Elkészült az első új lepkecsali, a Baranyi lepkecsali
kert & vadon
Haladunk, és ez a lényeg. Ma épp kissé fáradtabb vagyok a kelleténél, ma egy kicsit deprimált vagyok, pedig alapvetően jól haladunk. Nagyon is! A túlterheltség okozta frusztráció, amikor úgy érzem, nem győzöm a munkát, nem tudok megfelelni minden kihívásnak, minderre a legjobb ellenszer a haladás, és újabb eredmények, e kettőben pedig nincs hiány. Csak épp erősen szem előtt kell tartani, hogy tegnap is új lepkefajok kerültek elő, tegnap is fejlesztettünk, tegnap is léptünk előre…
Nemrég számoltam be arról, hogy összeállt az első professzionális lepkészethez szükséges installáció, professzionális izzóval például (amit egyébként kipróbáltunk 2024.03.29-én este másodszor is, nem is gyönge eredménnyel, de erről később).
2023-as újításunk volt,
hogy nektárbárokon vizsgáltuk a birtok lepkefaunáját (főként az éjjeli lepkéket), de a tágabb értelemben vett rovarvilág tanulmányozására is jók voltak ezek a nektárral átitatott textilek illet nektárral feltöltött fatálak.
2024 februárjában, az első citromlepke megkerülésekor viszont kiderült, hogy nemcsak a lámpázással végzett vizsgálataink volt a kezdetlegesnél is gyöngébbek (bár ez is viszonylag sok új fajt adott 2023-ban), hanem a nektárbárokban sem igazán jó csalétket használtunk.
Például a fehér cukorral maximálisan felturbózott édes vörös bort összeforraltuk annak reményében, hogy a lehető legtöményebb szirupot kapjuk. Hangyák, legyek, darazsak majd megvesztek ezért a szirupért, éjjeli lepkék is jöttek rá, de nem annyian, és főként nem annyi faj, mint ami elvárható lett volna. Tavasszal profi lepkésztől, Baranyi Tamástól azt az infót kaptuk, hogy az összeforralás például hiba.
Baranyi Tamás szerencsére nem az a fazon, aki csak odamakkant egyet. Egy füst alatt ellátott minket jó tanácsokkal is. Az ő tanácsait követve állítottuk össze a lámpás felszerelésünket is (már ami belefért a büdzsébe), és az ő receptje szerint végre 2024.03.29-én este összeraktuk az első új nektárt, amit köszönetünk jeleként a továbbiakban csak úgy nevezünk:
a Banyai lepkecsali, rövidebben Baranyi-csali
A receptet a korrektség kedvéért szó szerint iderakjuk, azért is, mert egy kissé eltértünk tőle, és fontos, hogy megmaradjon az eredeti is; az a receptúra, ami Baranyi Tamásnak leginkább bejött.
„Nagyon sokszor leírtam már, hogy milyen csalialapanyag vált be nálam. Nem mondom, hogy ez a tuti, de egy biztos, én az elmúlt 35 év alatt ezernyi módon próbáltam már, de csak ez vált be! Idemásolom a bejegyzésemet egy Facebook-csoportból: “Én régen nagyon utáltam a csalizást. Soha nem volt benne sikerem. 20 évig nem is használtam. Tavaly beszéltek rá, hogy próbáljak ki egy nagyon egyszerű receptet. Azóta mindig ennyi lepke van a csalikon!! Semmi más nem kell, csak rengeteg barna cukor. A csalianyag lényege a rengeteg barna cukor. Nem tudom miért, de működik.
A legegyszerűbb lepkecsali
a sok-sok-sok barna cukor és némi vörösbor. Úgy szoktam, hogy egy 1 literes ásványvizes palackot 1/3 részben megtöltök édes vörösborral vagy roséval. Utána feltöltöm barnacukorral, de csak 2/3-ig. Aztán kirakom az ablakba a napra. Nem megy gyorsan ez tény. Kell pár hónap, mire felveszi a sok cukrot. Utána újra feltöltöm barna cukorral. Amikor felveszi ezt is, akkor megint. A végére teli van a literes ásványvizes palack.
Olyan 6 hónap, mire kiforrja magát.
Jobb hatásfoka van, ha ugyanezt gyümölccsel készítem. Például szuper a túlérett füge. Barna cukor ágyra beteszem a gyümölcsöt. 10 nap múlva újabb réteg barna cukor és füge, utána újból. Tavaly ősszel ugyanígy készítettem szőlőből, szilvából, almából és körtéből. Külön-külön és vegyesen is. Idén megpróbálom majd a sárgabarackot, meggyet és a cseresznyét is. Hátha még jobb lesz…”
Új szezon, új csali
A fenti recept alapján készült el három palack új nektár, vagyis Baranyi-csali, azzal a különbséggel, hogy a barnacukor és édes vörös bor mellé a fügét turmixként adtuk hozzá a keverékhez. A fügét vörös borral turmix gépben folyékonyra dolgoztuk annak érdekében, hogy a füge aromái a lehető leggyorsabban és legteljesebb mértékben szabadulhassanak bele a barnacukros borba.
Baranyi szerint a recept lényegi része a hónapokig tartó érlelés, de erre az idén már nem jut időnk, kénytelenek leszünk a hónapos érlelés nélküli Baranyi-csalit is bevetni
(és tavalyról maradt egy üveg hagyományos nektár, ezzel működik a februárban megnyitott első nektárbárunk), de folyamatosan gyártjuk a Baranyi-csalit, így egy idő után rendelkezésre állnak majd egyre érettebb, és vélhetően egyre hatékonyabb lepkecsalik a faunisztikai kutatások magasabb szintre emelésére is.
Mennyire perspektivikus az éjjeli lepkék kutatása?
Erre álljon itt szintén egy Facebook hozzászólás Baranyitól, aki az alábbiakkal biztatott minket:
„Magyarországon nagyságrendileg 1200 körüli nagylepkefaj van. Ebből olyan 900-1000 fajt lehet 10 év munkájával megfigyelni. Ott Nálad szerintem nagyságrendileg 700-800 faj között fordul elő, persze nem egy év alatt, hanem olyan 6-7 év alatt. Évente 400 faj körül szokott jönni, ha kéthetente egyszer-kétszer lámpázol jó körülmények között (megfelelő felszereléssel, megfelelő időpontban).”
700-800 nagylepkefaj!
Emlékezzünk: az eredeti célkitűzés az volt 2021-ben, hogy 1000 növény- és állatfajt regisztráljunk a 11 hektáros területen. A legújabb cél pedig az – részint ez lenne számomra az ajándék abból az apropóból, hogy kereken 40 éve vagyok terepen –, hogy ez az 1000 faj legyen meg 2024 végére.
Ez persze első ránézésre könnyen tűnhet dobálózásnak a számokkal,
de miért is van szükség erre?
Gondoljuk el, hogyan tudunk egy területet megvédeni, ha nem tudjuk, mit is védünk valójában? Honnan tudnánk, hogy a visszavadítás, az ökológiai sokszínűség érdekében végzett munkánk valóban hatékony (és ha az, mennyire?), ha egyszer nem ismerjük az itt élő fajokat.
A lehető legteljesebb körű felmérés azért is szükséges, mert csak a flóra és fauna egészen mélyre ható megismerése után jelölhetünk ki olyan csoportokat és fajokat, melyek
- egyrészt alkalmasak hosszútávon is a terület állapotának mérésére (indikátorfajok)
- másrészt amely fajoknál kifejezetten az adott fajra szabott védelmi tervet lehet készíteni.
Utóbbi kategóriába majd olyan fajok esnek, melyek:
- Országosan is kiemelt védelemre érdemesek (gyepi béka például).
- Helyi szinte fontosak és jellemzőek (citromsármány, karvalyposzáta)
- Melyek védelme olyan komplex élőhelyátalakításokat igényel, ami sok más faj számára is fontos és kedvező (citromlepke, réti kakukkszegfű).
Ennek szellemében megyünk tovább, köszönettel Baranyi Tamásnak a szakmai tanácsokért, és köszönet minden kedves olvasónknak, különösen azoknak, akik adományukkal, klubtagságukkal és támogatnak minket, és a mi gyepi békáinkat, lepkéinket, madarainkat, is virágainkat. A birtok kutatását és egy rezervátum létrehozását.
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több “Kert és vadon”
Le a kalappal, Cen! 🐝🦋🦋
Sok sikert az új csalihoz, és rengeteg gyönyörű lepkefotót! Lehetőleg ritka, vagy újonc lepkékről! A tavaly ültetett nyári orgona mellett én az idén be fogom vetni a Baranyi-csalit is, az biztos! Köszönet a pontos leírásáért! 🙏🤗🦋
Húúúúh micsoda “brutáltukmány”-sosem gondoltam, hogy a lepkék az édes erjedt cuccokra buknak. Sok sikert a pillangó vadászathoz- gyönyörűek az eddigiek is amiket megmutattatok nekünk. A tavaszi zöldbagoly pedig a másik cikkben igazi rejtőzködő- micsoda szem kell ahhoz, hogy észre vegyék, úgy belesimul a környezetébe. Mint a szarvasvipera a minap a másik kitűnő írásban.