Megnyílt a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál
Megnyílt a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál csütörtökön Budapesten a Millenáris parkban, ahol csaknem 150 kiállító, valamint neves magyar és külföldi írók várják a látogatókat vasárnapig.
Orvos-Tóth Noémi pszichológus,
író a csütörtöki megnyitón egyebek mellett arról beszélt, hogy a generációk óta fel nem dolgozott egyéni és kollektív traumák, az elhallgatott és elhazudott múlt, a háborúk pusztításai, az üldöztetések, a diszfunkcionális családok, a titkok és tabuk, az igény szerint narrált jelen a lehetőségekkel teli jövőnket temetik maguk alá. Mint mondta, a transzgenerációs traumákkal terhelt társadalomban megfigyelhető, hogy az egyének és a csoportok indulatai könnyen feltüzelhetőek és az önreflexió, valamint az érzelemszabályozási kapacitás hiánya miatt játszva taszíthatók a szélsőségek irányába.
A pszichológus kiemelte, hogy a csecsemőkorban megélt gondoskodás minősége fontos agyi struktúrák fejlődését befolyásolja, ekkor alakul az ősbizalom. Az amerikai pszichológiai társaság 2020-as tanulmánya szerint azoknak a szülőknek, akik naponta olvastak a gyerekeiknek, alacsonyabb volt a stresszszintjük, jobban értették gyerekeik szükségleteit és „melegebben” bántak velük. Az olvasás erősítette az érzelmi kötődést szülő és gyerek között. Az alacsonyabb stresszszint pedig a türelem, a tolerancia és az empátia növekedéséhez vezetett – hangsúlyozta.
„Ha valamit tenni szeretnénk a jövő generációjáért, olvassunk nekik! Mi megnyugszunk, ők pedig stabilabb, empatikusabb és jobb emberré válnak”
– hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy az irodalom fejleszti a szociális készségeket, a szereplőkön keresztül megtanuljuk magunkat kívülről, a másikat belülről látni, és megérteni a sajátunktól eltérő vágyakat, gondolatokat, érzéseket és szándékokat.
A történetek segítségével könnyebben eligazodhatunk
az emberi kapcsolatok sokszor kusza útvesztőiben. Aki olvas jobban érti önmagát, a másikat és a körülötte lévő világot, az összefüggőségeket és az irodalom segít kilépni a meg nem értettség és meg nem értés burkából.
Jonathan Lacote, Franciaország budapesti nagykövete elmondta, hogy idén Franciaországot érte a megtiszteltetés, hogy a könyvfesztivál díszvendége lehet. Hozzátette: a francia standnál a lehető legszélesebb választék érhető el francia irodalmi művekből és esszékből. A nagykövet köszöntőjében méltatta a fordítók szerepét is. Kitért arra, hogy a francia könyvek magyarországi terjesztése mellett egyre több magyar szerző klasszikus és kortárs művei érhetők el a francia könyvesboltokban.
Aggódunk a könyvekért, aggódunk az olvasásért,
de az aggodalom mellett van ok a bizakodásra is – hangsúlyozta köszöntőjében Karácsony Gergely főpolgármester. Hozzátette: a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár adatai azt mutatják, hogy a könyvfesztivál díszvendégeinek köteteit sokkal többen kölcsönzik ki az esemény után a könyvtárakból. Az irodalom és az olvasás ügye fenyegetve van, kihívásokkal terhelt, de nincs elveszve, mert az európai statisztika szerint a legtöbbet a 16 és 29 év közöttiek csoportja olvas, ezért van okunk bízni a fiatal olvasókban – hangsúlyozta a főpolgármester.
Karácsony Gegely azt mondta: az utánunk következők megtapasztalják azt, amit a könyvfesztivál díszvendége, Jón Kalman Stefánsson izlandi író mond: az irodalom meg tudja változtatni a világot és az isteneket is. Az irodalom némán fejti ki hatását, de folyamatosan, mert az emberek mindig olvasnak.
A fesztivál díszvendége Jón Kalman Stefánsson
a megnyitó után vehette át a Budapest Nagydíjat, amelyet Karácsony Gergely főpolgármester és Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke adott át.
Az izlandi írót Tompa Andrea méltatta. Az író úgy fogalmazott, hogy a „szív felragyog és szenved” Jón Kalman Stefánsson műveiben, amelyből eddig 11 jelent meg. Az olvasók a kötetekben találkoznak halszagú emberekkel, nagy vízzel, álomszagú gyerekekkel, elütött kiskutyákkal, sok alkohollal, valamint nagyokat álmodókkal, fagykúpokkal és sokszor a halállal. „E különös vidék kinyílik, alakot ölt ezekben a könyvekben, az olvasó belső képei pedig elevenné válnak” – méltatta a szerzőt Tompa Andrea.
A Közép-európai Irodalmi Díjat Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke adta át Visky András erdélyi magyar írónak.
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több könyv és irodalom
Sosem hallottam Jón Kalman Stefánssonról- akkor én most le vagyok maradva ? A könyvei reklámait sem láttam sehol. Vajon hogyan választanak díszvendéget a könyvhét szervezői? Amúgy meg a könyvesboltok tele vannak a középkorosztályhoz tartozó pszichológusok könyveivel. Orvos Tóth Noémi is már igazi celeb, a vízcsapból is ő jön már, olvastam az Ő könyveit is, meg a sokkal okosabb és tehetségesebb Almási Kittiét is, meg egy csomó másét is (Buda László, Babarczy Eszter, Szondi Máté, Máté Gábor stb.) A transgenerációs történetek nagyon életszagúak, ezekből nekem a legjobb könyv egy Svájcban élő magyar fiatal ember könyve Sacha Batthyány „És nekem mi közöm ehhez?”. Bauer Barbara stewardessből íróvá avandzsált hölgy is ilyesmivel próbálkozik a könyveiben-ontja őket, nekem is van tőle egy csomó, de bevallom ő is az a kategória ami felejtős. Van egy 80 éves volt kolléganőm még a laboros előző életemből, megszállottan olvas – most éppen egy Musso nevű író összes magyarul megjelent könyvét olvassa. Olykor elszégyellem magam, hogy én digitális függő lettem, hülye filmeket meg sorozatokat nézek olvasás helyett.
Elmentem ma délután a Libribe, mert nem tudtam belenyugodni, hogy nem is hallottam eddig Jón Kalman Stefánssonról. Láss csodát, legalább 6 könyvet tett elém egy helyes fiatal eladó fiú. Megvettem az „Ásta” c. könyvet. Nagyon kíváncsi vagyok, izlandi írótól nem olvastam még semmit. No meg persze egy Szentesi Évát is „A mai naphoz nincsenek emlékeim” c. nemrégiben megjelent könyvét, rengeteg oldalon reklámozták, szóval kíváncsi lettem erre is. Naplószerűen ír- kedvelem- eddig minden könyvét olvastam. Szóval, azt hiszem kevesebbet lógok itt a hétvégén, mert kifúrja az oldalam a kíváncsiság mindkét könyvet illetően.
Azért remélem, nem szippantanak el tőlünk teljesen a könyvek. 😀 Csak viccelek, élvezd ki a lehetőséget az olvasásra, és mesélj majd, hogy milyenek a könyvek! <3 Holnap kinézek én is a könyvhétre, és beszámolok róla, hogy mit láttam, beszél majd Stefánsson is. Egyébként én is pont az ő kapcsán gondolkodtam el azon, hogy mi alapján választanak szerzőket, én is csak most hallottam róla. Jó, hogy írtad Mussót, mert épp olasz szerzőt kerestem, én meg őt fogom megnézni. Nagyon mennek ezek a pszichós könyvek, miközben szomorú mentális állapotban van az emberiség...vagy lehet, hogy pont azért, mert sokan keresik a megoldást..
A Szentesi Évàt kiolvastam màr, egészen màs mint az edfigi könyvei, sokkal jobb, személyesebb, őszintébb. Hogy a frász vinné el miért is kell egy sùlyos betegség, hogy valaki az önismeret és az önreflexiò ùtjàn kezdjen el jàrni és megérteni a sajàt történetét. A màsik ìròt is olvasom màr, igen érdekes, ugràl az időben egy Àsta nevű làny életét mutatva, hogyan folynak at a traumàk több generàciòn keresztül, rideg apa, alkesz anya, vad kamaszkor, stb . Kicsit olyan Camilla Lackberges, csak nem krimi😍szòval azt hiszem ezen is tùl leszek ma, könnyű olvasni.