Szelektív figyelem | Miért nem látjuk, ami ott van az orrunk előtt?
Szerencsés esetben csapatépítős játékok, rosszabb esetben balesetek során szembesül azzal az ember, hogy valójában milyen rossz megfigyelő. Illetve, hogy milyen nehéz is pontosan felidézni azt, amit két perccel azelőtt látott. Bár azt gondolnánk, ennél mi sem egyszerűbb, ezt cáfolják az egymásnak gyakran ellentmondó tanúvallomások. Számos példát találni arra, hogy két ember ugyanazon a helyen akár teljesen mást láthat, egészen “más mozit nézhet”. Ennek pedig az az oka, hogy az agyunk hajlamos egyszerűen figyelmen kívül hagyni akár a legszembetűnőbb dolgokat is, ha azok nem relevánsak a pillanatnyi céljaink szempontjából.
Ezt a jelenséget figyelmi vakságnak hívják.
Az idegrendszernek szinte minden pillanatban több elem közül kell kiválasztania a fontosakat, míg a zavaró elemeket ki kell szűrnie. Ez olyan, mint amikor az íróasztalunkra csak azokat a dolgokat tesszük, amelyekre szükség van a munkánkhoz. Az agyunk is egy ilyen “munkaasztalt” hoz létre, amikor a környezetünket megfigyeljük. Azonban időről időre, feladatról feladatra változhat, mi kerüljön az asztalra.
A Wigner Fizikai Kutatóközpontban Orbán Gergő kutatócsoportja ezt a jelenséget vizsgálta egereken, a Kaliforniai Egyetem Peyman Golshani idegtudós vezette laborjával együtt. A kísérlet eredményeit a Nature folyóiratban publikálták, a cikk vezető szerzője Hajnal Márton.
A kutatók az egerek idegi aktivitását elemezték, miközben az állatok olyan feladatot hajtottak végre, amelyben a hallott vagy látott információk alapján kellett döntést hozniuk. A kísérlet közben többször változott, hogy mely információk a fontosak.
Multiplexelés, avagy a munkaasztal berendezése
Azt figyelték meg, hogy az idegsejtek hálózatában létrejön egy “munkaasztal”, vagyis egy altér, ahol a különféle (hallott vagy látott) információkat ugyanazok a sejtek jelenítik meg, egymástól függetlenítve. Ezt a folyamatot multiplexelésnek nevezték el: ha az egyik irányból nézünk az “asztalra”, akkor a környezetből érkező vizuális információkat tudjuk beazonosítani, ha a másik irányból, akkor a hallottakat.
A vizuális rendszer minden megfigyelt elemről tárol információt. Egy másik, a döntésért felelős területen (ez az elülső cinguláris kéreg, angolul ACC) viszont már az idegsejtek hálózata kiválasztja, melyek a releváns adatok, és elnyomja azokat az ingereket, amelyek az adott helyzetben nem tűnnek annyira fontosnak.
Amikor tényleg elsötétül a kép
Egy mesterséges neuronhálózat tanításával még egy különös trükkre is fény derült. Amikor változó relevanciájú, azaz az egyik pillanatban fontosnak, a másikban viszont kevésbé lényegesnek tűnő adatok között kell választani, akkor az agy úgy zárja ki a felesleges információkat, hogy egyszerűen elsötétíti a zavaró látványt. Azaz gátlással nyomja el az itt megjelenő információt. Ezt a műveletet az ACC-ban sikerült megfigyelni. Az ember és a rágcsálók agya közti hasonlóság miatt pedig felmerül, hogy ez az embernél is pont így működik, és úgy szűrjük ki az igazán fontos információkat, hogy a többit meg sem látjuk, vagyis “észre sem vesszük”.
Forrás: MTI, kép: Unsplash
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több agy
A kutatásokban nagyon fintosak az àlkatkìsérletek. Màs kérdés, hogy hogyan lehet ezeket a megfigyléseket az emberi agy integràlt működésére ràhùzni. Kinek mi a jelenség, a sajàt olvasatàban, azért az biztosan egy egész élettörténetet letükröz. Szòval én nagyon szkeptikus vagyok. Nyilvàn embereken nem lehet kìsérletezni, de azért vannak olyan megfigyelések pusztàn egy adott történetről, hogy ki mit làt benne. Mi keül a fòkuszba? Egerek és emberek, mindig könyvek jutnak eszembe, ennek nyilvàn semmi köze ehhez a kìsérlethez.
Bocs, mostanàban a mobilomon olvaslak Titeket többször s mielőtt ràkkatintanék valamire, felugrik egy hirdetés. Ez ùjdonsàg? Elnézést kérek a gyakori gépelési hibakert.
Ezekről a hirdetésekről nem mi tehetünk 🙁 Mi egyelőre leállítottuk a hirdetéseket.