Kétéltűvédelem | Mi a helyzet a szomszédos vizeken?
Fontos figyelemmel kísérni a birtok környezetét, főként a velünk szomszédos vizeket (a nyugatról szomszédos birtok horgász-tavát, ami légvonalban mindössze 23 méterre van tőlünk, és a záportározót, ami pedig 125 méterre), és a kicsit messzebb, 200 méterre található belvizet is. Több okból is. Egyrészt a birtok élővilága, így a kétéltű-faunánk sem szigetelődik el a környezetétől, sőt: 2025-ig alapvetően nem mi adtunk lehetőségeket a kétéltűeknek, hanem a fent említett vizek. Másrészt a környékünkön található vizek nemcsak lehetőségeket adnak a békáknak és gőtéknek, hanem kockázatot is jelentenek. Egyrészt azzal, hogy nem mindig telnek meg, ha pedig megtelnek, idő előtt száradnak ki rendszeresen, elveszejtve a lerakott petéket és kikelt lárvákat. (záportározó és belvíz). A horgász-tó előnye, hogy nem szárad ki, tehát stabilitást jelent, ugyanakkor mivel agyon van telepítve halakkal, gyakorlatilag halálos bölcső a kétéltűek számára. Arról, hogy miért, részletesen írtam ITT.
Valójában eddig nem a birtok volt a kétéltűek fellegvára.
Csakhogy a kedvezőtlen változások erősen veszélyeztetik a kétéltűek fennmaradását a völgyben és a tágabb környéken. Épp ennek elkerülését célozza minden új vizes élőhelyünk. Épp ezért lett az a célunk, hogy nálunk stabil és biztonságos vizeket hozzunk létre. Mára ez jelentős részben sikerült is, s olyan csodákat éltünk át április elejére, mint amilyen a mocsári békák és a gyepi békák násza volt!
De a kétéltűek változatlanul járnak petézni más, környékbeli vizekbe is,
ezeket tehát továbbra is figyelemmel kell kísérni. Ha esetleg kedvezőtlenül alakulnak a dolgok, akkor a belvízből és a záportározóból is ki kell menteni a szaporulatot. Méghozzá a Kisberekben épp ilyen mentésre létrehozott tavakba. Ezek a tavak idővel maguk is fontos szaporodóhelyek lesznek – reményeink szerint –, de egyelőre leginkább azt a biztonságot adják meg nekünk, hogy gyakorlatilag bármennyi pete és lárva befogadására készen állunk. A környék kis vizeiből szükség esetén az összes ebihalat képesek vagyunk megfelelő élőhelyre menekíteni.
Épp a környékbeli vizek teljes kiszáradása indított minket arra,
hogy minden kétéltűekkel kapcsolatos vizes élőhelyteremtést prioritásként kezeljünk, és 2025 március elsejével megkezdjük a Nagypatak revitalizációját és a Kisberekben az első tavak létrehozását.
Az első lépéseinket követően azonban a környéken is javult a helyzet. Március eleje óta két csapadékosabb időszak jött: március elején és április elején. Mindkét esetben a jelentősebb revitalizációs munkák után, némi fejtörést okozva azzal, hogy a gázlóinkat a patakon levonuló mérsékelt áradás kissé megpróbálta. Az esőknek hála viszont a környéken lényegesen javult a helyzet.
Március nyolcadikára a záportározóban és a belvízen is megjelent a víz. Az égerláperdő dagonyáiban viszont épp csak annyi, amennyi tavaly az első békamentésünk időpontjában volt. A második csapadékhullám azonban a belvizet, a záportározót és a dagonyát is teljesen feltöltötte.
Most (2025.04.07.) ugyanazon a szinten áll a víz mindhárom helyen, mint 2024-ben.
Elképzelhető tehát, hogy mentésre nem lesz szükség, vagy csak a dagonyából, esetleg a belvízből (utóbbi helyről akkor is mentünk, ha nem szárad ki, hogy a rossz helyről, egyfajta „békacsapdából” átszoktassuk az állományokat a veszélytelen Kisberekbe).
Persze, ha tartós meleg és szárazság jön, még mindig fordulhat a kocka. Erre viszont már egyáltalán nem gondolunk akkora aggodalommal, mint tavaly vagy bármikor a korábbi években. A Kisberek tavaiban a vízszint állandó, függetlenül a csapadékviszonyoktól. Ugyanez elmondható a Nagypatak négy duzzasztott szakaszáról, és a legutóbb elkészített Árasztó-csatornáról is.
Sőt: ha minden a tervek szerint halad, pár napon belül (mondjuk így: április 10-ig) megvalósulhat az első mocsárréti árasztás is, ami tovább növeli a birtok vízstabilitását, újabb élőhelyet jelent, és talán a területünkre vonzhat újabb kétéltűeket, köztük a zöld levelibékáka is, hisz az ő nászuk még csak most indul, és április-májusban zajlik majd teljes gőzzel.
Bárhogy lesz is, nem feledkezünk meg egy pillanatra sem azokról a gőtékről és békákról sem, akik még nem a mi vizeinkben találtak biztonságos jövőt maguknak és az utódaiknak.
Borítókép: Centauri
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Jelenleg tényleg van víz a környékeden, de biztos nem így lesz júliusban. Igaz addigra a kis porontyok talán felnőnek!
Mivel ezek sekély vizek, rendkívül hamar eltűnhetnek. Én is megdöbbentem a napokban, hogy miután nemrég a bőséges nagy eső után minden felázott, a szél – meleg nélkül is, ebben a hideg időben is – sitty-sutty felszárított mindent, és még a legsárosabb helyek is lassan porzanak már. Meglátjuk tehát, mit hoz a folytatás, de a lényeg, amit írtam is: ha baj van, tudjuk menteni a környék ebihalait.