Aszálytűrő búza készült
Új szárazságtűrő búzavonalat fejlesztettek az Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének kutatói. A féltörpe búza a virágzás kritikus szakaszában is képes csökkenteni a vízhiány okozta termésveszteséget. A vastagabb gyökérrendszer és a hatékony víztárolás révén kiemelkedő lehetőséget kínál a klímaadaptált, szárazságtűrő búzafajták nemesítéséhez.
A GLA8 vonalat a martonvásári Mv9kr1 és Mv Karizma búza genotípusok és az Agropyron glael keresztezésével hozták létre, széleskörű együttműködés keretében. A vonal egy új, stabil 3St(3D) kromoszóma-helyettesítést, úgynevezett szubsztitúciót hordoz. Szántóföldi és üvegházi kísérletekben a terméshozama és termékenyülési képessége a szülőfajtákéhoz hasonló értékeket mutatott. Ugyanakkor a virágzás korábban következett be, ami előnyt jelenthet az aszályos időszakokban.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: MTI | A borítókép illusztráció: Pexels
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több gabona
Nahát – víztárolós fajta- mint a teve a sivatagban. Azt mondják sokan, a génmódosított termékek károsítják az egészséget. Úgy tudom itthon nem engedélyezik a génmódosított növények termesztését.
Nem igazán kutatott terület, hogy milyen hatással vannak a GMO-s növények fehérjéi pl. az ember védekező rendszerére. Azt hiszem olyan ez mint amikor a gyereket elkezdik elválasztani és hozzá táplálni. Minden új étellel való találkozás edzi a szervezetet, ha hozzá szoktatják. No persze akinek eleve mondjuk genetikai okból baja van, ott lehetséges lesz pl. allergiás reakció. Sokkal nagyobb baj a rengeteg antibiotikum tartalmú húskészítmény a szupermarketek polcain-erről is írtatok itt, klassz cikk volt.
Pl. a Bezredka nevű módszer deszenzitizálást jelent- amikor kis adagokkal kezdve adják valaminek-pl. a tetanusznak az antiszérumát a már kialakult betegségnél. Egyébként 2020-ban megpróbálták a covidos súlyos állapotú betegeknek is adni a betegségből felgyógyultak plazmáját. Nem voltak túl jók az eredmények. Szóval Bezredkázás GMO növényekkel:-))))majd csak túlél aki amúgy is egészséges. Az biztosan felvet etikai kérdéseket is, hogy szabad e így belenyúlni az emberi faj szelekciójába. Milyen érdekes- a környezet szennyezésbe , vagy a stresszbe vsz. többen belehalnak mint a GMO-s ételekbe.