A Balaton üvegkoporsója – Hogyan lehetne jobb a Balaton partvonala?
Hová tüntetnénk el a rengeteg követ? Épülhetnek belőle új mólók (melyek kiváló ívóhelyek is) és – bár kicsit meredeknek tűnhet – építenék pár kisebb szigetet is.
Bár hozzászoktunk már, de a Balaton jelentős része voltaképp elzárt terület. Jó pár Balatonnal kapcsolatos baklövésünk közül némelyeket orvosoltunk, ezt viszont nem. Az egyik legsúlyosabb ballépés a Kis-Balaton lecsapolása volt, ám ezt horribilis áron, úgy-ahogy helyrehoztuk a 80-as években (a visszaállítás évében ott töltöttem az egész nyarat). A vízminőség romlásában azonban közrejátszott a part kikövezése is. Utóbbi ma is meghatározza a tó arculatát.
Kevesen tudják, de a Balaton déli partja régen hosszú szakaszokon föveny volt.
Az uralkodó szelek az északi parttól a déli felé fújnak, így a déli part volt a tó tisztulásának színtere. A balatoni uszadék a kikövezés óta jobbára a kövek között ázik, arról nem beszélve, hogy a kövezésnek ütköző hullámok jóval erősebben kavarják fel a vizet, mintha a partra futhatnának. Ízlés dolga, de szerintem a kövezés kevésbé esztétikus, mint egy természetes föveny.
Az viszont aligha lehet vita tárgya, hogy a föveny jóval barátságosabb. Mennyivel kényelmesebb volna, ha bárhol begázolhatnánk a Balaton vizébe! Ha nem kellene egymást kerülgetni, kapaszkodni, csúszkálni a lépcsőkön.
A régi Balatonnál a hullámverés turzásokat, dűnéket, zátonyokat, sőt szigeteket is épített. Ilyen volt például Balatonberénynél a „Csicsergő”.
A vakációzókat persze kevésbé érdekli a tó madárvilága, s még mindig kevesen tudják, hogy a Balaton ősztől tavaszig most is madárparadicsom. Ám fövenyes korszakában nyáron is az volt! Erről irodalmi adatok is szép számmal tanúskodnak, de a 90-es évek végén, amikor az alacsony vízszint miatt számos helyen bukkantak ki zátonyok (köztük a Csicsergő is), heti 2-3 alkalommal jártam körbe a tavat, és a saját szememmel láttam, hogy a Balaton nemcsak fövenypartjával hozhat tengerparti hangulatot, hanem madárvilágával is: ezrével lepték el olyan fajok, melyeket egyébként csak tengerpartokon láthatunk.
Egy hatalmas, 70 km hosszú madárszafarivá vált a déli part.
Normál vízszintnél viszont a kövezés lezárja a Balatont az öntisztulás elől, lezárja előlünk, és lezárja a madarak elől is. Nem volna jó felszedni? – ahogy azt pár helyen megtették már. Nézzétek! Itt például csak pár méternyi szabadságot kapott a tó, s máris „trópusi” fehér fövennyel hálálta meg.
Nézzétek! Itt kristálytiszta a víz még hullámverésben is.
Szinte biztos, hogy a mesterséges szigeteken népes sirály- és csérkolóniák alakulnának ki, s így a Balaton madárszigetekkel is gazdagodna.
Szóval? Mi volna jobb? Ha marad a kövezés, vagy kő kövön nem marad, s visszakapjuk a fövenyt: mi is, meg a madarak is. Gyönyörű a Balaton így is – de mennyivel szebb volna, ha kiszabadulna a kő fogságából, ha végre felkelhetne az üvegkoporsójából, s újra, igazán élhetne.
Kérlek, oszd meg ezt másokkal is! Előre is köszönöm
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó, ha nem vagy még támogató, lépj be a Patreon-tagok körébe ITT. Csupán havi két-három kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért cserébe elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség ITT. Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress meg mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, abban a reményben, hogy szövetségesek lehetünk. A legjobbakat, üdv, Cen’
még több Balaton
még több környezet
Milyen szép metafora a “Balaton üvegkoporsòja” . Kin mùlik, hogy eltàvolìtsàk a köveket? A természetvédőkön? Amùgy ki a Balaton felelőse szervezet szinten? A vìzügy? Tényleg nem tudom ki hoz felelős döntéseket ezzel kapcsolatban.