Az erdők szénmegkötése került egy nagy léptékű globális kutatás középpontjába
A Másfél Fok klímavédelmi szakportál számolt be a Chloris Geospatial nevű projektről, amelynek keretében műholdas, lézer alapú távérzékeléssel (LIDAR), gépi tanulás és mesterséges intelligencia segítségével térképezték fel, hogy mennyi szenet raktároztak el az erdők és bozótosok 2003-2019 között.
Mint írják, a Chloris Geospatial oldalán egy rövid regisztráció után globálisan és országokra lebontva is láthatjuk, hogy hogyan alakult az erdők és bozótosok felszín feletti biomasszájának mennyisége és az ezzel összefüggő szénmegkötés 2003 és 2019 között.
(Az adatok nem tartalmazzák a gyökérzetben és a talajban megkötött szenet, és nem esik szó az egyébként szintén kiemelten fontos tőzeglápokról és más vizes élőhelyekről). Az eredmények szerint a legnagyobb szénelnyelő országok sorrendje szinte tükrözi a legnagyobb kibocsátókét is. A kutatásból öt érdekességet emelnek ki:
Kína
Az elmúlt két évtizedben Kína volt a világ legnagyobb, nemzeti szintű szárazföldi szénelnyelője, ahol a növényzet több mint tizenhatmilliárd tonna szén-dioxidot kötött meg. Ez csaknem negyven százaléka annak a szén-dioxid mennyiségnek, amelyet a világ felszíni biomasszája 2003 és 2019 között nyelt el.
Egyesült Államok
2003 óta az Egyesült Államok fás növényzetben tárolt szénkészlete 3,97 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértékkel gyarapodott, ezzel Kína után a második legnagyobb szénelnyelővé vált a világon. 2019-ben az Egyesült Államok összes erdeje és bozótosa 69,4 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő szenet tárolt, ami valamivel kevesebb, mint a kínai 74,3 milliárd tonna.
Az Amazonas
Az Amazonasnak otthont adó Brazíliában található messze a legnagyobb mennyiségben fás szárú növényzet. A térség 2019-ben 211 milliárd tonna szén-dioxidnak megfelelő föld feletti biomasszával rendelkezett, amivel toronymagasan világelső volt. Ezt az óriási természetes szénraktárat és a biológiai sokféleség szempontjából is kulcsfontosságú területet veszélyeztetik az erdőirtások. A folyamat megállítása kritikus fontosságú a klímaválság megfékezésében.
A Kongói Demokratikus Köztársaság
Afrika legnagyobb vegetációs szénraktára a Kongói Demokratikus Köztársaság, amely 2019-ben csaknem 84,2 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő felszíni biomasszával bírt. Ezzel a harmadik legnagyobb szárazföldi biomassza-készlettel rendelkező ország volt a világon Brazília és Oroszország után. 2003-2019 között a hatodik legnagyobb szénmennyiséget kötötte meg (1,24 milliárd tonnát).
Az Európai Unió
Az Európai Unió Kína, az Egyesült Államok és India mögött a negyedik legnagyobb szénelnyelő: az elemzett évek alatt több mint 3,3 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéket nyelt el.
A vizsgált időszak során a 27 tagországból csak négyben (Finnország, Svédország, Lettország és Ausztria) volt magasabb a növényzethez köthető kibocsátás, mint az elnyelés.
Összességében Franciaország volt a legnagyobb szénelnyelő: 2003 és 2019 között több mint 775 millió tonna szén-dioxid-egyenértéket kötött meg. A tüzek és aszályok ellenére egyelőre a Földközi-tenger partján fekvő országok is pozitív mutatókat produkáltak, az uniós erdőkben tárolt teljes szénkészletét tekintve a nyolcadik helyet foglalja el a világrangsorban.
Magyarország
A Chloris adatai szerint 2003-2019 között Magyarországon is nőtt a fás szárú vegetáció mennyisége, és így a megkötött szén mennyisége is. A törvényben rögzített 2050-es magyar klímasemlegességi cél eléréséhez pedig elengedhetetlen a hazai szénelnyelő kapacitás fenntartása, amivel a frissített Nemzeti Energia és Klímaterv is számol.
Az új uniós szintű cél a jelenlegi szénmegkötés csaknem huszonöt százalékos növelése 2030-ig. Azonban “ha rosszul csináljuk, a biomassza nem fog megújulóként viselkedni”, sem itthon, sem Európában – mutatott rá korábbi elemzésében Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatváltozás és energia programvezetője.
Az ember okozta kibocsátások azonnali és nagymértékű mérséklésén túl ahhoz, hogy a már elkerülhetetlen éghajlati változásokhoz alkalmazkodni tudjanak az erdőségek, az ökoszisztémák ellenállóképességét javító, újfajta védelmi és erdőgazdálkodási gyakorlatokra, illetve az eddigiek hatékonyabb alkalmazására van szükség.
Az elemzésben arra is kitértek, hogy ha a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódnak, tovább fokozva a globális felmelegedést, akkor a szárazföldi bioszféra nettó szénelnyelő kapacitása már a következő két évtizedben megfeleződhet. Mint minden biológiai folyamat, a fotoszintézis és a légzés anyagcseréje is hőmérsékletfüggő: növekvő hőmérséklet mellett gyorsul.
Forrás: MTI, Másfél Fok, képek: Unsplash, Unsplash, Unsplash
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.
még több erdő
még többet a szén-dioxidról
Remélem a klíma aktivisták is olvassák ezeket az adatokat. Azért a világ nem tétlen. Milyen érdekes, egy másik cikkben meg a franciákat tették büntibe, pedig jól állnak amúgy.
Talán ezért is állnak jól, mert vigyázó szemüket sokan vetik Párizsra..
ez jó:-)))))