Vízmegtartás természetesen | Miért nem jó a zsilip, miért jó a gázló?
Sokféleképp lehet emelni vagy szabályozni egy patak vízszintjét, azaz voltaképp csak kétféleképp. Természetes módszerrel és művi módszerekkel. A legtöbb helyen, ahol duzzasztással találkozunk vagy vízvisszatartással, betonból épült zsilipeket látunk a patakmederben. Talán felmerülhet a kérdés, hogy amikor mi tesszük stabillá és magasabbá a vízszintet a Nagypatakban, miért nem alkalmazunk mi is zsilipeket?
Először is nézzük, mi a zsilip előnye!
Egyetlen előnye, hogy könnyen változtathatjuk a vízszintet. Tetszőlegesen emelhetjük, de akár a duzzasztott szakaszból a zsilip teljes nyitásával kiengedhetjük az utolsó csepp vizet is. Ugyanerre nincs lehetőség akkor, ha a vízszintet torlaszok, hódgátak, gázlók emelik meg. Más kérdés, hogy szükségünk van-e arra, hogy időnként leengedjük a vizet a mederből? Alapvetően nincs, és amíg a patakok természetes módon működtek, és nem vájtak nekik mély, gyors lefolyású medreket, addig a patakokban viszonylag állandó volt a vízszint, legalábbis a mélyebb, természetes úton, turzásokkal vagy hódvárakkal visszaduzzasztott szakaszokban. Persze ezeken a helyeken is változott, időnként csökkent is a vízszint, ha mondjuk száraz, csapadékmentes időszakok jöttek, és a víz párolgása miatt a mélyebb részek nem kaptak már elég utánpótlást. Ez volt a víz természetes légzése. Magyarán, nincs szükség arra, hogy egy patakmederből leengedjük a vizet vagy minimálisra csökkentsük a vízszintet.
A zsilipnek négy hatalmas hátránya viszont kétségkívül van!
- Rendkívül költséges.
- Jelentős környezetszennyezéssel jár.
- Nem illeszkedik a tájba és a patak mikrokörnyezetébe.
- Gátolja a halak közlekedését is.
A zsilippel szemben az egyszerű földturzás, gázló, torlasz – nevezzük bárhogy – áll, amely nem igényel építőanyagokat és munkát is csak keveset. Gondoljuk át, hogy zsilipet létrehozni mennyivel vesződségesebb. El kell terelni a patakot a főmederből, ahol állványzatot kell készíteni a betonozáshoz, a betontestbe acélkereteket és csörlőket kell illeszteni. Mindez komplikált és rendkívül költséges. Egy zsilip elkészítése milliós tétel (még ha kisebb zsilipről van szól, akkor is), ezzel szemben egy földgát pár tízezer forintból is megoldható.
A zsiliphez szükséges alapanyagokat,
acélszerkezeteket, és a cementet energiaigényes és környezetszennyező folyamatok révén állítják elő. A földgáthoz nem kell szállítani, előállítani semmit. Ott helyben kell a földet berakni a patakmederbe. Esetleg a vízhozamtól, sodrástól függően, szükség lehet megerősítésre, kavicsra, sóderre, vagy kövezésre, ezeket szintén szállítani kell, ezesetben már nem beszélhetünk nulla karbonlábnyomról, de még mindig nagyságrendekkel tisztább megoldás, mit betonozni.
Arra most ne is vesztegessünk sok időt, hogy egy zsilip sosem fog integrálódni a tájba. Az örökre műtárgy marad. Méghozzá ronda műtárgy. Ki látott már szép zsilipet? Ellenben a gázlót egy idő után elfoglalja a növényzet. Akár nádas is elfedheti. Egy gázló akár 1-2 éven belül annyira integrálódhat a tájba, a patak mikrokörnyezetébe – mivel a gázlót is belakja a patak élővilága –, mintha természetes, organikus képződmény volna. Voltaképp az is, annak ellenére, hogy mi hozzuk létre. Régen, a szabályozások előtt ilyen sekély és mély részek váltogatták egymást a folyóvizeinkben, főként a patakoknál, és természetes képződmények voltak a gázlók, turzások, ahol a patak vize áradáskor inkább kilépett a medréből, semmint utat törjön magának.
Zsilipeknél külön halzsilipet kell építeni, ha biztosítani akarjuk a halak közlekedését. Ez újabb építkezést, újabb betongyártást jelent. A földtorlaszokon, gázlókon egyszerűen átcsobog a patak vize, és amint a víz képes átbukni a gázló fölött, ugyanígy a csobogón át a halak is képesek feljutni egy felsőbb szakaszba.
Bárhogy nézzük is tehát, a gázló a legjobb, legtermészetesebb, legszebb, legolcsóbb és leginkább környezetbarát megoldás. Azt is mondhatnánk, hogy szerencse a szerencsétlenségben, hogy tönkre tett patakjaink helyreállítása a legideálisabb módon egyúttal a legolcsóbb módot is jelenti! Másként: nem igazán pénz, mint inkább szándék és értelem kérdése, hogy tömegével állítsuk vissza a patakok eredetihez közeli, élő állapotát.
Borítókép: Pixabay
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
