Rengeteg időjárási rekord dőlt meg 2023-ban
A globális hőmérséklet 2023-ban kivételesen magas volt. A Kopernikusz Klímaváltozás-figyelő szolgálat (C3S) adatai szerint. Az ügynökség több kulcsfontosságú éghajlati mutatót is megfigyelt a tavalyi év során, most pedig közzétette a megfigyeléseket.
A júniustól kezdődően példátlan magas globális átlaghőmérséklet miatt 2023 globálisan az eddigi legmelegebb év volt, nagy különbséggel megelőzve az előző rekordtartó 2016-ot.
A 2023-as Global Climate Highlights (Fontos globális éghajlati történések) című jelentés általános összefoglalást ad az év éghajlati szélsőségeiről és a mögöttük meghúzódó főbb tényezőkről, például az üvegházhatású gázok koncentrációjáról, az El Niño-ról és más természeti változásokról.
A globális felszíni átlaghőmérséklet jellemzői 2023-ban
- Ez volt a legmelegebb naptári év 1850 után
- A globális átlaghőmérséklet 14,98 fok volt, ami 0,17 fokkal magasabb, mint a 2016-os
- 0,6 fokkal volt melegebb, mint az 1991–2020-as átlag, és 1,48 fokkal, mint 1850–től 1900-ig, vagyis az iparosodás előtt
- Valószínű, hogy a 2024 januárjában vagy februárjában végződő tizenkét hónapos időszak másfél fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet
- 2023-ban először fordult elő, hogy az év minden napján egy fokkal melegebb volt az iparosodás előtti hőmérsékletnél
- A napok közel felében több mint másfél fokkal volt melegebb az 1850-1900-as szintnél, novemberben pedig pedig először volt két fokkal melegebb, és ez még abban a hónapban meg is ismétlődött
- A levegőhőmérséklet éves átlaga minden óceáni medence és Ausztrália kivételével minden kontinens jelentős részén rekordmagas vagy ahhoz közeli volt
- Júniustól decemberig minden hónap melegebb volt, mint bármelyik előző évben az adott hónap
- Július és augusztus volt az eddigi legmelegebb két hónap, a nyár (június-augusztus) az északi féltekén pedig egyben az eddigi legmelegebb évszak is volt
- Szeptemberben az 1991 és 2020 közötti átlaghoz képest a hőmérsékleti eltérés nagyobb volt, mint bármely hónapban eddig
- A december is az eddigi legmelegebb volt 13,51 fokos átlaghőmérséklettel, ami 0,85 fokkal haladja meg az 1991–2020 közötti időszak átlagát és 1,78 fokkal az 1850–1900 közötti időszakét.
Az óceán felszíne
- A globális tengerfelszíni átlaghőmérséklet (SST) tartósan és szokatlanul magas maradt, áprilistól decemberig évszakos rekordot ért el
- Tavasszal véget ért a La Niña, és kialakult az El Niño, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) július elején hirdette ki az El Niño kezdetét
- A legtöbb óceáni medencében, és különösen az Atlanti-óceán északi részén a magas SST-k fontos szerepet játszottak a rekordot döntő globális SST-kben
- A példátlan SST-k tengeri hőhullámokat okoztak világszerte, a Földközi-tengeren, a Mexikói-öbölben és a Karib-tengeren, az Indiai-óceánon és a Csendes-óceán északi részén, valamint az Atlanti-óceán északi részén.
Európai hőmérsékleti csúcsok
- 2023 volt a második legmelegebb év Európában, 1,02 fokkal melegebb az 1991–2020 közötti időszak átlagánál, de 0,17 fokkal enyhébb, mint 2020, ami az eddig legmelegebb év volt.
- Tizenegy hónapon át átlag feletti volt a hőmérséklet, a szeptember pedig az eddig legmelegebb szeptember volt
- A tél (2022. december – 2023. február) a második legmelegebb volt
- A nyár (június-augusztus) átlaghőmérséklete 19,63 fok volt, 0,83 fokkal az átlaghőmérséklet felett ez volt az ötödik legmelegebb
- A ősz (szeptember-november) átlaghőmérséklete 10,96 fok volt, ami 1,43 fokkal volt melegebb az átlagnál. Ezzel az ősz az eddigi második legmelegebb, mindössze 0,03 fokkal maradva el 2020 őszétől
További figyelemre méltó adatok
- Az antarktiszi tengeri jég mind a napi, mind a havi értéket tekintve elérte a mindenkori minimumot 2023 februárjában
- Márciusban, amikor az évben a legvastagabb szokott lenni, méretes a negyedik legkisebb volt, minimumpontján, szeptemberben pedig a hatodik legkisebb
- A szén-dioxid és a metán légköri koncentrációja tovább nőtt, és rekordszintet ért el 419 ppm-mel illetve 1902 ppb-vel. A szén-dioxid-koncentráció 2023-ban 2,4 ppm-mel volt magasabb, mint 2022-ben, a metánkoncentráció pedig 11 ppb-vel nőtt.
- A 2023-as globális erdőtüzek becsült szén-dioxid-kibocsátása harminc százalékkal volt több, mint 2022-ben, nagyrészt a Kanadában tomboló erdőtüzek miatt
Magyarországon ennyivel volt melegebb 2023-ban, mint 1901-ben, a klímaváltozás hatása pedig a lombokon is látható volt.
Forrás: Copernicus, képek: C3S/ECMWF, címlapkép: Unsplash
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.
még többet a klímaváltozásról
még több időjárás
Mindig kétkedve olvasom ezeket a statisztikákat. Hogyan is lehetett volna olyan széleskörű adatrögzítés az átlagos hőmérsékletekről mondjuk 1850–1900 időtartamban mint most? Biztosan vannak valid feljegyzések az egyes országoktól, amihez hasonlítani lehet, ám a mostani technika biztosan több és pontosabb adatot ad mint a korábbiak. Pl.a levegő Co2 tartalmának mérései stb.. Kérdés, mit mihez- similis simile- vagyis ahogy ma mérnek azt nem biztos, hogy mondjuk az 1800-s évek mérési adataihoz hozzá lehet hasonlítani. Bár elfogadom, hogy globális felmelegedés van- nem erről van szó-, meg amit a világ ehhez hozzáad. Mindig a van ami fontos és a megoldások- itt sokat olvashattam erről is. Mondjuk hitelesebb lenne a dolog, az utolsó 50 év adatait tekintve.