đ Melyik a Föld legnagyobb Ă©lĆlĂ©nye?
Melyik a Föld legnagyobb Ă©lĆlĂ©nye?
EgyszerƱ kérdés, de messzire vezet.
ValĂłban ĂĄtvette egy gombafaj a legnagyobb Ă©lĆlĂ©ny cĂmĂ©t a fĂĄktĂłl?
Ha csak egy gyors vĂĄlaszt akarunk: az oregoni mĂ©zgomba, korĂĄbban meg egy nyĂĄrfaliget volt, azelĆtt pedig a mamutfenyĆ. De amilyen könnyƱ arra vĂĄlaszolni, melyik a legnagyobb ĂĄllat (kĂ©k bĂĄlna), Ă©pp oly nehĂ©z körĂŒltekintĆ vĂĄlaszt adni a legnagyobb Ă©lĆlĂ©ny kĂ©rdĂ©sĂ©re. RĂĄadĂĄsul a tudomĂĄnyos igĂ©nyƱ megĂĄllapĂtĂĄsok sem olyan egyĂ©rtelmƱek, mint elsĆ rĂĄnĂ©zĂ©sre hinnĂ©nk.
Barnamoszat Ă©s mamutfenyĆ
Valaha ez beugratĂł kĂ©rdĂ©s volt, amire sokan vĂĄgtĂĄk rĂĄ: a kĂ©k bĂĄlna. Ăberebbek rögtön tudtĂĄk, hogy az Ă©lĆlĂ©nyek körĂ©be tartoznak â termĂ©szetesen â a növĂ©nyek is, ott viszont a mamutfenyĆ a legnagyobb. Mire gimnazista lettem, egy mindmĂĄig kevĂ©sbĂ© ismert faj vette ĂĄt a vezetĂ©st: az ĂłriĂĄs barnamoszat (de felmerĂŒlt a Sargassum moszat neve is).
UtĂłbbi azĂ©rt sem vĂĄlt szĂ©les körben ismerttĂ©, mivel kevĂ©sbĂ© lĂĄtvĂĄnyos, mint a mamutfenyĆ, rĂĄadĂĄsul Ăłdzkodik az ember elfogadni, hogy valamifĂ©le âmaszadĂ©kâ legyen a listavezetĆ. A barnamoszat azonban â amint sok ĂłceĂĄni alga Ă©s moszatfĂ©le â hatalmas mezĆket növeszt. EgyĂ©bkĂ©nt is rendkĂvĂŒl Ă©rdekes faj, mely akĂĄr a Bermuda-hĂĄromszög nĂ©hĂĄny rejtĂ©lyĂ©t is magyarĂĄzhatja (errĆl bĆvebben kĂ©sĆbb).
A moszatokat hajlamosak vagyunk növĂ©nyeknek tekinteni, holott megoszlanak a vĂ©lemĂ©nyek errĆl, Ă©s itt kezdĆdnek a gondok.
BĂĄr ezzel sosem foglalkoznak, a moszatok telepes szervezĆdĂ©sƱek, vagyis bĂĄr ĂłriĂĄsira nĆhetnek,
több szåz méteresek is lehetnek,
mĂ©gsem tekinthetĆk egyĂ©rtelmƱen önĂĄllĂł Ă©lĆlĂ©nynek (ez a kĂ©sĆbbiekben mĂĄs jelöltek esetĂ©n is kardinĂĄlis kĂ©rdĂ©s lesz). A telepes moszatoknĂĄl a sejtek osztĂłdĂĄs utĂĄn is egyĂŒtt maradnak, bĂĄr minden sejt önĂĄllĂł. MĂĄskĂ©nt Ășgy is fogalmazhatunk, hogy nincsenek szöveteik, hisz minden sejtjĂŒk egyforma. A moszatok is ilyenek, Ăgy tehĂĄt a barnamoszat ebbĆl a szempontbĂłl nem felel meg a legnagyobb Ă©lĆlĂ©ny kategĂłriĂĄjĂĄnak.
A legnagyobb telep lehet, de nem a legnagyobb önĂĄllĂł Ă©lĆlĂ©ny.
A barnamoszat esete hĂvja fel a figyelmet rĂĄ, hogy e kĂ©rdĂ©s eldöntĂ©sekor fontos kĂ©rdĂ©s, mikor beszĂ©lĂŒnk szövetekrĆl.
MI A SZĂVET A WIKI SZERINT? : A szövet egy adott funkciĂł elvĂ©gzĂ©sĂ©re specializĂĄlĂłdott (többnyire azonos eredetƱ) sejtek Ă©s a sejtek közötti terekben talĂĄlhatĂł sejtközötti ĂĄllomĂĄny egyĂŒttese. FORRĂS |
ĂnĂĄllĂł Ă©lĆlĂ©ny esetĂ©n
az osztĂłdĂł sejtek differenciĂĄlĂłdnak, speciĂĄlis tulajdonsĂĄgĂș Ă©s alakĂș sejtek jönnek lĂ©tre speciĂĄlis funkciĂłkra (pl. vörösvĂ©rsejt, hĂĄmsejt, izomsejt, idegsejt stb.), melyek aztĂĄn szintĂ©n speciĂĄlis feladatokra szöveteket hoznak lĂ©tre, azok pedig szerveket. Ahol ez megvan, önĂĄllĂł Ă©lĆlĂ©nyrĆl beszĂ©lhetĂŒnk.
Ahol csupĂĄn azonos sejtek szaporodnak, ĂĄm egyĂŒtt maradnak, azok telepeknek tekinthetĆk.
MamutfenyĆ Ă©s kĂ©k bĂĄlna
BĂĄr Ășgy tƱnik, hogy a kĂ©k bĂĄlna Ă©s a mamutfenyĆ rĂ©g kisesett a versenyzĆk körĂ©bĆl, korĂĄnt sem kerĂŒlnek annyira hĂĄttĂ©rbe, mint a legĂșjabb forrĂĄsok alapjĂĄn hihetnĂ©nk. Hiszen az Ć esetĂŒkben legalĂĄbb egyĂ©rtelmƱen kijelenthetjĂŒk: valĂłban önĂĄllĂł Ă©lĆlĂ©nyekrĆl van szĂł.
A barnamoszat utĂĄn Ășjabb jelöltet fedeztek fel 2001-ben, aki a Pando nevet kapta. Ez valĂłjĂĄban egy 43 hektĂĄros Utah ĂĄllambeli nyĂĄrfaerdĆ,
mely csak lĂĄtszĂłlag olyan, mint amilyennek az erdĆket megszoktuk.
Pando, a gigĂĄszi nyĂĄrfa
Nemcsak a legnagyobb (vagy egyik legnagyobb) Ă©lĆlĂ©ny, hanem a legöregebb is, becslĂ©sek szerint 80.000 Ă©ves, annak ellenĂ©re is, hogy az egyes fĂĄk 80-120 Ă©vesek csak. Azt is tudjuk, hogy Pando âfiĂșâ, annak idejĂ©n ugyanis egyetlen hĂmivarĂș nyĂĄrfamag kerĂŒlt a terĂŒletre, az abbĂłl szĂĄrba szökkenĆ fa azonban nĆivarĂș fajtĂĄrs hĂjĂĄn nem szaporodhatott ivaros Ășton, Ăgy gyökĂ©rhajtĂĄsokkal terjeszkedett tovĂĄbb Ă©s tartotta fenn magĂĄt 80.000 Ă©vig.
Az egĂ©sz erdĆ ugyanazon fĂĄhoz tartozik!
Mivel a nyĂĄrfa esetĂ©ben nem kĂ©rdĂ©s a szövetes szervezĆdĂ©s, mivel egyĂ©rtelmƱen egyetlen Ă©lĆlĂ©nyrĆl van szĂł, ne vegyĂŒk mĂ©g ki az esĂ©lyesek közĂŒl. RĂĄadĂĄsul, mĂ©g ha nem is a legnagyobb kiterjedĂ©sƱ, de az egyik legnagyobb tömegƱ, hisz az erdĆ teljes tömege kb. 6 milliĂł tonna.
Ăj aspirĂĄns a mĂ©zgomba
A Föld legnagyobb Ă©lĆlĂ©nyĂ©nek kategĂłriĂĄjĂĄban a tudomĂĄny legĂșjabb felfedezettje azonban egy kalapos gomba, az Ășgynevezett mĂ©zgomba Oregonban.
Ez a faj komoly kĂĄrokozĂł, Ă©pp ez inspirĂĄlta a kutatĂłkat tĂŒzetesebb vizsgĂĄlatra. Az eredmĂ©ny meghökkentĆ. A mĂ©zgomba â hasonlĂłan a hazai kalapos gombĂĄkhoz â Ă©lete javĂĄt a talajszint alatt Ă©li, Ă©s csak kedvezĆ idĆjĂĄrĂĄs mellett jelenik meg a felszĂnen. Ilyenkor lĂĄtjuk a klasszikus tönkös-kalapos gombatestet, de a gombĂĄkat valĂłjĂĄban sosem lĂĄtjuk; amivel talĂĄlkozunk Ă©s amit szedĂŒnk, az csupĂĄn a termĆtest, mint amilyen egy növĂ©ny virĂĄga.
Az oregoni vizsgĂĄlat sorĂĄn egymĂĄstĂłl tĂĄvoli gombatestek genetikai vizsgĂĄlata kimutatta, hogy azok ugyanahhoz a gombĂĄhoz tartoznak. Vagyis a gomba a talaj alatt igen nagy tĂĄvolsĂĄgokra terjeszkedik, majd a âlegvĂĄratlanabbâ helyeken a felszĂnre tör.
A Blue Mountins hegysĂ©gben vizsgĂĄlt telep kiterjedĂ©se 9,65 kmÂČ, Ăgy kiterjedĂ©sĂ©t illetĆen kikiĂĄltottĂĄk a legnagyobbnak.
TömegĂ©ben azonban feltĂ©telezhetĆen nem Ă©ri el a Utah ĂĄllambeli nyĂĄrfaerdĆ tömegĂ©t. Ăs bĂĄr ezt a gombĂĄt pĂ©ldĂĄul a WikipĂ©dia a Föld legidĆsebb Ă©lĆlĂ©nyĂ©nek tartja (2400 Ă©vesre becsĂŒlik), ez aligha ĂĄllja meg a helyĂ©t.
A nyĂĄrfaerdĆ 80.000 Ă©ves,
de ha csak a vilĂĄg legidĆsebb fĂĄit nĂ©zzĂŒk, akkor sem stimmel. A ma ismert legidĆsebb fa KaliforniĂĄban talĂĄlhatĂł. A MatuzsĂĄlem nĂ©vre keresztelt szĂĄlkĂĄsfenyĆ â melynek helyĂ©t a nemzeti park titokban tartja â 4700 Ă©ves. De a korĂĄbbi csĂșcstartĂł (talĂĄn ezt a fĂĄt ismerik a legtöbben, s Ć volt sokĂĄig a legnagyobb Ă©lĆlĂ©ny kategĂłriĂĄjĂĄban is az elsĆ), a szintĂ©n kaliforniai ĂłriĂĄs mammutfenyĆ a Sequoia Nemzeit Parkban, Ć is 3200 Ă©ves, tehĂĄt csaknem ezer Ă©vet ver rĂĄ az oregoni mĂ©zgombĂĄra. Nem mellesleg akkora, hogy a National Geographic is csak 126 felvĂ©telbĆl tudott összerakni rĂłla olyan fotĂłt, ami az egĂ©sz fĂĄt mutatja.
…Ă©s a helyzet bonyolĂłdik…
De van itt még egy probléma. Nem egészen tisztåzott, hogy a gomba voltaképp micsoda.
JellemzĆ, hogy rendszertani besorolĂĄsĂĄval sokat bajlĂłdott a tudomĂĄny (csakĂșgy, mint a moszatok esetĂ©ben), de viszonylag hamar kivettĂ©k a növĂ©nyek körĂ©bĆl. Ma önĂĄllĂł csoport, bĂĄr olyan vĂĄltozatossĂĄgot mutat, hogy bajos a gombĂĄkrĂłl egysĂ©gesen beszĂ©lni. Többek között Ă©pp az a âgondâ, hogy nincsenek a növĂ©nyekĂ©hez mĂ©rhetĆ szövetei. Sokszor ĂĄlszövetekrĆl beszĂ©lnek. A kĂ©rdĂ©s az, hogy az ĂĄlszöveteket vĂ©gsĆ soron minek tekintjĂŒk. A gombĂĄk sok tekintetben a telepes szervezĆdĂ©sekhez hasonlĂtanak.
ĂnĂĄllĂł lĂ©ny egy gomba?
Ha ezt vesszĂŒk figyelembe, akkor az oregoni gombatelep inkĂĄbb olyan szervezĆdĂ©snek tƱnik, mint a moszatmezĆ, Ă©s nem tekinthetĆ Ă¶nĂĄllĂł Ă©lĆlĂ©nynek. FordĂtva: ha a gombatelep az lehet, miĂ©rt nem az a moszatmezĆ? Ha mindkettĆ az, akkor viszont a moszattelep, tömegĂ©t Ă©s kiterjedtsĂ©gĂ©t illetĆen akĂĄr versenyre kelhet a mĂ©zgombĂĄval is.
Most, hogy sikerĂŒlt összekavarnom mindent, valahogy rendet kellene rakni mĂ©gis. Rövid, mĂ©gis ĂĄrnyalt vĂĄlaszt adni talĂĄn Ășgy lehet, ha kĂ©t opciĂłt jelölĂŒnk meg.
Az egyikben szĂĄmolunk azzal, hogy telepek nem feltĂ©tlenĂŒl tekinthetĆk önĂĄllĂł Ă©lĆlĂ©nyeknek. Ha ebbĆl indulunk ki,
akkor a Föld legnagyobb Ă©lĆlĂ©nye:
Pando, a nyĂĄrfaerdĆ
a mĂĄsodik pedig mĂ©g mindig a kaliforniai mamutfenyĆ.
Ha telepes gombĂĄkat Ă©s moszatokat is egy polcra rakunk a növĂ©nyekkel, akkor az elsĆ helyen a mĂ©zgomba ĂS a barnamoszat ĂĄll (nem dönthetĆ el biztosan az elsĆbbsĂ©g, bĂĄr kiterjedtsĂ©gben a mĂ©zgomba elsĆbbsĂ©ge biztosnak tƱnik), a mĂĄsodik helyre csĂșszik le a nyĂĄrfaerdĆ, de a harmadikon mĂ©g mindig ott lesz a nagy mamutfenyĆ.
Ăgy nĂ©mikĂ©pp talĂĄn sikerĂŒlt rendet rakni ebben a kĂ©rdĂ©sben, ĂĄm Ă©rdemes pĂĄr sor erejĂ©ig tovĂĄbb gondolkodnunk.
Ăton Gaia felĂ©
Hisz ebbe a versenybe beletuszkoltĂĄk az ausztrĂĄl korallzĂĄtonyokat is. EzekrĆl tisztĂĄztuk, hogy nem önĂĄllĂł Ă©lĆlĂ©nyek, mint inkĂĄbb Ă©letközössĂ©gek. Ăgy is nehezen Ă©rthetĆ, miĂ©rt emelik ki sok helyen, hisz joggal kĂ©rdezhetjĂŒk: a dĂ©l-amerikai esĆerdĆk nem Ă©letközössĂ©gek-e? Minden valĂłszĂnƱsĂ©g szerint igen, Ă©s ha mĂ©retĂŒket vizsgĂĄljuk, nagyobbak is a korallzĂĄtonyoknĂĄl. ĂletközössĂ©gekben gondolkozni indokolt, viszont, ha következetesek vagyunk, el kell jutnunk odĂĄig, hogy a legnagyobb ilyen közössĂ©g a bioszfĂ©ra maga.
Ha a Gaia-hipotĂ©zist vesszĂŒk alapul â amint Ă©n pĂ©ldĂĄul ezt tartom a jövĆ ĂștjĂĄnak â, akkor viszont fordul a kocka: talĂĄn egy zĂĄtony is Ă©lĆlĂ©ny, talĂĄn egy hangyaboly is. A bioszfĂ©ra egĂ©sze viszont biztos.
Arra a kĂ©rdĂ©sre tehĂĄt, hogy melyik Föld legnagyobb Ă©lĆlĂ©nye, csak egyetlen, meghökkentĆ vĂĄlaszt adhatunk: a Föld maga.
Hogy ezen belĂŒl milyen kisebb-nagyobb egysĂ©geket talĂĄlunk, s azok mikĂ©nt arĂĄnylanak egymĂĄshoz, nehezen meghatĂĄrozhatĂł, elsĆrangĂșan azĂ©rt, mert pĂ©ldĂĄul a rendszertan segĂtsĂ©gĂ©vel igyekszĂŒnk rendet vĂĄgni a fajok milliĂłi között,
valĂłjĂĄban viszont ĂĄtmenetek sokasĂĄgĂĄval szembesĂŒlĂŒnk,
amint a szövetes Ă©s ĂĄlszövetes szervezĆdĂ©s kĂ©rdĂ©sĂ©nek esetĂ©ben is (az ĂĄlszövet leginkĂĄbb annyit mond a gombĂĄkrĂłl, hogy nemigazĂĄn tudjuk hovĂĄ tenni Ćket); önĂĄllĂł Ă©lĆlĂ©ny Ă©s telepes szervezĆdĂ©s között nincsenek olyan Ă©les hatĂĄrok, melyek könnyen ĂĄtlĂĄthatĂłvĂĄ tennĂ©k szĂĄmunkra a rendszert.
Van az a nĂ©zĆpont, ahonnan nĂ©zve az ember sem kĂŒlönbözik gyökeresen egy telepesen szervezĆdĆ moszattĂłl.
EgyfelĆl lĂ©nyeges kĂŒlönbsĂ©g, hogy a mi sejtjeink differenciĂĄltak, mĂĄsfelĆl viszont csak ennyi a kĂŒlönbsĂ©g. BĂĄrhogy igyekszĂŒnk egyre kisebb fragmentumokban analizĂĄlni a vilĂĄgot, sosem jutunk el odĂĄig, hogy tökĂ©letesen Ă©rthetĆ Ă©s leĂrhatĂł darabokra tördeljĂŒk.
MagabiztossĂĄgunk akkor a legnagyobb, ha kellĆkĂ©pp kicsi szegmenst vizsgĂĄlunk, mivel ott drasztikusan csökken a vizsgĂĄlt elemek szĂĄma. Ez törtĂ©nik, ha a legnagyobb ĂĄllatra vagyunk kĂvĂĄncsiak. Azzal, hogy ĂĄllatra keresĂŒnk rĂĄ, a Földön Ă©lĆ fajok tĂzmilliĂłit zĂĄrtuk ki a vizsgĂĄlatbĂłl. VĂĄlaszunk is egyszerƱ Ă©s egyĂ©rtelmƱ lesz. De ha összetettebb ismereteket feltĂ©telezĆ kĂ©rdĂ©st teszĂŒnk fel â ilyen a legnagyobb Ă©lĆlĂ©ny kĂ©rdĂ©se â, Ă©s szeretnĂ©nk körĂŒltekintĆk maradni, mĂĄris bajba kerĂŒlĂŒnk.
De ne essĂŒnk kĂ©tsĂ©gbe, inkĂĄbb lĂĄssuk, hogy a vilĂĄg, melyben mi is âcsak” differenciĂĄlt szervezetek vagyunk, lenyƱgözĆen komplex; olyannyira, hogy lĂĄtszĂłlag egyszerƱ kĂ©rdĂ©sek megvĂĄlaszolĂĄsa is bĆsĂ©ges munkĂĄt ad nekĂŒnk a következĆ tĂzezer Ă©vre is.
Unatkozni tehĂĄt sosem fogunk. đ
Kérlek, oszd meg ezt a cikket måsokkal is! Köszönöm.
HozzĂĄszĂłlĂĄsokhoz gördĂŒlj a kapcsolĂłdĂłk alĂĄ!
Kedves olvasĂł,
ha nem vagy mĂ©g tĂĄmogatĂł, lĂ©pj be a Klubba ITT. CsupĂĄn havi kĂ©t kilĂł kenyĂ©r ĂĄrĂĄĂ©rt, 2200 forint tĂĄmogatĂĄsĂ©rt elĂ©rsz minden tĂĄmogatĂłi tartalmat, a heti videĂłkat Ă©s ĂrĂĄsokat is. Alkalmi tĂĄmogatĂĄsra Paypalon keresztĂŒl van lehetĆsĂ©g (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mĂłd sem megfelelĆ neked, de szeretnĂ©d tĂĄmogatni a Cenwebet Ă©s a rezervĂĄtumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com cĂmen. SegĂtsĂ©gedet elĆre is megköszönve, Ă©s remĂ©lve, hogy szövetsĂ©gesek leszĂŒnk.
A napokban jutott eszembe ez a posztod, Ă©rdemes lesz Ășjra elolvasni!
Na most aztĂĄn jĂłl össze vagyok zavarva. AmĂșgy minden valaminek a leszĂĄrmazottja- mĂ©gha szĂ©lesen vagy hosszan terjeszkedik is. A Pando akkor egy klĂłn, meg a moszatok is , meg a gombĂĄk is. TĂșl sok Ă©rtelme nincs annak melyik a legnagyobb, inkĂĄbb annak lenne ki tudott az evolĂșciĂł sorĂĄn ugyan olyan maradni s miĂ©rt. A XXI-ik szĂĄzadi ember visszaköveti valahova az egĂ©szet, a mai vizsgĂĄlati lehetĆsĂ©gek szerint. Olyan ez mint a kĂłrbonctan, ahol utĂłlag ĂĄllĂtanak fel elmĂ©letet arrĂłl , hogy a boncolĂĄs pillanatĂĄban mit lĂĄtnak Ă©s mi vezethetett oda.
Valaha, mĂ©g földtörtĂ©nitelig is nagyon rĂ©g, bizony ezek az Ćsi gombĂĄk voltak a legnagyobb Ă©lĆlĂ©nyek.
https://index.hu/tudomany/til/2015/09/05/valaha_hatalmas_gombak_uraltak_a_foldet/