Beindult a vörösbegy tavaszi vonulása!
Ha valamelyik madárfajnál végképp nehéz megmondani napra pontosan, hogy mikor érkeznek vissza a telelőhelyekről az első példányok, akkor a vörösbegy esetében tényleg fel kell kötni a gatyát. Kicsit hasonló a helyzet a fekete rigóéhoz. Városokban szinte lehetetlen is megmondani, mikor térnek vissza a vonuló fekete rigók, hisz a városi állományok jelentős részben állandók. Vidéken könnyebb észrevenni, mikor lesznek a rigók egyik „pillanatról a másikra” sokkal többen.
Telelő vörösbegyek
nem elvétve akadnak – nem úgy, mint az énekes rigó vagy a barátposzáta esetében –, hanem rendszeresen, és gyakorlatilag mindenütt. Csak azért nincs egy-egy kertben sok vörösbegy az etetőn, mert a vörösbegy még télen is rendkívül territoriális viselkedésű madár, így nem tűr meg a közelben egy másik vörösbegyet. Ennek köszönheti hírét az etológiában is, és voltaképp ennek az agressziónak köszönhetően vonult be a tudománytörténetbe is (erről bővebben ITT).
Ugyanez az agresszió más források szerint jelentősen akadályozza bizonyos helyzetekben a tanulást is, ahogyan azt a kék cinegék szintén elhíresült tejbontogató viselkedése kapcsán láttuk.
A cinegék eltanulták egymástól azt a módszert, hogyan kell felbontani tejesüvegeket, de a vörösbegyek között sosem terjedt el a módszer, mindig csak egy-egy leleményesebb példánynál észlelték. Ennek oka épp az, hogy míg a kék cinegék egymástól tanultak, addig két vörösbegy interakciója többnyire agresszióba és verekedésbe torkollik.
Ki hinné róla, hogy ilyen bunyós lelkületű jószág?
Így hogyan is tanulhatnának egymástól?
(Minderről bővebben ITT.)
Egyszóval, bár egy-egy kertben sosincs sok vörösbegy, ám összességében viszonylag sokan telelnek Magyarországon, ez pedig jelentősen megnehezíti, hogy pontosan észleljük a vörösbegyek vonulásának rezdüléseit. Általában csak a csúcsokat észleljük, amikor már egyértelműen annyian vannak, hogy Dunát lehet velük rekeszteni.
2024.03.17-én már láttam egy vörösbegyet
a Nagypatak partján is, holott a télen ott csak elvétve fordult elő, inkább az Angolkertben és az Őskökényesben mozgott egy-egy példány.
Gondoltam is, ha látok még 1-2 begyet a patak mentén, esetleg énekelni is elkezdenek, akkor kijelenthetjük, hogy már vannak olyan vörösbegyek is, akik a mediterrán térségből érkeztek vissza. De aztán nem láttam több jelét a vonulásnak.
Két nappal később viszont, 2024.03.19-én valóban 3-4 madár mozgott a patak mentén, és további példányok a birtok más részein, és bár nem melegedett tovább az idő, mégis 2-3 hím énekelt is már. Így már biztosan állíthatom, hogy megindultak a vörösbegyek is, nálam biztosan, és szép sorban érkeznek vissza, és vonulnak át rajtunk azok is, akik továbbmennek majd északra, északkeletre, sokan egészen Skandináviáig.
A vonulás kezdetét ebben az esetben csak hozzávetőlegesen tudhatom: 03.17-19. környékén indult.
Merre járt a vörösbegy?
Két fő irányt követnek a vonuló énekesmadaraink. Egy részük délkelet felé tart (Görögország, Törökország, Izrael…), ilyen a barátposzáta, aki szintén a napokban érkezett vissza, ilyen a zöldike is.
A másik stratégia szerint vonulók délnyugat felé mennek: Olaszország, Franciaország, Spanyolország a cél, esetleg Észak-Afrika. Vörösbegyeink ez utóbbi stratégiát követik, akárcsak a fekete rigóink és énekes rigóink, de míg a fekete rigók Szardíniánál és Korzikánál messzebb már csak kis arányban jutnak el, a vörösbegy bátrabban megy délnyugatnak, néhányan elérik Spanyolország legnyugatabbi, legdélebbi területeit is, sőt Észak-Afrikába is átkelnek páran.
A nálunk most sorra felbukkanó példányok általában még nem a fészkelőink. A vörösbegy előszeretettel énekelnek vonulás közben is (tehát az ének ebben az esetben még nem jelent területfoglalást). Némi tapasztalattal azt is hallhatjuk, hogy a tőlünk északra fészkelő vörösbegyek éneke más, mint a hazai hímeké.
Vonulásuk csúcsa március végén, április elején várható.
Ha április közepén is látunk még vörösbegyet a kertben, az már talán helyben marad, és akkor remélhetjük a fészkelését is, bár a kerteket többnyire elkerüli fészkelésen, és inkább behúzódik a nagyobb erdőkbe.
Így aztán sok kertben pár hétig jóval többen lesznek, mint amennyien télen voltak, de egyúttal azt is jelenti ez, hogy hamarosan eltűnnek pár hónapra, és meg kell várni majd a nyár végét, az ősz elejét, mire ismét felbukkannak kultúrterületeken is, ismét otthagyják az erdőt, és a közelünkben, az udvarunkban szökdécselnek, amikor a jelenlétükkel minket boldogítanak ismét.
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több madárvonulás
Nosztalgiával néztem ezt a kis videót, a madárbalkon tündéri kis kosztosáról.
Ha mennetek kell, induljatok, szerencsés utat!💕