A tudás is a természet törvényeinek engedelmeskedik
Új könyv tárja fel a tudás növekedését és terjedését a gazdaságban és a tudományban. César A. Hidalgo, a gazdasági komplexitás szakértője, a Corvinus kutatója az anyagot és energiát szabályozó elvekhez hasonló törvényszerűségeket fedezett fel a tudás jellemzőinek vizsgálatakor.
Amikor a természet törvényeire gondolunk, a gravitáció, a testek mozgása vagy a termodinamika jut eszünkbe. De mi van, ha a tudás – az emberi fejlődés motorja – is bizonyos elveket követ? A The Infinite Alphabet (‘A végtelen ábécé’) című, a Penguin kiadónál frissen megjelent könyvében César A. Hidalgo, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Toulouse-i Közgazdasági Egyetem Kollektív Tanulás Központjainak vezetője pontosan ezt javasolja.
A történet nem egy laboratóriumban,
hanem egy repülőtéri társalgóban kezdődik, ahol Hidalgo megismerkedett egy Charlie nevű ügyvéddel. A jogász elmesélte neki, hogy egy részegen bevállalt szívességből hogyan alakított ki virágzó üzletet. Charlie ugyanis arra specializálódott, hogy más ügyvédeknek halasztást kérjen a floridai bírósági ügyeikben. A színes anekdota jól illusztrálja, milyen finom árnyalatokkal rendelkezhet a tudás.
Hidalgo szerint a tudás az anyaghoz és az energiához hasonlóan olyan elveknek engedelmeskedik, amelyek szabályozzák a növekedését, mozgását és értékteremtését. Hidalgo rejtett rendet ír le a gazdasági fejlődés mögött az 1910-es évek pittsburghi gépíróóráitól Kína Szilícium-völgyének felemelkedéséig. Kifejti, miért növekszik a tudás exponenciálisan az elektronikai iparban, és milyen mechanizmusok szabályozzák annak terjedését a földrajzi határokon, a közösségi hálózatokon és a szakmai határokon át.
Az idő, a tér és az érték törvényei
Szerinte megnehezíti a tudás vizsgálatát, hogy az nem egyetlen dolgot jelent, hanem egy kiterjedt szövedéket, ami specifikus és nem felcserélhető összetevőkből áll. Vagyis Hidalgo úgy véli, a tudás nem más, mint képességek, tények, szabályok és a bölcsesség halmazának végtelen ábécéje. A kötet több tucat érzékletes történettel hozza közel az elméletet. Megtudhatjuk például, miért kezdtek el az olasz repülőgépgyártók a második világháború után robogókat gyártani, és hogyan alakították a bevándorlók az Egyesült Államok ipari szerkezetét.
A könyv több fejezetet szentel annak, hogy ezeket az elveket három törvényszerűséggé bontsa ki. Az idő törvényei meghatározzák, hogyan nő és hanyatlik a tudás, és megmagyarázzák, miért válnak a lemaradók néha vezetővé. A tér törvényei azt világítják meg, hogy hogyan jut át a tudás óceánokon és hegyeken, és hogyan terjed egyik iparágból a másikba. Az érték törvényei pedig azt vizsgálják, miért jobbak bizonyos tudáskombinációk másoknál a gazdagság eléréséhez.
Hidalgo amellett érvel,
hogy ezeknek az elveknek kellene irányítania a nemzetközi fejlesztési és innovációs politikákat. Azt állítja a szerző, hogy ennek hiányában vallanak olyan gyakran kudarcot a tudás „felépítésére” irányuló, több milliárd dolláros kísérletek, mint például az ecuadori tudásváros, a Yachay vagy szaúd-arábiai Neom okosváros. Ezeket a kezdeményezéseket ugyanis éppoly rosszul irányítják, mint ha egy rakétát építenénk anélkül, hogy megértenénk a rá ható aerodinamikát, illetve az üzemanyagának kémiai elveit.
A kötet új szemléletet hoz a gazdasági és technológiai fejlődés megértésében, amivel összeköti a fizikát, a pszichológiát, a közgazdaságtant és a politikát. „Ha a tudásnak vannak törvényei, talán a fejlődésnek is vannak törvényei. Ha megtanuljuk, hogyan működik belülről ez a végtelen ábécé, az kulcsfontosságú lépés lehet egy jobb közös jövő építéséhez” – mondja César A. Hidalgo.
A szerző fizikus, egyetemi tanár és szakíró, aki a gazdasági komplexitás, az adatok vizualizálása és az alkalmazott mesterséges intelligencia terén végzett úttörő munkájáról ismert. Kilenc éven át vezette az MIT Kollektív Tanulási Csoportját, majd Franciaországba költözött, ahol megalapította a Kollektív Tanulási Központot (CCL), egy nemzetközi interdiszciplináris kutató laboratóriumot, amelynek irodái a Toulouse-i Közgazdasági Egyetemen és a Budapesti Corvinus Egyetemen találhatók.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem, továbbította a Helló Sajtó! Üzleti Sajtószolgálat. Képek: © Budapesti Corvinus Egyetem
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több tudás
Milyen kár, hogy egy ilyen okos ember elköltözött Magyarországról- mint az összes Nobel díjasaink akik valaha itt éltek .
” Az idő törvényei meghatározzák, hogyan nő és hanyatlik a tudás, és megmagyarázzák, miért válnak a lemaradók néha vezetővé”- milyen finoman fogalmazza meg, hogy „hatelemis” bunkóknak – vagy ahogy a mostani fiatalok mondják a „kétbites agyúaknak áll a világ.