 és 2018. között is mindig jártak itt őzek.

A bakok számos esetben okoztak kisebb-nagyobb károkat az Angolkert fáiban. Gyakoriak voltak a hántolások, de az Angolkerten kívül elültetett fenyőcsemeték teljes kiirtásában is jelentős szerepet vállaltak. És ez nem csupán feltételezés, mert számos alkalommal a saját szememmel láttam, amint a fenyőcsemetéket tövig rágják.

Mindehhez képest – ahogy azt talán említettem is már röviden egy 2023-as videóban – 2023.07.17. óta (2024.07.05-ig) egyetlen őzzel sem találkoztam. EGGYEL SEM.

A nyomaikat sem látom sehol. Igaz, hogy jó ideje nem működnek a vadkamerák, de a minap hajnali lesre is kiültem (tervezem a hajnali lesezések visszavezetését is).

De még ha nem is ülünk lesre, még ha nincs is vadkamerázás, amikor itt az őz, mindenképp belefutunk előbb-utóbb. Leginkább előbb.

Gida 2018-ból | Nyugalom, nem hagyta el az anyja, rendben felnevelkedett

Naponta többször is

járok lepkék után. Hetente többször tartok teljes területbejárást. Naponta ellenőrzöm a madárodúkat is. Tavasszal a varsák, a békák, a gőték miatt is állandón jártam a területet. Soha ennyire intenzíven nem figyeltem a birtokot. És mégis: egyszer sem ugrasztottam meg őzet.

Korábban az is a mindennapokhoz tartozott, hogy időnként az őzbak riasztó ugatását hallja az ember. Alig volt elképzelhető korábban egy éjszaka az őzek hangja nélkül. Nem akarok hülyeséget beszélni vagy túlzásokba esni, de legalább egy éve nem hallottam itt őzet, de talán már két éve se. Holott a távolabb, akár 1-2 kilométerre ugató őzek hangját is tisztán hallani itt.

Elképzelésem sincs, mi történhetett.

Egyszer, még 2023 őszén a birtoktól keletre eső földeken (a birtoktól 1.5 kilométerre) láttam 3 őzet, de ennyi. Egy esős időszak után, amikor jól látszanak a nyomok, talán érdemes volna bejárni a környéket; megnézni, hogy találok-e egyáltalán bárhol őznyomokat. És érdekes volna a vadászoknál is rákérdezni, tudnak-e bármit a környékbeli őzek eltűnéséről.

Az biztos, hogy errefelé őzre nem vadásznak. Sosem volt itt sok őz, és a trófeájuk sem a legerősebb ezen a vidéken. Itt vadászati szempontból mindent a szarvasoknak rendelnek alá – joggal. Nemhogy őzre, de év közben semmi másra sincs itt vadászat. Tehát ami másutt esetleg kézenfekvő magyarázat lenne, az itt nem játszik.

Valóban rejtély, hogy mi történhetett.

Madarak között is akadnak fajok, melyek indokolatlanul megfogyatkoztak, és egy időre el is tűntek. Ilyen volt a zöldike, akit egész Európában egy járvány tizedel. Erről írtunk is ITT.


Nem találtam olyan forrást, ami mondjuk ahhoz hasonlóan, ahogy a sertéspestis tizedeli a vaddisznóállományt (épp ezért aztán a vadászat is, hisz a járvány miatt a vadásztársaságoknak kötelezettsége is a vaddisznóállomány radikális gyérítése), úgy egy másik járvány az őzeket tizedelné.      

Az őzekre veszélyesek lehetnek

még a kóborkutyák, de ez itt szerencsére szintén nem lehet magyarázat. Kóborkutyát errefelé jó, ha szökő évente látni. Szintén jelentős pusztítást vihet végbe az őzek között a sakál, de errefelé még a sakál sem elterjedt. A birtokhoz legközelebb légvonalban mintegy 3 kilométerre ejtettek el sakált. Ugyanakkor országos szinte – hiába vadásszák egyre intenzívebben – a sakál töretlenül terjeszkedik, és a terítékadatokban is egyre több a sakál. De ha itt is elszaporodott volna, talán annak is látnám nyomát, bár az igaz, hogy tavasszal találtam is az égeresben olyan nyomokat, amelyek származhattak akár sakáloktól is.

Csakhogy ahol sakálok vannak,

ott általában kiszorulnak a rókák, egy rókacsalád viszont épp tavaly, 2023-ban települt be a birtok északi végébe. Talán épp a rókák miatt nincs őz? De rókák mindig is voltak itt (még ha nem is konkrétan a területünkön volt a kotorék) – és őzek is. Rákérdezek majd a napokban a vadászoknál, hogy ők tudnak-e valamit. Mert nemcsak arra kell felfigyelni, ami újonnan kerül elő; amikor felbukkan egy havasi sarlósfecske, amikor több lesz a sakktáblalepke és megkerül a patakból a fürge cselle, hanem arra is, amikor valami titokzatos úton-módon nyomtalanul eltűnik. Különösen résen kell lenni akkor, ha olyan faj tűnik el, amiről korábban azt sem hittük, hogy bármikor is eltűnhet.


Az utolsó találkozásom egy őzzel 2023.07.17-én az Őskökényes szélében. Azóta nem láttam nyomukat se. | Fotó: Centauri

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   

még több “Kert és vadon”

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

Sikerrel járt a verebek védelme? | Fotók!

Mivel fészkelőként a mezei veréb nincs jelen a birtokon – körülbelül 2015 óta – fontos célkitűzés volt, hogy 2024-ben végre visszahozzuk a fészkelő fajaink közé….Tovább

1 hozzászólás

  1. Amíg nem olvastam végig, pont az jutott eszembe, hogy vajon mit mond a vadásztársaság. De látom, meg fogod kérdezni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük