Rekordkökény, rigórekord | Kert és vadon
Már szeptember elején is blogoltam arról, hogy minden korábbinál bőségesebb kökénytermésünk lesz 2024-ben. Nemcsak azért, mert 25 év alatt megsokszorozódott a kökényállományunk, s nem is csak azért, mert a korábbi kökények életkora és mérete is jelentősen nőtt, hanem mert soha annyira kedvezőek nem voltak a körülmények egy rekordméretű kökényterméshez, mint az idén.
Nem egyszerűen arról van szó, hogy soha ekkora termés nem volt,
itt ugyanis leggyakrabban nemcsak kiemelkedő termés nincs, hanem érzékelhető termés se. Mivel a birtok erősen fagyzugos, két magasabb dombvonulat közötti mély völgyben fekszünk egy kisebb dombon, alapvetően két patak völgyében. Részint ennek köszönhető, hogy erősen hegyvidéki, sok szempontból szubalpin fauna él itt, sok hegyvidéki, alpesi fajjal.
Hátrányunk ebből a szempontból, hogy a korán virágzó kökény termését rendszeresen viszi el szinte teljes egészében a fagy. 2024 tavasza, ami egyben a meteorológiai mérések kezdete óta minden idők legmelegebb tavasza volt, alapvetően két okból hozta ki a kökényvirágzásból a létező legnagyobb maximumot.
Ez a maximum akkora most, hogy sok helyen lehajolnak, némely helyen le is törnek a kökénybokrok ágai az extrém termés súlyától.
Erről beszéltem a legutóbbi élő közvetítésben is, és mutattam is pár képet a kökénytermésről itt.
Először is mivel gyakorlatilag egy hónappal hamarabb indult a tavasz, február elején már egészen tavaszi idő volt, mire március elején a kökény virágba borult, annyi beporzó munkálkodott már, amennyi (vélhetően) soha korábban. Így a virágok megtermékenyítésével nem lehetett gond.
Másodszor pedig, mivel a korai meleg később sem szűnt meg, és csupán egyszer jött vissza a fagy, akkor is mérsékelt formában (mínusz 2-3 fok volt csak), amikor még a fagyérzékeny liliomfa virágai is csak részben fagytak el, a kökény a virágzást teljes mértékben veszteségek nélkül zárta.
Ennek eredményeként már a nyár elején láttuk, hogy brutális termés lesz.
Annyi kökény, amennyit nemcsak itt, de másutt az országban sem láttunk soha. Régen ugyanis sokat jártam szinte az egész ország területén, és kökényt is sokfelől szedtem, Veszprém megyétől a Bükk lábáig, szóval van hasonlítási alapon épp elég. Arról nem is szólva, hogy gyerekkorom óta a téli terepi madarászatok legfőbb élelmiszere volt nálam a kökény, vagyis ez már egy több mint 40 éves kapcsolat a kökény és közöttem.
Nyáron még bizonytalan voltam abban, hogy a rengeteg termés megmarad-e őszre. Akad is pár bokor, ahol penészek támadták meg a sűrűn egymásra torlódó bogyókat, de a termés 95%-a még mindig érintetlen, hamvas és szép, kövér és érett, és ebből három dolog is következik:
- Itt az ideje ismét elkészíteni a kökénylikőr-receptünket (2011-ben készítettük utoljára).
- Novembertől, az északi rigók érkezésének idején számíthatunk akár jelentős tömegre is, és akár ritka rigófajokra is.
- Végül, de nem utolsó sorban: az októberi rigógyülekezés máris minden korábbi rekordot megdöntött.
Először pár szó a kökénylikőrről
(elöljáróban, mielőtt hozzálátnánk a likőrkészítés szervezéséhez):
A kökénylikőr nemcsak kiváló karácsonyi, téli italcsemege, hanem valóságos gyógyszer is, mivel nyersen, főzés nélkül tartósítjuk a kökény minden hasznos anyagát, sok más mellett kihasználva azt is, hogy a kökény erősen telített oxidánsokkal, némely forrás szerint a rákos megbetegedések ellen a legkiválóbb természetes prevenciós gyógyszer. Ódákat zenghetnék arról, milyen hamar összerendezi és vitalizálja az embert, tapasztalatból tudom, de erről majd inkább akkor írok részleteiben, ha sok kerül kökénylikőr készítésére újra.
Olyan években, amikor jelentős kökénytermésünk volt, akadt már rá példa, hogy a bokorsorokban pihenő, átvonuló rigók között nemcsak a gyakori és sokfelé az országban tömeges fenyőrigó volt gyakori, hanem a jóval ritkább, de valami pompásan szép szőlőrigó is. Abban bízunk, hogy ilyen bőséges termés mellett a rigók gyülekezése fennmarad, és ez a nyüzsgés idevonzza majd a ritkább fajokat is.
Némi esély arra is van, hogy jó rigómozgás esetén durva ritkaságok is előfordulhassanak. Jó pár olyan rigóritkaság van, mely nagy ritkán azért megfordul Európában, de Magyarországon még nem került elő. Ilyen például a szibériai földirigó. Ha jelentős rigósokadalom alakul ki a kökény-svédasztalon, érdemes sok időt tölteni a rigók megfigyelésével és ritkaságok keresésével is.
Végül a jelenlegi helyzet, ami máris sok örömre ad okot.
A kökénysorok, a birtok, s főként az Őskökényes jellegzetessége évek óta, hogy már augusztustól a fekete rigók éjszakázó helye, ahol sokszor százával töltik az éjszakát. A birtok tehát igen jelentős rigóélőhely ebből a szempontból is. Valahol írtam is már erről, talán még a régi honlapon (igyekszem megkeresni). Énekes rigók is akadnak ezekben a csapatokban, de amióta 2011-ben és 2018-ban jelentős veszteségeket szenvedtek el a szélsőséges időjárás miatt, sosem észleltük őket jelentős számban.
Egészen 2024 október 13-ig, amikor is bejártam a birtokot, hogy felmérjem a gombáinkat.
A rigók száma már jóval korábban is feltűnően magas volt az Angolkertben és környékén, többek között egy csőtörésnek hála, ami miatt megállat a víz az Angolkert egyik részén, és ahol a víz és a táplálékbőség miatt 100-150 rigót rendszeresen lehetett látni (köztük 10-15 énekes rigót is) (erről ebben a podcastben beszéltem). Az Angolkertben azóta is sok a rigó, még ha a létszámuk ingadozó is. A rigómozgás az Angolkertre és az Őskökényesre koncentrálódik, és két hete seregélyek is csatlakoztak hozzá, körülbelül 100-150 példány.
Október 13-án azonban mindenütt szokatlanul sok fekete rigót láttam.
Ezúttal is főként az Angolkert (vagyis a ház közvetlen környéke, a park, a kert) hemzsegett a rigótól, de az Őskökényes és a Nagypatak környéke is. Összesen körülbelül 400-500 fekete rigóról van szó. A közeli záportározónál a vízpartról is fürdőző fekete rigókat riasztottam fel, körülbelül 80-100 példányt, csak arról az egy helyről. A birtokon és a szűk környékén mozgó fekete rigók létszáma megközelíthette összességében akár a 800-at is, ami kirívóan magas szám. Ennél is jobb, hogy a Kiskarám parcellájában körülbelül 200 énekes rigó szedegetett a bokrok között, zömmel a talajon, a kökénycsemetékben, mezei juharokban és galagonyákban gazdag kanadai aranyvesszős rengetegében. A felvert rigók az égeres fái közé repültek be.
Ezen a napon a rigók és seregélyek létszáma így alakult tehát (11 hekltáron):
- 400-500 (800?) fekete rigó,
- 200 énekes rigó,
- 100-150 seregély.
ÖSSZESEN: közel ezer rigó!
Ez csodálatos.
Nem tudok mást mondani erre. És ez valóban vérmes reményekre ad okot a továbbiakban is. Nem átmeneti jelenségről van szó. Nem arról, hogy egy erősebb vonulási hullámban pár napig sok a rigó. Ehhez hasonló madármennyiség tartósan gyűlésezik a birtokon. És ebben már ott van az a munka, az a védelem is, ami miatt ma a birtok ennyi bokrossal, ennyi éjszakázóhellyel, ennyi fedezékkel rendelkezik. És persze ilyen bő termés sem lehetne – ideális időjárás esetén sem –, ha a bokrosok nem lennének. Nem véletlenül mentem ölre az önkormányzattal, és kockáztattam az életemet is 2023 tavaszán, amikor a bokrosaink egy részét akarták ledózerolni.
Az idei ősz csúcseseménye lehet az, amit a kökénydömping okoz majd madárvonulás idején, ami esetleg egész télre sok madarat vonz (mert a kökény épen fennmarad a bokrokon akár tavaszig is, ellentétben a könnyen hulló galagonyával).
A kérdés már csak az, hogy mennyi időt szánok a megfigyelésekre. De épp azért, mert ez egy rendkívüli lehetőség, erőt kell venni magamon, és a Cenweb és a regényírás, és minden más elfoglaltságom ellenére erre is sok időt kell szánnom a megfigyelésekre. Nem tudhatom, lesz-e még egy ilyen pompás kökény- és rigódömping a következő évtizedekben. 25 évet kellett várni erre is, hát jó lesz megbecsülni.
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Ha nekem annyi kökénybokrom lenne, mint neked, és lenne rajtuk termés, biztosan mindig kiutalnék magamnak 1-2 kilónyi likőrnek valót.
Nézegettem most a kökénylikőr recepteket a neten, és olvastam egy trükköt. (Persze, lehet, hogy te már ismered, sőt, alkalmazod is.)
Tudjuk, hogy a kökény akkor a legfinomabb, amikor megcsípi a dér. Sajnos, mostanság a fagy rosszul időzít, és nem akkor jön, amikor a kökény már beérett, hanem amikor virágzik. 🙁 Viszont ha a leszedett kökényt beteszed pár órára a mélyhűtőbe, az tökéletesen helyettesíti a dércsípést. 🙂
Próbáld meg megtalálni a megfelelő arányt a megfigyelésekre szánt idő, a Cenweb, a regényírás, és minden más elfoglaltságod között!
Ismerem a trükköt, a fagy azért is fontos, mert a fagy és a forró víz hőmérsékleti különbségével szoktam szétrobbantani a bogyókat. 🙂
amúgy az nem gond, ha nem lehet fagyban szedni, mert igaz, utána le kell fagyasztani egy időre, de legalább kényelmes a szedés. Szedtem sok kökényt mínusz 8-10 körüli hidegben, az embert próbáló feladat…
Imádom a dércsípte kökényt. Mostanában gyakran gondolok arra, ha a szüleink birtokát senki nem veszi meg az Őrségben, akkor a területet körbe ültetjük kökény és bodza bokrokkal. Még sosem kóstoltam kökény likőrt- biztosan legalább olyan finom mint az áfonyából készült. A hideg extractio a legjobb, minden hatóanyag megmarad, olyasmi a módszer mint a fermentálás?
Nem, majd írok róla, mert erősen elhatároztam, hogy az idén készítek, szóval a lényeg annyi, hogy keményre fagyott kökényt lobogó forró vízzel szétrobbantom, de nem forralom, és ginnel van lefojtva. Nem erjed, és nem kell főzni. Nyersen van benne, és évekig eláll. Csináltam már, szóval kipróbált recept.
Majd karácsony után kérünk fotót a gyönyörű színű kökénylikőrödről! 🙂
Olvastam receptet vodkával is. Van jelentősége, hogy ginnel vagy vodkával készül?
Válaszolhatsz akkor is, amikor majd írsz róla!
De csodás felvételek!
Használd ki, Cen’, hiszen majdnem az életedet adtad érte!
Micsoda felvételek születhetnének most vadkamerával, lenyűgöző vidék!💚😡🍂🍁
En a kéklős kökénybokris képet ki.is mentettem magamnak🥰
De jól esett ezt olvasni, Cen’!
Öröm az ősz! Sok száz rigóval, rengeteg kökénnyel,
az Éden közepében éltek, amit ti teremtettek.
Ráadásul megjöttek a Csízek is.
És az őszi ízek: kökénylikőr, bőséges gomba vacsora
illata szállong a Birtokon. Mondhatni: szép az élet.
Így legyen még ötven évig, kívánom, szívből, így legyen!
Ezek az írások oly jól „estenek” .
Köszönjük!