Globális felmelegedés a birtokon | Mediterrán szeptember
Sokszor írtam már: ezen a tájon mindig is a nyugati, északnyugati volt az uralkodó szél. Amikor az állandó déli szelekről írok, ne mondja senki, hogy mindig is volt ilyen, mert 40 éve írok, vezetek naplót, egészen gyermekkorom óta, ahol a szélirányt is mindig feljegyeztem, egyébként is, egy madaras ember mindig figyeli a szelet, mert gyakran azokkal érkeznek madarak.
Nyáron a viharok miatt is figyeltem mindig, mert a viharok rendszerint északnyugatról érkező frontokkal jöttek, de ha mégis délről, pusztítóbbak voltak mindennél.
Fokozatosan lettek egyre gyakoribbak a déli szelek. Ha déli szél fújt, rögtön feltűnt.
Ma már, azt hiszem, gyakrabban fúj a déli szél, mint a nyugati. Többek között ez az egyik oka a tavalyi aszálynak is. Délről nem tud csapadékot hozni.
Vége szeptembernek, és a múlt hétvégéig gyakorlatilag százszázalékos nyár volt, 30 fok körüli napi csúcshőmérsékletekkel. A lombok fáradásának, színeződésének semmi nyoma. Köd egyszer sem volt. Fagy? A lehetősége sem merült fel.
Heteken át mediterrán napok és mediterrán éjszakák kényeztettek minket. Olyan is volt, hogy hosszú napokig élénk déli szél fújt, a windy szerint nem egyszer konkrétan Isztriáról, az Adria partjáról jött az a szél.
Az utóbbi 6-7 évben előfordul néha, hogy a levegő illatán is érezni a tengert. Mint ezekben a hetekben is oly sokszor. Annyira, hogy néha olyan érzésem támadt, hogy a kerten túl ott a part, ott fehér sziklákkal csipkézett Adria, a távolban meg tar kopasz, s kéklő párába vont szigetek.
Egyik délután annyira erős volt és annyira jellegzetes ez a mediterrán szél, hogy fel is vettem. Gyertek velem az Angolkertbe néhány percre, élvezzétek a napfényes őszt, a sirokkóra és a yugóra emlékeztető meleg, száraz déli szelet. A nyírfák már elvesztették a lomb egy részét, de ne tévesszen meg titeket: nem a hűvösödő idő miatt engedték el a lomb egy részt, hanem jóval korábban, még az augusztusi hőhullámok idején.
Épp a forróság miatt, s nem az őszi hideg okán.
Várhatóan egyre kellemesebb lesz az ősz meg a tél, egyre több lesz a mediterrán vagy szubtrópusi faj (főleg rovarok), csak épp a nyarak forrósága és szárazsága lesz pokoli. De aki a nyarat túléli, ha mentesül a klímaszorongástól, hosszú hetekig, akár hónapokig is élvezheti az Adria partvidékének éghajlatát és kicsit a hangulatát is, anélkül, hogy egy métert is utazna. Fogadjátok szeretettel ezt a kis álmediterrán szeles vidit!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kérj tőlünk hírlevelet!
Támogasd a Cenwebet extrákért, és hogy sokáig tartson ez a közös kaland!
Támogass egy 15 éve ingyenes nonprofit portált és egy természetvédelmi rezervátumot!
még több éghajlat
még több “Kert és vadon”
Vajon hogyan fest mindez a dolgozószobád ablakából?
(Ez jutott most eszembe. 🙂 )
Először a fotót látván…festői a látvány🥰
Majd ez a ,,festmény,, meg is szólal!!!
Köszönöm ezt a csodás ,,koncertet,,.🤗
/Ezt ott a fűben hanyatt dőlve,csukott szemmel hallgattam./🌳🎵🌲🍂🎶🍁💚💛🧡
Az őszi Adria, meg ez a mediterrán lombsusogás, mit mondjak, kell ennél több? Kedvenc hónapjaim a szept. és október, alig várom a meleg őszi színeket. Szép a birtokod ezen része is-már színesedik🥰
Volt egy nyári vidi évekkel ezelőtt, déli szél volt a címe, nagyon szerettem azt is, ahogy ezt is.