Növények az űrállomáson: nő már a búza meg a debreceni retek!
Megindult a Debreceni Egyetem (DE) kutatóinak eljárásával kezelt retek és búza növekedése a Nemzetközi Űrállomáson, a növények már 2-3 centiméteresek. A paprika csírázása természetesen lassabb, a kísérlet beállításait csütörtökön problémamentesen véglegesítették – közölte az egyetem sajtóközpontja az MTI-vel.
Az Axiom Mission 4 tudományos portfóliójában
a Debreceni Egyetem két projekttel vesz részt: a HUNOR Magyar Űrhajós Programban agyi vérzésdinamikai kutatással, valamint a növények csírázásának, mikrozöldség-termesztésének és -levélfejlődésének vizsgálatával.
A DE mezőgazdaság-, élelmiszertudományi és környezetgazdálkodási karának kutatói a nemzetközi űrállomáson folytatott kísérletek állásáról és a végső beállításairól egyeztettek kedden a Kapu Tibor magyar űrhajós küldetését támogató HUNOR csapatával a Payload Support Centerben, online, élő kapcsolatban a Nemzetközi Űrállomással (ISS).
Fári Miklós professor emeritus, a kutatás szakmai koordinátora hozzátette: a tudományos vizsgálatok legnagyobb kérdése, hogy minimális víz felhasználása mellett hogyan lehet életet teremteni minél rövidebb idő alatt, minél komplexebb hasznosítással.
Kapu Tibor ezer retek, búza és paprikamagot vitt magával a Nemzetközi Űrállomásra, amelyek fele szelénben gazdag, „élettámogató” kezelésen esett át. A növények nevelése mindössze 500 milliliter – 0,5 ml/darab – víz felhasználásával történik. Ez a mennyiség elegendő a 7-8 naposan fogyasztható retekcsíráknak, továbbá a 2-3 hetes búzacsírából készülő búzafűlé alapanyagának.
Sikerrel zajlik a Debreceni Egyetem másik, agyivéráramlás-kutatási kísérlete is a Nemzetközi Űrállomáson. Csiba László egyetemi tanár, ötletadó elmondta: az agyi véráramlás folyamatos mérése az űrben csak speciális, robotizált transzkraniális ultrahanggal végezhető, amely áthatol a koponyacsonton, és külön-külön mérni lehet vele a látókéreg, a mozgatókéreg és a térbeli tájékozódásban szereplő agyi területek áramlácsökkenését vagy áramlásjavulását. Mindez egy „glóriaszerű”, fejre rögzíthető ultrahangkészülékkel történik.
Azért van szükség ezekre a vizsgálatokra, mert a mikrogravitációs környezetben drámaian csökken a gravitáció szívóhatása, tehát a szív segítségével az agyba „lőtt” vér egy része az agyban marad. Enyhe agyvizenyő alakulhat ki, amelynek tünetei: aluszékonyság, fejfájás, gondolkodási és látászavarok.
Szerencsére ez az úgynevezett „space fog” csökken az idő múlásával. A fejen végzett ultrahangos mérés azt fogja megmutatni, milyen gyorsan, mennyire hatékonyan rendeződik a látókéreg, a mozgatókéreg és az asszociációs kéreg keringése, tehát az űrhajós alkalmas-e már a jó látást, precíz gondolkodást, finom mozgást igénylő feladatokra – magyarázta Csiba László.
A kutatások során vizsgálják az agyi erek tágulási képességét is légzésvisszatartás során, mivel az ilyenkor felszaporodó szén-dioxid tágítja az ereket. Ez a vizsgálat információt nyújt az agyi erek alkalmazkodóképességéről. Egy másik vizsgálatban a látókéreg ereinek tágulóképességét és az áramlás növekedését mérik azt figyelve, hogy az intenzív vizuális inger – számítógép képernyőjén megjelenített sakktáblaminta gyors váltakozása – kellő intenzitású választ vált-e ki a látókéregben.
Kapu Tibor a csírázó növénykéket ebben a videóban mutatta be.
Forrás: MTI | Borítókép / illusztrációk: Pixabay
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több űrkutatás
Kin végzik el a vérátáramlás kísérletet? Az űrhajósokon?
„Agyi erek tágulása a légzés visszatartása során”- vagy van olyan fantom ami ugyanazt produkálja mint az emberi test ?
Szenzációs, és bízom benne, hogy minden ilyen kisérlet előreviszi a tudomány gyakorlati alkalmazását!
Ha egyszer majd kolonizálni kell a Holdat, vagy a Mars bázisokat, akkor is. De még a Földön is hasznos lehet, ha
egyszer már csak laborban lehetséges a növénytermesztés. Sajnos ahogy alakul a klíma, még ez ez sem kizárt.
Az áramlás vizsgálat eredménye, és a következtetések, még talán valami gyógyítási eljárás elindítása is lehet.