Ilyen volt 2023 a Klímaváltozás-figyelő szolgálat szerint

időjárási rekord

Rengeteg időjárási rekord dőlt meg 2023-ban


A globális hőmérséklet 2023-ban kivételesen magas volt. A Kopernikusz Klímaváltozás-figyelő szolgálat (C3S) adatai szerint. Az ügynökség több kulcsfontosságú éghajlati mutatót is megfigyelt a tavalyi év során, most pedig közzétette a megfigyeléseket.

A júniustól kezdődően példátlan magas globális átlaghőmérséklet miatt 2023 globálisan az eddigi legmelegebb év volt, nagy különbséggel megelőzve az előző rekordtartó 2016-ot.

A 2023-as Global Climate Highlights (Fontos globális éghajlati történések) című jelentés általános összefoglalást ad az év éghajlati szélsőségeiről és a mögöttük meghúzódó főbb tényezőkről, például az üvegházhatású gázok koncentrációjáról, az El Niño-ról és más természeti változásokról.


Itt láható, hogy hogyan alakult tavaly a levegő hőmérséklete az 1991 és 2020 közötti periódushoz képest

A globális felszíni átlaghőmérséklet jellemzői 2023-ban

  • Ez volt a legmelegebb naptári év 1850 után
  • A globális átlaghőmérséklet 14,98 fok volt, ami 0,17 fokkal magasabb, mint a 2016-os
  • 0,6 fokkal volt melegebb, mint az 1991–2020-as átlag, és 1,48 fokkal, mint 1850–től 1900-ig, vagyis az iparosodás előtt
  • Valószínű, hogy a 2024 januárjában vagy februárjában végződő tizenkét hónapos időszak másfél fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet
  • 2023-ban először fordult elő, hogy az év minden napján egy fokkal melegebb volt az iparosodás előtti hőmérsékletnél
  • A napok közel felében több mint másfél fokkal volt melegebb az 1850-1900-as szintnél, novemberben pedig pedig először volt két fokkal melegebb, és ez még abban a hónapban meg is ismétlődött
  • A levegőhőmérséklet éves átlaga minden óceáni medence és Ausztrália kivételével minden kontinens jelentős részén rekordmagas vagy ahhoz közeli volt
  • Júniustól decemberig minden hónap melegebb volt, mint bármelyik előző évben az adott hónap
  • Július és augusztus volt az eddigi legmelegebb két hónap, a nyár (június-augusztus) az északi féltekén pedig egyben az eddigi legmelegebb évszak is volt
  • Szeptemberben az 1991 és 2020 közötti átlaghoz képest a hőmérsékleti eltérés nagyobb volt, mint bármely hónapban eddig
  • A december is az eddigi legmelegebb volt 13,51 fokos átlaghőmérséklettel, ami 0,85 fokkal haladja meg az 1991–2020 közötti időszak átlagát és 1,78 fokkal az 1850–1900 közötti időszakét.

Ennyivel volt magasabb a napi hőmérséklet az iparosodás előtthöz képest

Az óceán felszíne

  • A globális tengerfelszíni átlaghőmérséklet (SST) tartósan és szokatlanul magas maradt, áprilistól decemberig évszakos rekordot ért el
  • Tavasszal véget ért a La Niña, és kialakult az El Niño, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) július elején hirdette ki az El Niño kezdetét
  • A legtöbb óceáni medencében, és különösen az Atlanti-óceán északi részén a magas SST-k fontos szerepet játszottak a rekordot döntő globális SST-kben
  • A példátlan SST-k tengeri hőhullámokat okoztak világszerte, a Földközi-tengeren, a Mexikói-öbölben és a Karib-tengeren, az Indiai-óceánon és a Csendes-óceán északi részén, valamint az Atlanti-óceán északi részén.

A felszíni levegő hőmérsékletének változása 2022-23-ban 1991-2020-hoz képest. Felül a szárazföld, alul az óceánok.

Európai hőmérsékleti csúcsok

  • 2023 volt a második legmelegebb év Európában, 1,02 fokkal melegebb az 1991–2020 közötti időszak átlagánál, de 0,17 fokkal enyhébb, mint 2020, ami az eddig legmelegebb év volt.
  • Tizenegy hónapon át átlag feletti volt a hőmérséklet, a szeptember pedig az eddig legmelegebb szeptember volt
  • A tél (2022. december – 2023. február) a második legmelegebb volt
  • A nyár (június-augusztus) átlaghőmérséklete 19,63 fok volt, 0,83 fokkal az átlaghőmérséklet felett ez volt az ötödik legmelegebb
  • A ősz (szeptember-november) átlaghőmérséklete 10,96 fok volt, ami 1,43 fokkal volt melegebb az átlagnál. Ezzel az ősz az eddigi második legmelegebb, mindössze 0,03 fokkal maradva el 2020 őszétől

Így emelkedett a globális felszíni hőmérséklet az iparosodás előttihez képest. Bal oldalt az öt éves átlagok láthatók 1850-től kezdve, jobb oldalt az éves átlagok 1967-től

További figyelemre méltó adatok

  • Az antarktiszi tengeri jég mind a napi, mind a havi értéket tekintve elérte a mindenkori minimumot 2023 februárjában
  • Márciusban, amikor az évben a legvastagabb szokott lenni, méretes a negyedik legkisebb volt, minimumpontján, szeptemberben pedig a hatodik legkisebb
  • A szén-dioxid és a metán légköri koncentrációja tovább nőtt, és rekordszintet ért el 419 ppm-mel illetve 1902 ppb-vel. A szén-dioxid-koncentráció 2023-ban 2,4 ppm-mel volt magasabb, mint 2022-ben, a metánkoncentráció pedig 11 ppb-vel nőtt.
  • A 2023-as globális erdőtüzek becsült szén-dioxid-kibocsátása harminc százalékkal volt több, mint 2022-ben, nagyrészt a Kanadában tomboló erdőtüzek miatt

Magyarországon ennyivel volt melegebb 2023-ban, mint 1901-ben, a klímaváltozás hatása pedig a lombokon is látható volt.

Forrás: Copernicus, képek: C3S/ECMWF, címlapkép: Unsplash

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.   

még többet a klímaváltozásról

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

Reagál a klímaváltozásra a HungaroMet

Tízmilliárd forintos fejlesztés kezdődik a HungaroMetnél, a projektben egy olyan klimatológiai adatgyűjtő rendszert és adatbázist építenek ki, amellyel segítik…Tovább

még több időjárás

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

Heti időjárás | Nyárias meleg

Folytatódik a nyáriasan meleg idő, a jövő héten sok lesz a napsütés, a hét második felében a legmelegebb órákban 32-38 Celsius-fok is lehet, és hajnalban…Tovább

1 hozzászólás

  1. Mindig kétkedve olvasom ezeket a statisztikákat. Hogyan is lehetett volna olyan széleskörű adatrögzítés az átlagos hőmérsékletekről mondjuk 1850–1900 időtartamban mint most? Biztosan vannak valid feljegyzések az egyes országoktól, amihez hasonlítani lehet, ám a mostani technika biztosan több és pontosabb adatot ad mint a korábbiak. Pl.a levegő Co2 tartalmának mérései stb.. Kérdés, mit mihez- similis simile- vagyis ahogy ma mérnek azt nem biztos, hogy mondjuk az 1800-s évek mérési adataihoz hozzá lehet hasonlítani. Bár elfogadom, hogy globális felmelegedés van- nem erről van szó-, meg amit a világ ehhez hozzáad. Mindig a van ami fontos és a megoldások- itt sokat olvashattam erről is. Mondjuk hitelesebb lenne a dolog, az utolsó 50 év adatait tekintve.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük