PISA-teszt: Zuhanórepülésben butul az emberiség
2025-ben végezték el a 15 éves középiskolások a legújabb PISA-tesztet. 91 országból több mint 760 000 diák vett részt a természettudományos, matematikai és szövegértési felmérésen.
A legjobban a Peking, Sanghaj, Csiangszu és Csöcsiang régióiban valamint a Szingapúrban tanulók teljesítettek. Szintén jeleskedett Észtország, Japán, Dél-Korea, Makaó (Kína), Tajvan és az Egyesült Királyság.
Az OECD-országok összteljesítménye tovább romlott az előző, 2022-es felmérés óta. A természettudományok, a szövegértés és a matematika területén is a valaha mért legalacsonyabb átlagos teljesítmények születtek.
Ugyanakkor néhány területen javulás is tapasztalható. Costa Rica, Szlovákia, Törökország és az Egyesült Királyság természettudományos eredményei javultak 2022 óta.
Különösen nagyot romlottak a szövegértési eredmények,
beleértve azokat a készségeket is, amelyek a mesterséges intelligencia korában a legfontosabbak: az információk értékelése, a több különböző forrásból származó információk összekapcsolása, valamint az olvasottak kritikus értékelése.
A „kapkodó olvasás” aránya – amikor a diákok gyorsan, de pontatlanul olvasnak – 2018 és 2025 között csaknem megduplázódott, és 2025-re elérte a 9 százalékot.
Az OECD-országokban a szövegértési eredmények 2015 és 2025 között átlagosan 28 ponttal romlottak. Ez nagyjából másfél évnyi tanulás során elérhető fejlődésnek felel meg. Matematikából 22 pontos visszaesést mértek, ami kb. egy évnyi tanulásnak felel meg.
Az előző, 2022-es eredményhez képest a mérésben részt vevő országok átlageredménye 14 ponttal csökkent. 14 országban volt megfigyelhető legalább 20 pontos, vagyis jelentős csökkenés. Ezek közé tartozik Magyarország is, ahol 21 pontot csökkent.
A szövegértés vonatkozásában az OECD arra vezeti vissza a romló tendenciát, hogy visszaszorult az élményszerző olvasás és egyre jobban előtérbe kerül a digitális olvasás elterjedése. A közösségi média gyors pörgetése veszélyezteti a diákok azon képességét, hogy összetett szövegekkel és adatokkal elmélyülten fogalmazzanak.
Magyarország
Magyarországon 273 intézmény mintegy 6400 tanulója vett részt a felmérésen. Az eredményeket az OECD-tagállamok átlagához viszonyítják, így az adat a 2000 óta háromévente tartandó mérésekben attól is függ, hogy hány állam tagja a szervezetnek. A 2025-ös átlag 38 állam mérései nyomán jön létre, míg a mérések kezdetekor még 23 tagja volt a szervezetnek. Az OECD ugyanakkor külön számításokat használ az időbeli trendek összehasonlítására.
A magyar adatok szintén különösen a szövegértés tekintetében aggasztóak. Szövegértésből a magyar tanulók 452 pontot értek el, ami szignifikánsan alacsonyabb a 461 pontos OECD-átlagnál és például Franciaország, Horvátország, Norvégia vagy Szlovákia eredményéhez hasonló. A legjobbak ezen a területen is az ázsiai országok, Európában pedig az ír és az észt tanulók.
Természettudományból
a magyar diákok 480 pontos átlageredményt értek el, ami szignifikánsan nem különbözik az OECD-országok 486 pontos átlagától. Nem tér el például Németország, Szlovákia vagy Horvátország eredményétől, ám alacsonyabb az osztrák, a cseh vagy a lengyel tanulók eredményénél. A legjobb a kínai régiók, Szingapúr, Tajvan és Japán értéke, Európából pedig az észt tanulók teljesítettek a legjobban.
A matematikaátlag 459 pont, ami szintén nem különbözik az OECD-országok 463 pontos átlageredményétől. A magyar diákok matematikaeredményei 9 ponttal voltak alacsonyabbak a 2022-eseknél. A természettudományos eredmények összességében és Magyarországon sem térnek el szignifikánsan a 3 évvel ezelőttitől.
Spanyolország
A spanyol diákok teljesítménye mindhárom kompetenciaterületen elmarad az OECD és az Európai Unió átlagától, ráadásul romlott is a korábbi tesztek eredményeihez viszonyítva.
A spanyol diákok 451 pontot értek el szövegértésben, 457-et matematikában és 477-et természettudományban, ezzel tovább növelve lemaradásukat a fejlett országok 461, 463 és 482 pontos átlagához képest.
A legutóbbi 2022-es PISA-jelentéshez viszonyítva a legmeredekebb, 23 pontos visszaesés az olvasási készség terén figyelhető meg, míg matematikában 16, a természettudományoknál pedig 8 pontos a csökkenés.
A vizsgálat keretében Spanyolország valamennyi régiójának 956 iskolájából mintegy 30 ezren töltöttek ki kognitív tesztet és háttérkérdőívet. Országos bontásban, sorrendben Madrid, Kasztília és León, valamint Asztúria tartományokban érték el a legjobb eredményeket a gyerekek, az OECD- és az uniós átlag felett végezve minden területen. A legrosszabb eredménnyel a két észak-afrikai spanyol város, Melilla és Ceuta, valamint a valenciai tartomány végzett.
Spanyolország ugyanakkor élen jár az oktatási esélyegyenlőség tekintetében, az előnyös és a hátrányos helyzetű tanulók közötti teljesítménykülönbség kisebb, mint az OECD- és az EU-átlag. Emellett azok közé az országok közé tartozik, ahol alacsony az iskolai zaklatás előfordulásának aránya.
Átfogó oktatási reformot indít Szlovénia a gyenge PISA-eredmények miatt
A visszaesés különösen a szövegértésben jelentős: a szlovén tanulók 445 pontot értek el, 21 ponttal lemaradva a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországainak átlagától. Matematikából szintén az átlag alatt teljesítettek, természettudományokból viszont nagyjából az OECD-átlag szintjén maradtak.
Átfogó oktatási reformot indít Szlovénia, miután a 15 éves tanulók kompetenciáit vizsgáló legfrissebb PISA-felmérésben minden területen romlottak a szlovén diákok eredményei, sőt húsz éve nem mértek ilyen gyenge teljesítményt ebben a korosztályban – jelentette be kedden Borut Roncevic oktatásügyi miniszter.
Románia
Tovább romlottak a román diákok eredményei a PISA-teszteken, közel felük a minimális kompetenciaszintet sem éri el. Az OECD tagországainak átlagához képest Románia gyengén teljesített, míg uniós szinten csak Bulgáriát és Ciprust előzi meg. Matematikából az átlagpontszám 419 volt, szövegértésből 413, természettudományokból 425 pontot ért el, míg az OECD-átlag mindhárom területen 460-480 körül mozgott.
A legaggasztóbb a román sajtó szerint, hogy a 2025-ös PISA-teszten a román diákok több mint fele – 52 százalék – matematikából a legalacsonyabb kompetenciaszint alatt teljesített. Szövegértésnél is ehhez közelít az arány: a diákok 48 százaléka itt sem érte el a minimális értéket. A természettudományokból 46 százalékuk nem rendelkezik a mindennapi élethez szükséges alapismeretekkel. Románia a digitális kompetenciák alkalmazása terén is átlag alatt teljesített, e téren a diákok 60 százaléka számít funkcionális analfabétának.
Daniel David korábbi oktatási miniszter, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem dékánja blogján arra figyelmeztetett, hogy a funkcionális analfabetizmus nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet az ország számára. „Az az ország, ahol ennyire magas a funkcionális analfabéták aránya, könnyen az összeesküvés- és rendszerellenes elméletekkel manipulálók áldozatává válik, továbbá a gazdasága is kevésbé lesz versenyképes.”
Szlovákia
Matematikában átlag felett, természettudományokban és olvasási készségben átlag alatt szerepeltek a szlovákiai diákok. Az előző két – 2018-es és 2022-es – PISA-felméréshez képest a természettudományos készségek terén jobb eredményeket értek el. A pontszámok statisztikailag is számottevő emelkedést mutattak, ugyanakkor alacsonyabbak voltak, mint 2006-ban és alatta maradtak az OECD-országok átlagának.
A matematikai készségek terén a legjobb csoportba sorolt szlovákiai diákok aránya a 2022-es felméréshez képest nagyot nőtt, és eredményeik meghaladták az OECD országok diákjainak átlagát.
A legmagasabb szintre sorolt szlovákiai diákok aránya az olvasási és a természettudományos készségek terén viszont alacsonyabb lett, míg a kockázati csoportba sorolt diákok aránya az olvasási készségek terén magasabb, mint az OECD-átlag. A matematikai készségek terén ez az arány jelentősen alacsonyabbnak bizonyult, a természettudományos készségek terén pedig megközelítőleg azonos volt az átlaggal.
Izrael
A 2025-ös PISA-felmérés adatai aggasztó képet festenek az izraeli oktatás helyzetéről, visszaesést mértek matematikából és természettudományokból, és szövegértésből is meredeken romlottak az eredmények. Izrael az OECD-országok átlagához képest is gyengén teljesített.
2022-höz képest Izrael 38 pontot veszített szövegértésből, és ezzel öt helyet visszaesett, a 38 OECD-tagország rangsorában a 31. helyre került. Matematikából 25 ponttal romlott az eredmény, így Izrael a 33. helyre csúszott, természettudományokból pedig 23 pontot veszített, és szintén a 33. helyen végzett.
Természettudományokból Izrael átlagpontszáma 442 volt, szemben az OECD 482 pontos átlagával. Matematikából Izrael 433 pontot ért el, míg az OECD-átlag 463 pont volt, szövegértésből pedig 436 pontot, szemben a 461 pontos OECD-átlaggal.
„Az izraeli visszaesések a PISA-vizsgálat 2000-es kezdete óta az OECD-országokban mért legmeredekebb visszaesések közé tartoznak, különösen szövegértésből” – közölte a minisztérium. A tárca szerint a visszaesés fő oka, hogy a felmérést háborús időszakban végezték.
A ynet híportál emlékeztetett arra, hogy miközben Izrael egyre távolabb kerül az átlagtól, Törökország 18 ponttal javított természettudományokból, 16 ponttal szövegértésből és 8 ponttal matematikából.
Izraelben nőtt a jelentősen alulteljesítő diákok aránya, miközben csökkent a kiemelkedően teljesítőké. Szövegértésből a lányok 38 ponttal értek el jobb eredményt a fiúknál, miközben az OECD-országokban mért átlagos különbség 30 pont.
Légy oly kedves, oszd meg ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: MTI, OECD | Borítókép: Unsplash
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több tudás
Funkcionális analfabéták- szövegértés és értő olvasás- vsz. nem csupán a digitális tér az oka. Olyan generációt nevelt a világ , vagy inkább olyan nőtt fel, akiket már nem lehet mérni a hagyományos módszerekkel. Totál máshogy jár az agyuk. Nem fognak eposzokat olvasni, meg elemezni, jó , ha könyvet vesznek a kezükbe. Letűnt az a kor amit a baby boomer és az X generáció a saját mércéivel mér. lehet totál más minőségi mutatókat kell figyelembe venni.
Lehet jobb lesz a világ ha buckalakók lesznek az emberek, szupermodern mérnöki teljesítményen alapuló házakban élés helyett. Amúgy van egy tendencia a minimalista élet felé felé fordulásban. Semmi technika – jurta, vagy földkunyhó, gyertya, fürdőszoba a patak, meg az angol wc helyett „biopottyantós”. Engem az frusztrál a legjobban, hogy hiába a szuper modern diagnosztika, meg a csoda biológiai szerek- a gyógyítás nem igazán lett jobb mint a felcserek, vagy a javasasszonyok idején. Jó- tudom durván hangzik.
Hát az orvosokra is néha jellemző, hogy alapvető összefüggéseket nem vesznek észre, nem raknak össze, vizsgálnak..pl. a nehézfémek szerepe, amit a múltkor mondtál..