Jókai természetvédelmi öröksége
A Svábhegyen, a Költő utca 21. szám alatt található a kert, amit Jókai Mór egész életében, mintegy ötven éven át odaadóan művelt. Talán nem is gondolnánk, hogy mennyire.
Az író rekultiválta az egykor itt álló elhagyott kőbányát, őshonos gyümölcsfákat telepített, és szőlőültetvényt hozott létre teraszos elrendezéssel, több, különféle fajtából.
1853 augusztusában vásárolta meg az üres, köves területet, amin, ahogy írta: “csak bozót, rókatanya, tüskönc (sündisznó) fészek” volt. A kis kunyhó helyére házat épített, a tereprendezéssel pedig szerette volna „megfogni a földet, megfogni a vizet, megfogni a napot, megfogni a szelet”, mely ellen hársat, juharféléket, szilt, barkócát, vadgesztenyét, diót ültetett, a ház körül kisebb díszparkot alakított ki.
Mindehhez sokat tanult könyvekből és a saját tapasztalataiból is, és ő maga is írt egy füzetet Kertészgazdászati jegyzetek címmel.
Hosszas és kitartó küzdelmet vívott a filoxérával, mellyel kapcsolatban a parlamentben is felszólalt 1890-ben, A filoxéra által elpusztított szőlőink felújításáról című beszédével kivívva Herman Ottó haragját, aki finoman szólva nem értett egyet a nézeteivel. Végül az idő Jókai igazolta, mert újraültetésekkel ugyan, de sikerült valamennyit megmenteni a szőlőből.
Végrendeletében pedig úgy rendelkezett, hogy ezt a telket olyanokra hagyja, akik biztosítják ezen a helyen az örök madárcsicsergést.
A kert az író halála után, miután gazdát cserélt, mégis fokozatos hanyatlásnak indult, és az épületet rossz állapota miatt le kellett bontani. De aztán a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vette kezelésbe a területet, melyet Jókai szellemében állítottak helyre.
Gyümölcsfákat ültettek, rózsakertet és szőlőlugast létesítettek, a szélfogó erdősávokat felújították és az agresszívan terjeszkedő növényfajokat eltávolították.
Itt működik az országban egyedülálló, csaknem kilencszáz szőlőtőkéből álló kadarka gyűjteménnyel rendelkező Kadarka Kör is már több mint egy évtizede, amelynek célja, hogy feltámassza a budai vörösbort, amely a XIX. század végéig a borvidék zászlósbora volt. A Kör rendszeresen tart különböző eseményeket, legutóbb például, 29-én szüreti rendezvényt tartottak. A kert egyébként csak a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakvezetéses sétáján látogatható.
Forrás: MTI, Dunaipoly.hu, Praznovszky Mihály: Jókai Mór, a szőlőbirtokos/Széphalom 2015/Arcanum, képek: Halász Ferenc/Duna-Ipoly
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kérj tőlünk hírlevelet!
Támogasd a Cenwebet extrákért, és hogy sokáig tartson ez a közös kaland!
Támogass egy 15 éve ingyenes nonprofit portált és egy természetvédelmi rezervátumot!
még több kert
még több irodalom
Vajon van-e manapság “tüskönc” ❤🙂 a kertben? 🙂
(Sosem hallottam még így nevezni a sündisznót.)
A “tüskönc” tök jó!
Szerintem is! 🙂
💚💗
Ó, mennyit jártam oda! Ott volt a gyűrűző vizsga, ott van a Madártani Intézet remek könyvtára (mekkora izgalom és élvezet volt ott kutatni!), és oda jártam mindenféle szóróanyagokért is.
Jókai nyomában- a Te birtokod is úgy kezdte, ahogy az övé. Még sosem jártam itt-bevallom nem is hallottam róla. Milyen jó, hogy értő , értékelő, megbecsülő gazdát kapott Jókai kertje.