Holdas estére: Mike Oldfield, Moonlight Shadow
Erre igazán nehéz elszenderedni, mégis ezt hozom. Az imént jártam odakünn, és akkora holdfény fogadott, hogy szinte olvasni lehetne az udvaron. Nem jártam utána, de ma alighanem telihold van és a szélvihar után betóduló hideg levegőn át tök tisztán látunk ki a kozmoszba, a hold meg éppenséggel már-már vakít. Annyira erős fénnyel, hogy a rajzolataiból, a márványozottságából most semmit sem látni, viszont ellátok lazán az erdőig is, sőt a távoli dombokig.
A „csodagyerek”, az „ügyeletes zseni”, a 32 hangszeren játszó Mike Oldfield ott van a nagy kedvencek között,
de bevallom nem ez a sláger a kedvencem. Annak idején ezt is játszották jó ideig orrba-szájba. Fülbemászó kis pop nóta ez, hamisítatlan tinglitangli, semmi különös, de talán valami mégis: Maggie Reilly hangja. Reilly épp Mike Oldfield révén lett ismert énekesnő, de joggal. Csodálatosan szép, tiszta hang ez, nekünk pedig az is érdekes lehet, hogy Reilly ebben a klipben tök olyan, hogy akár össze is keverhetnénk Halász Judittal. Nem igaz?
Borítókép: Pixabay
még több zene
Olyan szép ez a szám! Gyerekkori nosztalgiám támad. 🙂
Remek zene, és a fotó is! 🙂
Tudtad, hogy vannak porholdjaink is? És magyar csillagászok bizonyíthatják hamarosan.
Ez a zene tetszene a Holdnak , még a sötét oldalának is. 🙂 És ez is! 🙂
https://www.youtube.com/watch?v=UOuirvGZu44
Ó, most jut eszembe, hogy egyszer rég már linkeltem neked őket. Bocs!