Titkos madárlista | Most végre ezeket is megmutatjuk!
Időnként frissítjük a birtok fajlistáját, és rendszeresen mutatjuk be nektek – immár évek óta – a birtok új növény- és állatfajait, amint legutóbb a kis kócsagot (Egretta garzetta) vagy a fésűscsápú korhadékmolyt (Euplocamus anthracinalis). Ezen a listán jelenleg 1020 faj szerepel. De vannak nem nyilvános listáink is, többek között madarakról. A regisztrált madárfajok mellett további három kategóriában listázzuk a madárfajokat. És bár tavaly a kékes rétihéja (Circus cyaneus) megkerülésekor viszonylag hosszan írtam ezekről a listákról is, de a listákon szereplő fajok lajstromát nem mutattam meg.
Miért nem mutattuk ezeket a listákat eddig?
Először is, mert ezeknek vajmi kevés jelentősége van addig, míg a listákon szereplő egyik-másik faj elő nem kerül. Másrészt a listákon szereplő fajok között szép számmal találunk „irreális fajokat”. Ráadásul egy-egy ritka faj észleléséhez gyakran évtizedek kellenek. Például miután havasi sarlósfecskét (Tachymarptis melba) és dögkeselyűt (Neophron percnopterus) is láttunk már a légterünkben, ezeket a fajokat aligha látjuk viszont a következő tíz évben, s ugyan, miért is traktálnánk titeket azzal, hogy véleményünk szerint még mi kerülhet elő esetleg a következő húsz évben? Bár láttuk az utóbbi években, hogy valóban bármi megeshet, s voltaképp bármikor. És ezzel elértünk ahhoz a kérdéshez is, hogy akkor most miért hozzuk szóba ezeket a listákat?
Az idén a vizes élőhely-rehabilitációval alapvetően változott meg a helyzet.
Annyira, hogy a szóban forgó listákat is át kell majd írnunk. Sőt, annyira, hogy ezeknek a listáknak talán most először, talán épp 2025 júliusától komolyan vehető jelentősége lehet. A vizes élőhely-rehabilitáció ugyanis máris azt mutatja, hogy miután a kétéltűek védelmének és kutatásának terén kis túlzással forradalmi eredményeket értünk el (nem mellesleg lehetővé tettük, hogy örökbe fogadhassunk több mint félmillió ebihalat), most a madárvilág is egyre élénkebben reagál a változásokra.
Új fajként észleltük a kis kócsagot (Egretta garzetta), megjelent fészkelőként a tőkés réce (Anas platyrhynchos), sőt egy fokozottan védett faj, a gyurgyalag (Merops apiaster) is, rendszeressé vált nálunk a fehér gólya (Ciconia ciconia), a szürke gém (Ardea cinerea), csak idő kérdése, mikor jelenik meg az árasztásunkon a fekete gólya (Ciconia nigra) vagy sok más faj, amint a vízityúk (Gallinula chloropus) is megjelent már a legutóbb.
Összességében tehát, a „nagy fajlista” mellett a három „titkos” lista jelentősége is megnő.
- Egyrészt sok faj felbukkanása jóval reálisabbá válik, mint volt 2025 előtt.
- Másrészt jó pár faj észlelésére talán nem kell 10-15 évet várni, elég lesz csupán 2-3 év.
A kis kócsag után hamarosan ismét új madárfajunkat mutatjuk be, ráadásul hamarosan elétek hozunk egy kisebb tanulmányt is arról, hogy milyen madárfajokkal, s miként igyekszünk majd minősíteni az élőhely-rehabilitáció eredményességét. Szóval lesz itt apropó bőven, és most már indokolt, hogy a „titkos” listáinkra is tudjunk hivatkozni. Lássuk tehát a három kategóriát!
„Nagy hiányzók”
Olyan fajok, amelyek elterjedtségüknél és gyakoriságuknál fogva fájóan hiányoznak a listánkról, és szinte érthetetlen, miért nem tudtuk őket észlelni egyetlen esetben sem a 25 év folyamán. Ilyen például a csóka (Corvus monedula), de ilyen volt 24 éven át az ország egyik leggyakoribb téli ragadozómadara a kékes rétihéja (Circus cyaneus) is, akit végül csak 2024 március 26-án sikerült megfigyelnünk a birtok légterében. Ebbe a csoportba 11 faj tartozik, amelyek közül 4 olyan faj, amelynek előfordulási-valószínűsége a vizes rehabilitáció miatt máris nagyságrendekkel nőtt.
Emlékezetes és tanulságos, hogy e lista összeállításakor (2023 november 19. hajnala) még szerepelt rajta a zsezse (Acanthis flammea) is, és épp aznap reggel, amikor a lista összeállításával végeztem, abban a kicsit komolytalan reménnyel mentem ki az udvarra (bár akkor sem minden alap nélkül, mert hiszen épp akkoriban sokfelé észleltek az országban zsezséket), hogy háta máris pipálhatok erről a „potenciális listáról” egy fajt, mondjuk a zsezsét. Amikor aztán kimentem az udvarra, máris ott voltak a zsezsék az orrom előtt!
Ez kissé olyan, mint amikor 1983 február 12-ről 13-ra virradóan azt álmodtam, hogy három daru bukkan fel az egyik területemen, majd amikor ezen felbuzdulva kimentem a szóban forgó területre, az úgynevezett II. körzetbe, magam is alig hittem a szememnek: valóban ott volt három daru, épp ahogyan megálmodtam. Azóta nem vagyok biztos abban, hogy az ember nem álmodhat meg eseményeket. A zsezsék története pedig mintha azt üzenné: nem feleslegesek, s nem egészen botorságok az efféle listák.
Íme a nagy hiányzók listája, s egyúttal azt is elárulom: a birtok legújabb madárfaja ezen a listán van.
- Örvös légykapó (Ficedula albicollis)
- Havasi pityer (Anthus spinoletta)
- Csonttollú (Bombycilla bombycilla)
- Hantmadár (Oenanthe oenanthe)
- Rozsdás csuk (Saxicola rubetra)
- Nádi tücsökmadár (Locustella fluviatilis)
- Függőcinege (Remiz pendulinus)
- Fenyőszajkó (Nucifraga caryocatactes)
- Csóka (Corvus monedula)
- Kormos varjú (Corvus corone corone)
- Sordély (Emberiza calandra)
Potenciális fajok
Zömmel ritkaságok, amelyeknek észleléséhez szerencse és idő kell, de nem kizárt, hogy előbb-utóbb észleljük. Idetartozott egyébként a legutóbb megkerült kis kócsag (Egretta garzetta) is, de átrepülő, átvonuló példány észlelésével számoltunk, szemben azzal, ami az idén történt. Ebben a csoportban igen változatos a felhozatal, itt találjuk a legtöbb fajt is (44), a sirályfajoktól kezdve a pásztormadáron (Pastor roseus) át a fejünk fölött átvonuló partimadárfajokig (cankók, partfutók, godák, pólingok, szalonkák..). Ezek itt valóban viszonylag ritka fajok, de az észlelésük nem lehetetlen, másutt az országban pedig ezeket a fajokat látni általában nem gond.
- Kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis)
- Kiskócsag (Egretta garzetta)
- Törpegém (Ixobrychus minutus)
- Vörös gém (Ardea purpurea)
- Vörösnyakú lúd (Branta ruficollis)
- Apácalúd (Branta leucopsis)
- Kendermagos réce (Anas strepera)
- Nyílfarkú réce (Anas acuta)
- Fütyülő réce (Anas penelope)
- Barátréce (Aythya ferina)
- Kontyos réce (Aythya fuligula)
- Cigányréce (Aythya nyroca)
- Kis bukó (Mergus albellus)
- Fakókeselyű (Gyps fulvus)
- Szirti sas (Aquila chrysaetos)
- Békászó sas (Clanga pomarina)
- Barna kánya (Milvus migrans)
- Hamvas rétihéja (Circus pygargus)
- Vándorsólyom (Falco peregrinus)
- Fogoly (Perdix perdix)
- Guvat (Rallus aquaticus)
- Pettyes vízicsibe (Porzana porzana)
- Szárcsa (Fulica atra)
- Havasi partfutó (Calidris alpina)
- Piroslábú cankó (Tringa totanus)
- Füstös cankó (Tringa erythropus)
- Sárgalábú sirály (Larus michahellis)
- Viharsirály (Larus canus)
- Szerecsensirály (Ichthyaetus melanocephalus)
- Küszvágó csér (Sterna hirundo)
- Fattyúszerkő (Chlidonias hybrida)
- Gatyáskuvik (Aegolius funereus)
- Réti fülesbagoly (Asio flammea)
- Balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus)
- Rőtbegyű pityer (Anthus cervinus)
- Örvös rigó (Turdus torquatus)
- Kékbegy (Luscinia svecica)
- Sitke (Acrocephalus melanopogon)
- Halvány geze (Hippolais pallida)
- Kis légykapó (Ficedula parva)
- Barkóscinege (Panurus biarmicus)
- Kis őrgébics (Lanius minor)
- Pásztormadár (Pastor roseus)
- Sárgacsőrű kenderike (Linaria flavirostris)
Turbóritkaságok és vágyálmok
A harmadik csoportba tartozó 21 madárfaj mindegyike kisebb csoda volna. Vannak köztük olyanok, amelyek párszor már előfordultak Magyarországon, de azért minden újabb felbukkanás szenzáció marad. Ilyen mondjuk a fenyősármány (Emberiza leucocephala), de vannak a csoportban olyan fajok is, amelyek még sosem fordultak elő Magyarországon. Hogy a sármányoknál maradjunk, sosem észleltek még szürkevállú sármányt (Emberiza pallasi). Mielőtt azt hinné valaki, hogy ebbe a csoportba ilyen alapon bármi felkerülhet, ennek a csoportnak is megvan a maga logikája és szigora. Ha ez nem így lenne, ebbe a csoportba nem 21, hanem 121 madárfaj is szerepelhetne. De például nem szerepel rajta a kanadai daru (Grus canadensis), mivel itt, ezen a helyen még darut (Grus grus) észlelni is jó adat, és itt a kanadai daru esélye mínuszban van.
Ellenben rendkívül jó sármányos élőhely vagyunk, és évről évre egyre jelentősebb sármány-telelőhely, ráadásul állatföldrajzi adatok alapján is valószínűsíthető néhány ritkább sármányfaj esetleges előfordulása is. Épp ezért feküdtünk rá 2024/25 telén arra, hogy a sármányetetőn telelő sármányainkat kamerákkal figyeljük (a ritka fajok megtalálásának valószínűségét akartuk így megnövelni). Arra, hogy állatföldrajzi adatokra és élőhelyi adottságokra alapozva lehetnek-e találataink, jó példa a kétéltűeknél az alpesi tarajosgőte: előfordulásának esélye közelített a nullához, mégis ugyanilyen mérlegelések alapján kezdtük el keresni, s lám, ma már tudjuk, hogy é, a területünkön, és ma már a védelme prioritás. Ugyanígy az alábbi, időnként meghökkentő ritkaságok sem ész nélkül, random kerültek fel a listára.
Róluk van szó:
- Kékfarkú (Tarsiger cyanurus)
- Rubinbegy (Calliope calliope)
- Szibériai rigó (Geokichla sibirica)
- Vándorrigó (Turdus migratorius)
- Kucsmásposzáta (Curruca melanocephala)
- Királyfüzike (Phylloscopus proregulus)
- Vándorfüzike (Phylloscopus inornatus)
- Lazúrcinege (Cyanistes cyanus)
- Füstös cinege (Parus lugubris)
- Vörösfejű gébics (Lanius senator)
- Berki veréb (Passer hispaniolensis)
- Citromcsíz (Carduelis citrinella)
- Nagy pirók (Pinicola enucleator)
- Szalagos keresztcsőrű (Loxia leucoptera)
- Fenyősármány (Emberiza leucocephalos)
- Erdei sármány (Emberiza rustica)
- Törpesármány (Emberiza pusilla)
- Tajga sármány (Emberiza chrysophrys)
- Szürkevállú sármány (Emberiza pallasi)
- Kerti sármány (Emberiza hortulana)
- Aranyos sármány (Emberiza aureola)
Ezek a listák persze csak részben „jóslatok”.
Alapvetően két forrásból táplálkoznak. Egyrészt szigorúan tudományos szempontok és valószínűségek alapján állnak össze, másrészt az első szöges ellentétjeként, intuitív alapon. Furcsa kombináció jön így létre, de ez megengedhető, hiszen csak valószínűségekről, elképzelésekről van szó. Merev és szigorú egzaktságot nem ezeken a listákon kell számon kérni, itt nincs is értelme, hisz ezek a „mi lett volna ha” tézisekhez hasonlóan amolyan „mi lenne ha” csomagok.
Akkor mégis jók ezek a „fiktív” listák?
Leginkább arra, hogy tudjuk: mire érdemes, mire kell odafigyelni. Sármányok esetén például sok olyan faj van, amit odafigyelés nélkül akkor sem fogunk megtalálni, ha itt van az orrunk előtt, mivel annyira problémás a határozásuk. Az efféle listák a tudatosítás és egyfajta felkészülés terepei. Ugyanakkor azt már sokszor láttuk, hogy az ilyen tudatosításnak és felkészülésnek aztán valóban meglehet az eredménye.
A következő évek dinamikusabbak lehetnek, mint bármelyik korábbi időszakunk, s ennek megfelelően a madárfajok terén is olyan változások következhetnek, amire csak álmainkban számítottunk. Most a madárfajaink száma 152. Nem zárható ki, hogy szemben a megszokott évi 1-2 új madárfajjal, a következő 2-3 évben 20-25 új madárfajunk is lehet, köztük pedig akár új fészkelők is!
Erről szól majd az indikátorfajainkról szóló tanulmányunk nemsokára.
Borítókép / illusztrációk: Pixabay
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Tegnap Győrben egy zöldövezeti lakóparkban egy nagyon szép madarat láttam- megvallom hiába nézem és olvasom ezeket a fantasztikus madaras posztokat a csodás felvételekkel, mégsem tudtam mit látok. Fényes fekete toll, elől fehér kerek mellény, a farok toll pedig fekete keskeny és hosszú- mint egy ceruza úgy kapcsolódott a madárhoz. Egy pillanatra megállt a magas téglakerítésen, majd berepült a bokrok közé.
Veréb méretű madár?
nem sokkal nagyobb volt, keskeny volt a teste.
Ezeken a listákon – gondolom – olyan fajok vannak, amelyek felbukkanásának nullánál nagyobb a valószínűsége a birtokon. Drukkolok, hogy minél többet kihúzhass róluk! Tényleg nagyon kíváncsi vagyok, hogy a vizes élőhelyeknek milyen hatása lesz az új fajok megjelenésére!
A második listán miért szerepel a fogoly? Hiszen belőlük már volt – van? – a birtokon nem is egy. Vagy az a faj nem számít, amit ti visztek oda?
Jogos, a foglyot már le kellett volna venni róla! Inkább azért hagytam benne mégis, hogy lássátok: eredetileg a fogoly is ezen a listán volt 🙂
Talán nem mondtam még: nemcsak térképeket, hanem listákat is szívesen böngészgetek. 🙂