A barátréce (Aythia ferina Linn.) | Alfred Brehm
köszönet az elődöknek
Alfred Brehm Az állatok világa (1863-69) című munkája nemzedékek tudását és életét határozta meg. Minden idők egyik legnagyobb szabású zoológiai összefoglaló munkája volt. E mű fejezeteivel a méltatlanul “elfeledett” szerzők munkája előtt tisztelgünk.
Időnként a hajdani szöveget kommentárral is ellátjuk, és ajánljuk a fajjal vagy témával kapcsolatos egyéb cikkeinket.
Néha azt hihetnénk, hogy ezekben a forrásokban már alig találni aktualitást, de ha nagyobbra nyitjuk érdeklődésünk látószögét, rögtön érzékeljük: ezek a munkák ma is ontják az érdekes megfigyeléseket, és minden nappal egyre tanulságosabbak azok a kontrasztok is, melyek a hajdani és mai szemléletek között feszülnek.
Alfred Brehm: A Barátréce
1863-69 | magyarul 1901-1907
A gácsér
feje és nyakeleje barnavörös, melle eleje fekete, háta és lágyéka halvány hamuszürke, finom fekete harántos hullámvonalakkal; a farcsik fekete, hasi tája szürkésfehér; a szárnyfedők hamuszürkék, a tükörtollak világosszürkék, a szárny- és faroktollak szürkék. A szem sárgától tűzvörösig, a csőr töve és szegélye fekete, egyebütt kékesszürke, a láb zöldesszürke. A tojó feje és nyaka vöröses szürkésbarna, háta, melle és oldala sárgásszürke alapon elmosott feketebarnás félholdoltokkal tarkázott; mellközepe és hasa fehérszürke, szárnya hamuszínű. Hozzá hasonló a nyári mezében a gácsér is, de minden színe élénkebb és a háta is tisztábban szürke. Hossza 55, szélessége 78, szárnyhossza 25, farka 7 cm.
A barátrécét a megfelelő helyeken a sarkkörtől a térítőig és Kínától Nyugat-Európáig mindenütt megtalálhatjuk. Tulajdonképpen a mérsékelt öv északi részében otthonos és megfelelő téli szállását már Dél-Európában megtalálja. Németországban sehol sem ritka. Márciusban jelenik meg és október és november havában távozik, de enyhe teleken nálunk is marad. A téli hónapokban Dél-Oroszországban, a Duna völgyében, Görögországban, Olasz- és Spanyolországban, valamint egész Észak-Afrikában mindenütt található. Nyáron oly édesvizű tavakra és mocsarakra települ, amelyeknek mélyebb síkvizei vannak és innen látogat ki a környék kisebb vizeire.
Alcsaládján belül a legmozgékonyabb fajok egyike.
Járása sem oly nehézkes, mint a legtöbb rokonáé, de a szárazra még sem jön ki szívesen. Úszásközben rokonainál kevésbbé mélyen merül, de azokéhoz hasonló ügyességgel szántja a hullámokat és villámgyorsan bukik a mélybe. Zúgó repülése nem nagyon gyors, de kitartóbb, semmint vélnők. Szortyogó, mély hangjához, amely körülbelül „harr” vagy „herr” szóval jellmezhető, a párzás idején Naumann szerint „kvéts”-nek jelzett sajátságos szólam járul. Nyáron ez a bukóréce főképpen növényi anyagokkal él; gyökérhagymákkal, csirákkal, lágy levélcsúcsokkal, virágzatokkal és magvakkal. Mellékesen rovarokat, halakat és lágytestűeket is zsákmányol. Vonulása idején túlnyomórészt állati táplálékra tér át és ilyenkor különben pompás húsa kellemetlenül halzsírszagúvá válik.
Későn költ, ritkán május közepe előtt, mert fészkét legszívesebben a káka vagy nád közé rejti s ezek felnövéséig várnia kell. Költőhelye vizének édes vagy sós volta reá közömbös. Fészke száraz sás, nádszál és fű tömött fonadéka, pihével bélelt mély üreggel. Fészekalja 8–10, tirkán több és ha első fészekalja elpusztul, még kevesebb, aránylag nagy, kerekded, átlag 60 mm hosszú és 43 mm vastag, finomszemcsés, fénytelen, szürkezöldes tojással. A gácsér csak addig őrködik a fészeknél, amíg a tojás lerakása folyik, a kotlás idejétől kezdve már nem törődik a párjával. Az anyag a 22–23 nap multán kikelő fiókák számára lehajlított nádszárakból és sáslevelekből külön pihenő- és hálóhelyeket készít, amelyeken azokat gyakran látni sütkérezve, tollászkodva és pihengetve. Üldöztetés esetén a fiókák ismételt lebukással iparkodnak menekülni.
A ragadozómadarakon és varjakon meg szarkákon kívül, amelyek legalább is a tojásokra jelentenek veszélyt, a barátrécét jóízű húsáért az ember is nagyban vadássza a téli szállásokon is.
A barátréce
– vörösfejű réce, nagyobb cigányréce, nagy polák, bukófejű vagy török kacsa – Magyarországon rendes, fészkelő madár; helyenként elég gyakori, de országos átlagban nem nagy a fészkelők állománya, mert a fészkelő terület szempontjából eléggé igényes. Csakis a nagyobb nádas tavakon, nádasokban és turjányokban települ meg, a kisebb vizeken csak átvonulás idején száll meg. Ismert fészkelő helyei a Dunántúlon a Velencei-tó, a Fertő- és a balatoni berkek; az Alföldön Ürbő-puszta, az örkényi Madarassy-tó, Izsák, Horgos, Szabolcs megye, a belleyi uradalom, Újvidék, Obedszka Bara és régebben az Ecsedi láp, Erdélyben a Mezőség.
Látható ebből az összeállításból hogy csak a sík és az alacsonyabb dombvidéken települ meg, kivételesen még a Mezőségen, de a hegyvidéket kerüli. Átvonulóban a magasabb vidékeken is mutatkozik, de mindig csak szórványosan, míg az Alföldön és Dunántúlon rendes és elég gyakori átvonuló. Márciusban érkezik, illetve vonul át és októberig–novemberig marad, amikor állományuk az átvonulókkal fölgyarapodik, majd ezekkel elvonulnak. Néha télen is akad.
Gazdasági jelentősége nem számottevő, mert költés és fiókanevelés alatt nem járt sem a művelés alatt levő földekre, sem a nyilt vizekre, tehát sem a mezőgazdaság, sem a halászat érdekeit nem veszélyezteti. A nyilt vizeken csak átvonulóban száll meg s ilyenkor tehet némi kárt a halgazdaságban. Vadászható madár, amely azonban a fészkelés ideje alatt április 16-tól június 30-ig védelemben részesül. Mint pusztuló madár, melynek fészkelő területe évről-évre összébb zsugorodik, nagyon is rászorul erre a védelemre. Akinek módjában van, vegye pártfogásába a fészkelőket.
Vidd a kurzort a képekre, és meglátod, miről szólnak a további fejezetek!
Borítóképen hím barátréce | Pixabay
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több madár
