Így kezdődött: első lépésben gázlók és duzzasztások a patakon | Videók!
Miután ITT összefoglaltam, hogy milyen élőhelytípusokat tervezünk létrehozni, immár 25 éve, most lássuk végre, hogyan kezdődött 2025 március elsején a vizes élőhellyé válásunk. (Megírtam volna korábban is, természetesen, csak az első munkák után sajnos nagyon lebetegedtem.) Előző nap nem kis erőfeszítések árán megtisztítottuk a Kisberekben a patakpartot, hogy ott is járhasson a gép, ha szükséges. Az volt a terv, hogy a Nagypatakon és a Kisberekben is létrehozzuk az első új élőhelyeket, és így egy csapással rögtön az elején kétféle vizes élőhelyet is teremtünk. Ha valakit érdekel, hogy mi ez a két élőhelytípus, nézze meg a fent már idézett posztban.
Mivel nem tudtam, hogy a markoló milyen ütemben halad majd,
és az anyagi forrásaink is korlátoltak, óriási teherként nehezedtek rám a logisztikai problémák: hogyan ütemezzem a munkát úgy, hogy mindkét élőhelyen haladjunk valamit. Mivel már első pillanatban is a Nagypatak revilatizációs munkája tűnt gyorsabbnak, azt vettem előre. Úgy gondoltam, ha látom már, milyen tempóban haladunk, jobban fogom tudni, mennyit dolgozzunk a patakon és mennyit a Kisberekben.
A gép 7.45-kor érkezett a birtok határához,
de nem tudott bejönni a bejárón, ahol mi kocsival szoktunk áthajtani a lombok alatt, mert az alsó ágak elérték a markoló kabinját, ezért először fűrészt kellett keríteni, levágni pár ágat, és csak azután vezényeltük le a gépet a patakpartra.
Úgy gondoltam, ha túl sok időt vesz igénybe a torlaszok-gázlók berakása a patakmederbe, akkor csak egyet vagy kettő készítünk el, majd átvonulunk a Kisberekbe. Az első meglepetés az volt, hogy gyorsabban haladtunk a vártnál, így végül március elsején 5 gázlót készítettünk el.
A tervek szerint, mire végzünk összesen 9 gázlónak kell lennie,
nyolcnak a Nagypatakon, és egy kisebbnek a Kispatakon. A gázlók fölött a vízszint állandósulni fog, és míg korábban átlagosan csak pár centis víz folyt, gyakran az sem, a gázlók elkészítése után első ütemben 60-80 centisméteres mélység lesz, a szélesség is háromszorosa a korábbinak, majd pedig, ha sikerül folytatni a revitalizálást, akkor végül a legmélyebb részek 100-150 centiméteresek lesznek. Ezek után a duzzasztott szakaszokból csak akkor tud eltűnni a víz, ha a patak hosszú időre teljesen kiszárad. Erre viszont még a mostanában látott egészen szélsőséges szárazságok idején is csak kicsi az esély.
A gázlókhoz szükséges földet a Nagypatak jobb partjáról vettük ki.
Ezzel pedig az a szándékunk, hogy minden gázlónál legyen egy kisebb, időszakos tóka is. Korábban láttuk az őzetetőnél, hogy a nyalósó helyén, a szarvasok folytonos nyalogatása miatt alakult ki apró vizes gödör, amiben nedves időben sokáig megáll a víz. Az elképzelés az, hogy a patakparton kiszedett gödrökben később szintén megáll a víz, csak épp ezek e a tókák jóval nagyobbak és állandóbbak lesznek, mint amilyen a nyalósó helyén kialakult. Remek dagonyákat adnak a vadnak, és újabb szaporodóhelyet kínálnak az elszigeteltebb, melegebb kisvizeket kereső kétéltűeknek.
A Nagypatak korábbi viszonyait EBBEN a posztban rögzítettem.
A célunk az,
hogy míg a Nagypatak eddig időszakos vízfolyásnak felelt meg leginkább (minek következtében jóval szerényebb vízi élővilágot tartott el, mint ami egy ilyen környezetben várható lenne), a visszavadítással és a víz megtartásával gazdag élővilág alakuljon ki. Elsősorban remek, biztonságos, stabil szaporodóhelyet jelentsen a környék kétéltűinek, de számos új madárfajt is remélünk a visszavadítástól, sok szitakötőfajt, és persze rovarokat minden mennyiségben.
Bízunk benne, hogy az állandó vízszint miatt a többszörösére hízik az utóbbi években már csak sínylődő patakparti nádas, és mivel a patak a környezetében megemeli a talajvízszintjét is, remélhetően a rétünkön található nádasok is megerősödnek. Ezek a nádasok pedig sok érdekes madárfajnak nyújthatnak otthont.
Miután az 5 gázló elkészült
(nem egészen tökéletesen, mert nem vízszintesek lettek, hanem kicsit lejtősek, így az átfolyó víz kevésbé terült el rajtuk, s jobban mosta őket), átvonultunk a Kisberekbe. Amíg a gép ott dolgozott, amikor el tudtam onnan szabadulni, visszaszaladtam megnézni, mennyi idő, amíg a legfelső gázló tetejét eléri a víz. Alig 1-2 óra múlva a felső szakasz már visszaduzzasztott, s nem sokkal később a második is. Alkonyatra mind az öt szakasz megtelt vízzel. Kissé zavaros volt a víz a patak egész szakaszán másnap reggel is, de 24 óra elteltével kristálytiszta víz minden szakaszban.
Más kérdés, hogy rögtön láttam:
a víz képes vályút mosni a friss, laza „töltésbe”, így a vízszint később csökkent valamennyit, de értékelhető magasságban szerencsére megállt, és azóta is, immár 12 napja tartja magát. Most sürgős feladatunk a gázlók megerősítése, lehetőleg még a következő jelentős áradás előtt, nehogy a víz elvigye, kimossa, amit eddig megcsináltunk. Épp ennek megakadályozására kell majd az alsó gázlóra (Hód-gázló) durva sóderréteg, amit nem tud a víz kimosni. Valamennyi gázlót tovább kell emelni. Azért is mert az elkészítésük óta a föld sokat roskadt, amint az várható is volt.
A legfelső gázlótól pedig egy csatornát nyitunk a réten át, hogy amikor nagy áradás jön, az áradás erejének jó részét kivezethessük a Nagypatak medréből, ezzel is tehermentesítve a gázlókat, és ezzel is viszonylag nyugalmat biztosítva a Nagypatak medrében letelepedő víziélőlényeknek.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Tömöríteni kellett volna valahogyan a friss földet a gázlóknál…
Talán nem haragszol meg érte, de nekem a patak a kedvencem, annak szurkolok nagyon. Meg a nádasnak, a mocsári liliomoknak, és hogy fedezzék fel a halak, ússzanak fel egészen odáig!
Pontosabban: mocsári nőszirom 🙂
Már hogyan is haragudnék? Készítek majd videókat a patakról is. A hétvégén megint dolgozni fogunk ott, tovább fejlesztjük, emelünk a vízszinten, és talán egy árasztó-csatornát is kiásunk. A Nagypatakban hamarabb van élet, mert hiszen azt már belakták, és ez meg is látszik rajta. A tavaknak kell pár hónap, amíg kialakul bennük egy életközösség. És nagyon örülök, hogy ezt a posztot is elolvastad. Mert így teljes a kép: a patak duzzasztásával és a tavakkal együtt. 🙂
Nagyon vártam már a beszámolót a patakról!