Ilyen se volt még a birtokon : almás nagyvadetető
Feleim, régi s hű olvasóim, számos alkalommal láttátok szümtükkel, hogy mindent, ami él: etetek. Kit mivel. Leginkább madarat napraforgóval, verebet kölessel, sármányokat zabbal, rigókat berkenyével, vörösbegyet főtt sárgarépával, peléket aszalt gyümölcsökkel, méhrajokat kilométer hosszú mézelő zónákkal, újabban lepkéket, darazsakat és számos más gyönyörűséges rovarságot nektárbárokban* magam kutyulta szirupokkal, ősztől meg rendszerint a nagyvadakat is etetem búzával vagy szemes kukoricával.
2023.09.19-én 11 óra körül azonban változott a helyzet.
Pár nappal előtte beszámoltam róla, hogy a 2023-as szarvasbőgés az egyik leggyöngébb, ha nem a legesleggyöngébb az utóbbi 24 éveben (ITT). Aztán részletesen írtam arról is, hogyan futottam össze az ominózus napon a vadászokkal anyaszült meztelenül (ITT).
De még nem írtam meg, miért érkeztek a vadászok délelőtt a területre. Ha jönnek, akkor este vagy korahajnalban jönnek lesre, délelőtt soha. Főként nem utánfutóval nem. Ezúttal viszont utánfutóval érkeztek a birtok területére, közelebbről a Nagyvadföld alatti Aranyoslapra, mely az idén került először kaszálásra, így most már nem kanadai aranyvesszős, hanem zöldellő „rét”.
Erre a rétre hoztak a nagyvadaknak, leginkább a szarvasoknak almát, méghozzá legalább 4-5 zsákkal.
Én is etetek ugyanott (az Nagysásréten és a Nagyvadföldön is) búzával, most már vagy 20 napja, de eddig semmi eredmény, a búza érintetlen volt két napja is. Továbbra se tudom, mi a pontos oka a szarvasok távolmaradásának, de most sincsenek itt. Ma is kinéztem, az imént (2023.09.23., 06.40.), de semmi.
Két napja a Nagypatak túloldalán, a szomszéd birtokon egy kistraki ment végig a patakparton. Felkaptam a fejem a hangra, s miután láttam, hogy aznap megzavarták a völgyet, az esetleg benne fekvő vadat biztosan kiverték belőle, én is lementem a lapba.
Mert amúgy a lesek vonalánál lejjebb nemigen megyek ebben az időszakban, épp azért, hogy a vad nyugalmat leljen, nyugodtan legelhessen, bőghessen, üzekedhessen, vagy akár nyugodtan terüljön el a nádban nappali pihenőjére is.
De ha mások felverik a völgyet, akkor már hiábavaló a tapintatom és távolmaradásom, így hát lementem. Egyrészt kivettem a vadkamerából a kártyát (továbbra se mutatnak mozgást a felvételek), másrészt megszemléltem és megfotóztam az új nagyvadetetőt. Jól néz ki, de két napja még azon se láttam nyomát vadnak.
Gondolom, a vadászok azt remélik, hogy az alma majd kihozza a lapra a szarvasokat, de nekem vannak kétségeim. Annál is inkább, mert kereken egy hónapos késéssel ma beköszöntött az ősz. Lehűlt a levegő, elállt a meleg déli szél, és esik az eső. Ráadásul a hónap végéhez közelítünk, tehát a bőgésnek hamarosan vége. Ma éjjel és hajnalban már jól érezhetően visszafogottabbak voltak a bikák. Alig bőgicséltek. Könnyen lehet, hogy ez már így is marad.
A mázsányi alma sorsa pedig az lesz, hogy ott erjed meg a lapon.
Ami nem is nagy baj. Ha a lehűlést jó idő követi, ismét melegebb lesz, megint szép napsütés, az erjedő almára még ezernyi rovar érkezhet: lepkék, darazsak, legyek – ez pedig nekem is Eldorádó. A birtok faunájának, fajgazdagságának felmérésében egy ilyen terülj asztalkám jelentős segítség lehet.
A legjobbakat, üdv, Cen’
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kérj tőlünk hírlevelet!
Támogasd a Cenwebet extrákért, és hogy sokáig tartson ez a közös kaland!
Támogass egy 15 éve ingyenes nonprofit portált és egy természetvédelmi rezervátumot!
még több “Kert és vadon”
még több szarvas
Ne feledkezzünk meg a bogyókról sem, hiszen azokkal is etetsz! 🙂 Igaz, nem te rakod ki az asztalra, de ott vannak: a bodza és a kökény.
Ez pontosan így van, de számos egyéb dologgal “etetek” közvetett módon, közvetlenül meg időnként még hollókat is… És egy kicsit más: tudom, várod, hogy foglalkozzak és videóban is megmutassam az új kaszálókat (Nagysásrét) és a patakparti sétányt, s mondom, nem felejtettem el, de a bőgés elejéig nem sikerült, aztán meg nem akartam bolygatni a területet, szóval, ahogy a bőgésnek vége, pótlom majd. Addig is van bőven miről írni, és van mit mutatni!
Én sem felejtettem el 🙂, de várok türelmesen, és bárminek örülök!
Eljön mindennek az ideje.
🙂