Éji szállásra gyűlt a citromsármány az Angolkertben!
Sajnos lehetetlen vállalkozás mindent mindig azonnal megírni. Szerencsére annyi minden történik a birtokon, hogy ez akkor sem volna lehetséges, ha két írnok kísérné minden lépésemet. Bár kétségtelen: ebben az esetben sokat javulna a helyzet.
Jegyzeteket készítek mindig,
többnyire abban a reményben, hogy egyszer csak utolérem magamat, de sokszor már egy óra múlva újabb dolgok történnek, újabb megfigyeléseket kell feljegyeznem azzal a felkiáltással: hamarosan ezt is megírom. Aztán vannak, melyek örökre elmaradnak. Vannak, melyeket pedig akkor is megírok, amikor már rég nem aktuális. Mert bár minden megfigyelés fontos és hasznos lehet (ezért vezetünk aprólékos naplót több mint negyven éve), még ha pillanatnyilag nem is tűnnek annyira fontosnak, de akadnak olyan megfigyelések is, melyekről rögtön tudja az ember:
fontos dolgot látott, és amit megfigyelt, annak biztosan van, talán nem is kicsi jelentősége.
Télen láthattátok,
hogy milyen nagy hangsúlyt fektettünk a telelő sármányok védelmére, etetésére. Régebbi olvasók azt is tudják, hogy már 2018-ban is írtam a sármányokról, már akkor is együtt vártuk a sármányokat a sármányetetőre a lessátor elé, de akkor még hiába.
A citromsármány védelmét 2023/24 telén egészen más szintre emeltük, mivel ennek az élőhelynek, és ennek a régiónak jellemző madárfaja. Emlékeztek? Azt írtam – mivel nálunk a citromsármányok októberben kezdenek nagyobb számban gyülekezni –, hogy a birtoknak az lehet a citromsármány, mint a Hortobágynak a daru. A telelő sármányok érkezése, gyülekezése lehet afféle helyi-házi „látványosság” és esemény.
Ráadásul a citromsármány élőhelyigénye olyan, hogy a védelme egyúttal sok más fontos faj védelmét is jelenti. Például: ott vannak nagyobb eséllyel mezei verebek, ahol citromsármányok is, márpedig a verebek egész Európában bajban vannak, így nálunk prioritás a verebek védelme is – együtt a sármányokéval.
Citromsármány = szegélyhatás
A citromsármány jellegzetesen szegélyhatást kedvelő és kereső faj. A szegélyek, erdőszélek vagy bokorsorok a legfajgazdagabb élőhelytípusok körébe tartoznak és sajnos egyre kevesebbet találni belőlük. Főként amióta biomasszának tekintik a bokorsorokat, és letarolják őket a biomasszát hasznosító, főként osztrák erőművek számára. Így a citromsármánynak oly fontos szegélyhatások megőrzése vagy kialakítása sok száz más fajnak is védelmet jelent.
2024 márciusának végén
pár napig olyasmit figyeltem meg, amit korábban nem, de ami fontos lehet a jövőben a sármányok védelme során is. Ezért, bár eltelt azóta két hónap, muszáj feljegyezni ezt, nehogy feledésbe merüljön. Akár az élőhelytervezés, az újabb fásítás-parkosítás során is figyelembe lehet ezt venni.
2024.03.20-22. között, három este az Angolkert közepén található egyetlen, de mára igen terebélyesre és magasra (3 m) nőtt babérmeggyben éjszakázó citromsármány-csapatot találtam.
Érdekes,
hogy télen nem észleletem efféle csapatos éjszakázást, tavasszal viszont igen. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy a telelő citromsármányaink – legalábbis egy részük – még március 20. körül is nálunk vendégeskedett (a korai tavasz ellenére is!). Mindhárom este olyan időpontban, szürkületkor értem be az Angolkertbe, amikor a sármányok még úgy érezhették: meglátom őket a babérmeggyben (persze, nem láttam őket). Amikor a ház bejárata felé tartva elhaladtam a bokor mellett, először 10-15, később 30-40 citromsármány szállt ki a bokorból. Az utolsó estén (03.22.) már 10-15 erdei pinty is volt velük.
Örökzöldekről sokszor írtam, hogy remek éjszakázó helyek, de ha nekem szegezik a kérdést, hogy az én madaraim a sok örökzöldem közül melyikben éjszakáznak, nem tudtam volna megmondani.
Fontos tudni, hogy az éjszakázó sármányok és pintyek körében ennyire népszerű a babérmeggy még egy ilyen helyen is, ahol többek között hatalmas fenyők és tuják, sűrű és hatalmas bokrosok is rendelkezésre állnak.
Nem sokkal korábban felmerült, hogy a leggyakrabban a borostyánban telelő citromlepke itt a babérmeggyben töltötte a telet, minthogy az első citromlepkék mindig a babérmeggysor mentén repültek, és oda is tértek vissza valahányszor eltűntek a szemem elől. Könnyen elképzelhető, minthogy az örökzöld babérmeggy nagyon is emlékeztetheti a citromlepkét a borostyán sűrűjére.
Bár tájidegen fajok telepítését szinte minden esetben kerülni kell, lehetnek kivételek. Általában a kertekre és az örökzöldekre igaz, hogy sok madárfajunk számára fontosak ezek a tájidegen fajok is, például a tuják. A babérmeggyről pedig egyre inkább az a kép alakul ki bennem, hogy az egyik legjobb faj, amit egy kertben elképzelhetünk. Igaz, kell neki idő, míg a megfelelő méretet eléri. Két dolgot már biztosan tudunk:
- Védett telelőhelyet biztosít az egyre ritkább citromlepkének
- Remek éjszakázó hely többek között a citromsármányok számára.
Miután a citromlepkék elhagyják kora tavasszal, s miután már telelő citromsármányok sem éjszakáznak benne, lesz még egy nagy pillanata minden babérmeggynek! – de ez már egy másik mese, s mihelyst lehet, jövök vele.
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több “Kert és vadon”
A babérmeggy az egyik leghálásabb évelős zöld, nagyon szeretjük – a tetőteraszunkon is ők pompáznak nagy kaspókban s itt a lakótelepen is a zárt udvarok sövényeit is velük telepítették. Citromsármány biztosan nem jön ide, de talán lepke csalogatónak jó lesz:-)
A felvétel a citromsármányról fantasztikus- a cikkben az utolsó- olyan mint egy rajz egy könyvből.
Attól tartok, az én babérmeggyeim még soká fognak tudni elszállásolni egy egész madárcsapatot, de rajta vagyok a projekten!😀