Vizes élőhelytípusok | Ez a 6 új élőhely jön létre nálunk!
Mielőtt végképp, akár évekre is belebonyolódnánk abba a kalandba, amit a birtok vizes élőhellyé alakulása jelent, tekintsük át ezt a kérdést nagyvonalakban, hogy mindig és mindenkor pontosan érthető legyen bárki számára, honnan indulunk és hová tartunk. Ez a tudás azért is fontos, mert ennek fényében tudjuk majd értékelni, ami a következő hónapokban és években történik.
Az első, amit érdemes tudni:
Már 25 éve is olyan területet kerestem, amely alkalmas arra, hogy vizes élőhellyé váljon. Alapnak tekintettem, hogy legyen patakvölgy a területen. Ezt a birtok maximálisan teljesítette, de visszaadni egy területnek a vizet, létrehozni egy tavat vagy mocsarat, nem is annyira egyszerű, és elsődlegesen pénzügyi kérdés. Javarészt emiatt kellett 25 évet várni arra, hogy a birtok adottságait megkezdjük ténylegesen kiaknázni. Legalábbis, ami a vizes élőhelyek létrehozását illeti.
A második fontos tudnivaló:
Hosszú évek megfigyelései, tapasztalatai vezettek el odáig, hogy a területet kiismerjem (többek között a vízjárást és a talajviszonyait) annyira, hogy viszonylag magabiztosan tervezhessek, s ezek a tervek – most már tudjuk – valóban működőképesek legyenek. Ma már azt is tudom, hogy nem kellenek tízmilliók ahhoz, hogy elérjük a céljainkat.
Harmadikként azt emelném ki, hogy szerencsém is volt.
A birtok északi részét (s vele az Akácost, az Északi-égerest meg a Kisberket) később vásároltam hozzá a birtokhoz. Akkor bővültünk 9 hektárról 11 hektárra. Rendkívül jó élőhely volt a Kisberek akkor is, tudtam is, ezért is akartam megvenni, de azt én sem sejtettem, hogy ott voltaképp egészen páratlan lehetőség van olyan vizes élőhely létrehozására, ami nem függ a mindenkori csapadékviszonyoktól, s így a létező legbiztosabb menhelyet adhatja a környék kétéltűinek.
Nem sejtettem a megvásárlás pillanatában, hogy rengeteg stabil forrás dolgozik az altalajban és olyan vízzáró rétegen pihen az egész Kisberek, ahová a kiöntött víz minden cseppje ott marad, amíg csak a nap melege miatt el nem párolog. Nem sejtettem, hogy a Kisberek ebből a szempontból olyan, mint egy hatalmas edény. Egy idő után persze voltak már elképzeléseim, százszor álldogáltam a Kisberekben a víz mozgását figyelve, a növényzet változásait elemezgetve, míg végül 2023-ban nem véletlenül ástam ki egy kutató tókát, hogy igazolhassam a feltételezéseimet.
Mekkora lesz a vizes élőhely?
Ha elérjük a maximális állapotot, akkor a Google Earth-ön mérve a vizes élőhely-komplexünk mérete 2.6 hektár lesz, vagyis a teljes terület (11 hektár) 23.6%-a válik vizes élőhellyé. Ez arányaiban és abszolút értékben is egészen jó ahhoz mérten, hogy egy privát tulajdonú területről beszélünk. A vizes élőhely hossza körülbelül 600 méter. Mivel a nyugat felől szomszédos birtokon a mi határunktól mindössze 27 méterre szintén készült tó (jóval korábban), mögötte pedig záportározó, a vizes élőhelykomplex nyilván azokkal együtt fog működni a vizeket kereső fajok számára. Szúnyog, fecske, nádiposzáta, vízisikló természetesen nem tud a telekhatárokról, és az egész vizes élőhely-komplexet használja.
A szomszéd birtok tavával és záportározójával együtt 9,2 hektáros terület jön ki, és ez már egészen számba vehető méret. Ideális esetben a Nagypatakot kísérő égerláperdő is vizes élőhely, esős években az is, de a Nagypatak vízszintjének megemelésével tartósan is azzá válhat.
Ehhez a 9,2 hektárhoz csak azokat az égereseket számítottuk, melyek határosak a birtokkal, de délnyugat felé hatalmas, vizenyős égereseket találunk, legalább még 10-15 hektárnyi területen. Arról nem is szólva, hogy a Nagypatak nem ér véget a birtok határainál, vagyis a mederben dél és észak felé is folytatódik a vizes élőhely, bár ott már csak egy keskeny sávban és kedvezőtlenebb minőségben.
Melyek az ökológia előnyeink?
Több tényező is erősen kedvez annak, hogy a területünkre eső új vizes élőhelyek gyorsan népesüljenek be.
- A Nagypataknak a bizonytalan vízjárás ellenére is azért megvan a maga faunája, amely gyorsan kaphat erőre a duzzasztások miatt.
- Mivel gyakorlatilag a birtok szélét éri a szomszéd birtok tava és égerese, az ott kialakult vízi élővilág is gyorsan kapcsolódhat a mienkéhez.
- A Nagypatak távoli és ökológiailag értékes területekkel is kapcsolatot jelent!
A Nagypatak miután kilép a birtokunk területéről, mindössze 8600 métert tesz meg a torkolatáig, ahol egy viszonylag nagy vízfolyásban oldódik fel, amiben a pisztrángtól kezdve a menyhalig sokféle hal él, és ami végső soron a Balatonba vezeti a vizet. Így tehát elvileg akár a Balatonból is feljuthatna a birtokig néhány hal. De nem is annyira a közvetlen vízi kapcsolat a Balatonnal a fontos, hanem sokkal inkább olyan forrásvidékekkel, melyek sok hegyvidéki, szubalpin faunaelem, és ritka kétéltűek otthona. Meggyőződésünk, hogy ennek köszönhetően kapunk olyan ritka halfajokat, mint a cselle, de az éjszakai lepkék között fellelhető ritkaságok egy része is ezekkel a reliktum, hegyvidéki élőhelyekkel való kapcsolatot jelzik.
A Nagypatak nem egyszerűen hatalmas potenciál, hanem ökológiai folyosó, amely olyan területekkel is összeköt minket, amelyek szinte érintetlenek maradtak. Amint a völgyünk égeresei is valószínűleg itt állnak az utolsó jégkorszak óta, és velük az olyan ritka hegyvidéki fajok, mint a gyepi béka vagy az alpesi tarajosgőte is az utolsó jégkorszakból maradhattak itt, és azóta itt lapulnak törpe populációkban „arra várva”, hogy egy újabb jégkorszak eljövetelével ismét gyakorivá vagy tömegessé válhassanak.
Miért beszélünk élőhelykomplexről?
Nem egyszerűen vizes élőhelyeket hozunk létre, hanem több vizes élőhelytípusok együttesét.
Alapvetően három vizes élőhelytípusról van szó
- Folyóvíz (patakok)
- Állóvíz (tavak)
- Mocsárrét
Mindháromnak megvannak a maga igen jellegzetes fajai. Hogy a lehetséges gazdagságot még inkább lássuk, ez a három fő típus is tovább differenciálódik. Nézzük, hogyan!
Nagypatak-projekt
A Nagypatak medrében eddig mély iszapon pár centis víz folyt, csak áradások alkalmával zúdult le nagyobb mennyiség, többnyire zavaros, anyagos, sárga víz, hogy aztán újra szinte csak iszap maradjon a mederben. Némi túlzással a Nagypatakot eddig leginkább időszakos vízfolyásként definiálhattuk volna.
Március másodika óta 5 szakaszon körülbelül 20-60 centiméter mély, állandó, rendkívül lassú folyású, ugyanakkor tiszta, élettel egyre inkább teli víz áll. (A vízszintet több ütemben tovább emeljük majd, de erről önálló posztban számolunk be.) Ezek a szakaszok leginkább egy síkvidéki csatornára hasonlítanak. Ezért is lehetnek alkalmasak a kétéltűek ívására vagy esetleg halak tartós itt maradására. Ilyen élőhely eddig itt nem volt. Amikor hasonló magasságban állt a víz a mederben, akkor mindig heves áradás volt, ami mindent hordott, mindent vitt. Most szinte áll a víz, csöndes, tiszta, békés, és sok helyen viszonylag mély. Olyan kissé, mint egy hosszú tó. Ez ezernyi fajnak kedvez.
A duzzasztóknál úgynevezett gázlók keletkeznek.
Azért is találó ez az elnevezés, mert eddig szinte bárhol átkelhettünk a patakon, a duzzasztásokat követően azonban már csak a duzzasztási pontokon, a gázlókon lehet átmenni. A gázlóknál viszont nagyobb eséssel, hegyi patakként csörgedezik a víz. Ezek a csobogók, „surranók” is új élőhelytípust jelentenek. Ilyet leginkább hegyi patakokon láthatunk. Összesen 9 gázlót kell csinálnunk. A 9 gázló előbb-utóbb meghoz kifejezetten hegyvidéki patakokhoz köthető fajokat is, főként, ha sikerül némelyik gázlót befednünk sóderral (ez a halak ívásának is kedvezhet, mert sok hegyvidéki hal sóderen ívik).
Összefoglalva: a Nagypatak (folyó víz) két altípusra oszlik:
- Síkvidéki csatorna
- Hegyvidéki csobogó vagy „surranó”
Forrástavak és Kisberek
Bár a „síkvidéki csatorna” is közelebb áll az állóvízhez, mint a folyóvízhez, mégsem tó, többek között a meder alakja miatt sem lesz egészen ugyanaz a vízivilág és növényzet, mint tavak esetén. A Kisberekben – ma már, az első három tó részbeni elkészítése után tudjuk – legalább 5-6 önálló tavat kell készíteni, amelyeket esetenként össze is köthetünk egymással, ha már elkészültünk velük. Az sem zárható ki, hogy miután minden tó elérte a maximális vízszintet és miután teljesen elzárjuk a Kisberket a Nagypatak medrétől, idővel az egész berek feltöltődhet vízzel. Ha ez bekövetkezik, akkor legvégül egy összefüggő mocsár-forrásláp keletkezik, amelyben a korábbi tavak is összeolvadnak, bár mélyebb vizük miatt megőrzik továbbra is valamelyest a maguk karakterét.
Vagyis a Kisberek is voltaképp további két élőhelytípusból áll majd:
- Forrástó
- Forrásláp
Arra, hogy a Kisberek korábban, hosszú ideig lápfolt lehetett, épp az első tavak kiásása szolgáltatott bizonyítékot, mivel a harmadik tó esetében tőzegesedés nyomaira találtunk.
Hol lenne, és mi az a mocsárrét?
A legmeredekebb és ökológiai szempontból is legradikálisabb húzásunk az lenne, ha a birtok alját, a „lapot” sikerülne elárasztani. A Nagypatakon végzett munkák miatt ma már úgy látjuk, hogy ez talán – némi szerencsével – jóval, de jóval könnyebben kivitelezhető, mint azt korábban évtizedekig gondoltuk. A mocsárrét élőhelyrekonstrukciója azt jelentené, hogy a patak áradások alkalmával eláraszthatná. A visszahúzódó patak után a víz megmaradna a réten, majd lassan elpárologna – a következő áradásig. Az ilyen időszakosan víz alá kerülő mocsárrétek megint csak egy teljesen más vizes élőhelytípust jelentenek.
Ráadásul az időszakosan, sekély vízzel borított mocsárrétek sok szempontból a leggazdagabb élőhelyek, és például a madárvilág számára ezek talán a legjobbak.
Úgy tűnik, hogy a legfelső gázlónál egész könnyen lehet
kivezetni az áradó patak többletvizét, csakhogy azt a vizet jó volna aztán a réten megtartani is. Ehhez viszont alacsony, de hosszú sáncokkal meg kell akadályozni, hogy a kilépő víz kicsit lejjebb visszatérjen a patakmederbe. Ezért az lenne a jó, ha végig a patak és a rét között egy sáncot emelnénk oly módon, hogy a sánc túloldalán az árasztott területen pedig egy árok keletkezne. Ebben a hosszú árokban ismét csak egy másik vizes élőhelytípus jön létre: időszakos sekély csatorna.
Összességében tehát a mocsárrét is alapvetően két élőhelytípust jelentene:
- Árasztott mocsárrét
- Sekély csatorna
Abba most nem megyek bele, hogy több növényzettársulást is megkülönböztethetünk. Jelenleg is egyrészt nádasok, másrészt alacsony sásrétek alkotják a növényzetet. Az árasztást követően hamar eltűnne a még mindig domináns kanadai aranyvessző, és a sásosok, nádasok területe megnőne. A nádasok jelentős erősödése várható, de akár megjelenhetnek új, növénytársulástani szempontból is új élőhelytípusok, kákások vagy gyékényesek.
Remélem, mindebből világosan látszik, mekkora lehetőségeket jelent a vizes élőhellyé alakulásunk.
Újra összefoglalva:
röviden azért mondjuk vizes élőhelykomplexnek, mert legalább 3 nagy, s összesen 6 al-élőhelytípussal gazdagohatunk.
- Folyóvíz (mély állandó csatorna)
- Folyóvíz (hegyvidéki csobogó vagy surranó)
- Állóvíz (Forrástavak)
- Állóvíz (Forrásláp)
- Mocsárrét (árasztott mocsárrét)
- Mocsárrét (sekély időszakos csatorna)
- A folyóvízi élőhelyeket a Nagypatakon és a Kispatakon hozunk létre.
- Állóvíz a Kisberekben jöhet létre.
- Mocsárrét a Nagypatakot kísérő réten.
Azért fontos mindezt rögzíteni, mert ahogyan látni fogjátok, élőhelytípusokban gondolkodunk, és az egyes fajok – köztük reményeink szerint számos új állat- és növényfaj – élőhelytípusokhoz kötve fog megjelenni. Ezeket a fajokat, amelyek vélhetően megjelennek majd, akiket várunk, és akik minősítenék a haladásunkat, hamarosan lajstromozzuk is, méghozzá azt is élőhelytípusokhoz kötve.
Drukkoljatok nekünk, támogassatok minket, ha van rá módotok (például ITT), hogy lehetőleg még az idén eljussunk a kiterjedt mocsárrétekig is.
Borítókép / illusztrációk: Pixabay és Wikipédia
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Lenyűgöző. Sikerülni fog, mert Te meglàtod egy kiszàradt iszapos patakban is a lehetőségeket.
Hát már egy részét meg is csináltuk 🙂 ugye, csak mielőtt pontról pontra mutatnánk mindent, és persze tovább haladnánk, szükség volt egy összefoglalóra is. 🙂
Amikor az átgondolt tervezés találkozik a lehetőséggel.
A lehetőség maga a birtok a szerencsés természeti adottságaival.
Nagyszerű! Sok erőt és több esőt kívánok hozzá.
Drukkolok ezerrel, és kívánom, hogy legyen vendégetek vagy lakótok minden elképzelt, s megálmodott tücsök-bogár, és szépséges madár. Jó egészséget hozzá!!!!
Van egy fotó, ami feltűnt már imitt-amott itt az oldalon. Állsz a patakparton gumicsizmában, csípőre tett kézzel, a hátadon egy hátizsák, és a vizet szemléled.
Jól gondolom, hogy a Nagypatak egyik duzzasztási pontjánál állsz? Ezeket a pontokat nem akarod jelölni majd az új térképen? (Amikor már mindennek lesz neve.)
Jól gondolod, és azért gondolod jól, mert neked már a fejedben van az egész birtok térképe. Van is már ilyen térkép, csak még írom a hozzá tartozó posztot. Rengeteg minden van. Olyan ez, mintha elköltöztünk volna egy másik világba, s nem győzök mindent megkutatni, dokumentálni, megírni – de menni fog! 🙂
🙂🙂