Megtanulhatunk fát oltani a magyar gyümölcs tájfajták napján
Fát olts, ne másokat! címmel az ország több pontján gyümölcsoltó napot szerveznek márciusban és áprilisban a magyar gyümölcs tájfajták napjához kapcsolódóan; az eseményeken bárki megismerkedhet a faoltás gyakorlatával.
A gyümölcsoltás hagyománya generációkon átívelő tudást hordoz, amelyet érdemes megőrizni és továbbadni. A Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság, valamint az MCC Klímapolitikai Intézet kezdeményezésére az Agrárminisztérium 2024-ben hívta életre a Magyar gyümölcs tájfajták napját. A jeles napot Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén, március 25-én tartják, azzal a céllal, hogy a hazai őshonos gyümölcsfajták termesztésének fontosságára hívják fel a figyelmet.
Idén a jeles nap alkalmából az ország több pontján gyümölcsoltó napot szerveznek: március 21-én Felsőtárkányban a Nyugati Kapu Látogató- és Oktatóközpontban, március 22-én Tiszakürtön, a Tiszakürti Arborétumban és a kecskeméti Természet Háza Látogatóközpontban, március 25-én Budapesten, az MCC-Klímapolitikai Intézet székhelyén, március 29-én a debreceni Demki Csapókerti Közösségi Házban, Mátrafüreden, a Harkály Házban, április 5-én Szatymazon, a Kurgán Természtvédelmi Bemutatóhelyen, valamint Bugacon a Puszta Kapuja Információs Központban várják az érdeklődőket.
Az eseményeken a résztvevők egy előadást követően személyesen próbálhatják ki a faoltás módszerét. Az oltványokat mindenki hazaviheti, és a saját kertjében nevelheti tovább.
A magyar tájfajták megőrzése nemcsak kulturális és étkezési, de a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásunk szempontjából is kulcskérdés. A régi magyar gyümölcsfajtákat évszázadok óta termesztik Magyarországon, azok jól alkalmazkodtak az egyes tájegységek mikroklímájához, így sokkal ellenállóbbak az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárással és a különböző betegségekkel szemben.
Jelenleg mintegy 80 államilag elismert gyümölcs tájfajtát tartanak számon Magyarországon. Egyes régi fajták széles körben elterjedtek, mások teljesen kiszorultak a termesztésből, megőrzésükben az állam és önkéntesek egyaránt kiveszik a részüket.
Forrás: MTI | Borítókép: Pixabay
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több gyümölcs
Gyerekkoromban a házunk kertjében olyan eperfa volt, amelyiknek az egyik fele fehér, a másik fele pedig fekete epret termett. A fát a nagyapám oltotta be.
Régen a gazdák többsége értett ehhez.
Igen- a legtöbb falus hát kertjében a gazda oltotta a gyümölcsfát. Apám is gyakorolt a sajátjain, bár olyanra nem emlékszem, hogy másik fajta alma lett volna mondjuk a fa másik oldalán. Manapság meg nem vehet pl. művelésre földet az akinek nincs aranykalászos gazda minősítése.
Úgy tűnik a felmenők tudása is átköltözött a digitális térbe:-))), vagyis aki hirtelen gazda lesz és fái is annak mindent a nullából kell kezdenie.